Így borul a költségvetés: 4000 milliárd forintot kell előteremtenie az államnak
Gazdaság

Így borul a költségvetés: 4000 milliárd forintot kell előteremtenie az államnak

Portfolio
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.

Valóságos államháztartási adatdömping érkezett ma reggel, amiből tisztábban látszik a kormányzati gazdálkodás helyzete. Az unió felé benyújtott (EPD) jelentés mellett megjelent a kormányzati szektorról KSH-jelentés és a jegybank pénzügyi számlák statisztikája. Ezekből két fontos kérdésre kaphattunk választ:

  • Mekkora volt tavaly a költségvetés hivatalos (az unió felé jelentett, eredményszemléletű) hiánya?
  • Az idei, GDP-arányosan 4,5%-os hiányterv mekkora finanszírozási igényt jelent az állam számára, vagyis milyen pénzforgalmi deficit alakulhat ki az idén?

Már tavaly borult minden

Azt már előzetes adatokból tudjuk, hogy a kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja nem teljesült. A 2023-as évnek 3,9%-os GDP-arányos deficittervvel futott neki a kormány, ez két lépcsőben az év végére 5,9%-ra módosult, ám a különféle adatok és jelzések alapján lehetett tudni, hogy a mutató a 6,5-6,7%-os sávban lehet majd valahol. Ezzel már eldőlt, hogy a deficit nagyobb lesz a 2022-esnél, vagyis a várt normalizálódás helyett lazult a kormányzati gazdálkodás fegyelme. A KSH mai hivatalos adatai alapján a 2023-as eredményszemléletű (ESA) költségvetési hiány 6,7% lett. 2020 óta az államháztartási deficit sosem volt 6% alatt.

Az éves gazdálkodásban ismét láthatjuk a durván farnehéz lefutást: az év utolsó negyedévében a GDP-arányos deficit 10,6%-os lett. Az év vége immár negyedik egymást követő évben mutat két számjegyű GDP-arányos hiányt.

2023-ban 2022-höz képest a bevételek 3645 milliárd forinttal, 12,9%-kal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1142 milliárd forinttal, 9,5%-kal a termelési adókból származó bevételek bővültek, ezen belül 363 milliárd forint (5,4%) volt az áfabevétel növekedése. Utóbbi kellemetlen meglepetés a magas infláció mellett, és ez az egyik fő oka, hogy tavaly óriási lyuk keletkezett az állami gazdálkodásban.

A jövedelemadó-bevételek 1037 milliárd forinttal, 22,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A társadalombiztosítási hozzájárulások 959 milliárd forinttal, 14,8%-kal magasabbak voltak. Az egyéb bevételek 507 milliárd forinttal, közel 10%-kal növekedtek.

A kiadások 4556 milliárd forinttal, 14,1%-kal emelkedtek. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 456 milliárd forint (6,7%), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1265 milliárd forint (18,4%) volt. A folyó termelőfelhasználás 400 milliárd forinttal, 7,0%-kal, a kamatkiadások 1660 milliárd forinttal, 88,8%-kal nőttek. Természetesen a magas infláció miatt megnőtt kamatkiadások fontos szerepet játszanak a hiány elszállásában.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 232 milliárd forinttal, 6,5%-kal növekedett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 543 milliárd forinttal, 7,3%-kal magasabbak voltak.

Összességében a kormány nem tudta kezelni a recesszió, a lakosági fogyasztás csökkenés és a megemelkedő kamatterhek költségvetési egyenleget rontó hatását, ez volt a fő oka a tavalyi magas hiánynak.

A méretes deficit mellett érthető módon az államadásságráta alig tudott csökkenni. A GDP-arányos mutató 74%-ról 73,5%-ra mérséklődött egy év alatt. Az idei év e szempontból várhatóan még izgalmasabban fog alakulni (erről lásd később).

Az idei költségvetési terv is már a múlté

Az idénre 4,5%-os költségvetési hiányt tervez a kormány. Ez a szám igazából hivatalos anyagban most, az uniónak benyújtott EDP-jelentésben lett először leírva, a máig érvényben lévő, tavaly tavasszal készült költségvetés még 2,9%-os alapra készült.

A hiány azzal együtt is magasabb az eredeti tervnél, hogy a kormányzat nominálisan is csökkenti a beruházásokat (állóeszköz-felhalmozás) a tavalyi évhez képest (3 801 milliárdról 3 664 milliárdra), amire az elmúlt években nem volt példa. Mindeközben azonban a kamatkiadások jelentős mértékben tovább nőnek (az előző évi 3 531 milliárdról 3 951 milliárdra), így a gyenge gazdasági teljesítmény mellett nem meglepő a kormányzat nagyobb hiányvárakozása. Összességében tehát a kormányzatnak nem igazán lesz tere arra, hogy élénkítse a gazdaságot, sőt, a beruházások minimális csökkentése reálértéken még jelentősebb visszaesést jelent, ami visszafogja az egyébként sem túl acélos gazdasági teljesítményt.

Az eredeti költségvetési dokumentum szerint 2514 milliárd forintos pénzforgalmi hiány lett volna az idén, vagyis ekkora nominális államadósságnövekedéssel lehetett számolni, másképp fogalmazva: az év során ekkora nettó állampapír-kibocsátással kellett volna biztosítani az állam működőképességét. A friss jelentés szerint ez a 2514 milliárd forint 3982 milliárdra változott, vagyis ekkora finanszírozásiigény-növekedést okoz a költségvetési tervek elcsúszása. Az 1468 milliárd forintos növekedést nem csak az eredményszemléletű hiánycél megemelése okozza, hanem például ebben lehet benne a repülőtér-megvásárlás költsége is, ami az uniós módszertanú hiányt nem növeli, de attól még valahogyan meg kell finanszírozni. (Hogy pontosan hogyan, azt még nem tudni, a reptérhez szükséges pénz egy részét várhatóan nem sima államadósság-kibocsátással, hanem egyéb módon - például az állami tulajdonú fejlesztési bankok forrásbevonásával - teremtheti elő az állam.)

A kormány 59,3 ezer milliárd forintos államadósságot vár az év végére, miközben az idei GDP 81,1 ezer milliárd forintra kúszik fel. Ebből kiszámolható, hogy az év végi államadósságráta 73,2%-os lehet, vagyis még kisebb lehet a mutató csökkenése, mint tavaly. Úgy is mondhatjuk, hogy a csökkenő adósságpálya éppen csak megvalósul, bármilyen elcsúszás a hiányban vagy a GDP-ben már könnyen emelkedő pályára váltást jelentene.

Ez alapján kijelenthetjük, hogy az idei adósságcsökkentési tervet komoly kockázatok övezik:

  • A GDP-re a kormány nominálisan 8%-os növekedést tervez, ez nagyjából 3%-os reál GDP-növekedésből és 5%-os GDP-deflátorból állhat össze. Egyik sem nagyon elrugaszkodott feltételezés, de egyáltalán nem lenne meglepő, ha végül bármelyik valamivel kisebb lenne. Márpedig egy 7%-os nominális GDP-növekedéssel ez a költségvetési terv már az államadósság 74%-ra emelkedését okozná.
  • De nem csak a nevező, hanem a számláló körüli rizikók is veszélyeztetik az adósságráta csökkenését. A tavalyi 6,7% után a deficit nem lesz magától az idén 4,5%, a mérsékelt gazdasági növekedés, illetve a csökkenő infláció (amúgy is vitatható) deficitbefoltozó hatása erre nem elegendő. Korábbi számításaink szerint a költségvetésben mintegy 1000 milliárd forintos feszültség lehet, ennyivel kellene korrigálni az állami gazdálkodást a hiánycél eléréséhez.

Az idei magas finanszírozási igény azt is jelenti, hogy az Államadósság Kezelő Központ múlt év végén ismertetett finanszírozási terve is átdolgozásra szorul (annak ellenére, hogy abban érezhetően volt egy kis puffer az érzékelhető költségvetési elcsúszás miatt). Az ÁKK várhatóan már meg megszólal, és pontosítja az államadósság-menedzselés sarokszámait. Érdekes lesz látni, hogy a többletfinanszírozásnak mi lesz a forrása, és ez hogyan hat ki az adósságszerkezetre, például a devizaadósság-arányra.

Összességében a friss adatokból kirajzolódó költségvetési kép egyáltalán nem biztató.

  • Bár a hiány az idén várhatóan csökken, így is magas lesz, ráadásul a terv megvalósíthatóságát kockázatok övezik. A gazdálkodás korrekciójára várhatóan félév környékén, a választások után kerülhet sor.
  • Az államadósság csökkenő tendenciája a kormányzati tervek szerint is egészen ellaposodik, de a kockázatok alapján érdemi esély van az államadósság-ráta idei növekedésének.
  • Bár jövőre a kamatkiadások visszaesése sokat javít a kilátásokon, ám a választási üzemmód nem áll le, sőt, a következő évi parlementi szavazás miatt várhatóan felpörög. Ilyen körülmények között nem látni, hogy a költségvetési hiány mikor süllyed elfogadható szintre.

Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

Mit kockáztatunk HR nélkül?

A vállalatok jelentős részének életében meghatározó szerepe van a HR tevékenységnek, mert a jól átgondolt HR stratégia támogatja a munkatársak, megtartását, motiválását, fejlesztését,

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
idős nyugdíjas nyugdíj szomorú