A török statisztikai hivatal szerdán azt közölte, hogy az éves fogyasztói áremelkedés mértéke 68,50 százalékra, 2022 novembere óta a legmagasabb szintre nőtt a februári 67,07 százalékról, de elmaradt az elemzői várakozások átlagában szerepelt 69,10 százaléktól.
Az árak emelkedése a legtöbb figyelemmel követett csoportban gyorsult, különösen a közlekedésben (a februári 77,98 százalékról márciusban 79,92 százalékra), a közüzemi szolgáltatásokban (49,07 százalékról 51,17 százalékra), a ruházati cikkek és lábbelik (43,44 százalékról 50,10 százalékra), valamint a szállodák, kávézók és éttermek esetében (94,78 százalékról 94,97 százalékra). Eközben az éves maginfláció 75,21 százalékra nőtt a februári 72,89 százalékról.
Márciusban a fogyasztói árak havi emelkedése 3,16 százalékra lassult februárhoz képest, amikor 4,53 százalékot mértek.
Mehmet Simsek török pénzügyminiszter a márciusi inflációs adatokat kommentálva azt mondta, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében és hangsúlyozta, hogy "előrejelzéseiknek megfelelően csökkent a havi infláció márciusban". A török jegybank március 21-én 45 százalékról 50 százalékra emelte az irányadónak számító, hétnapos repokamatot, tavaly május óta - 8,50 százalékról indítva - ez volt a kilencedik kamatemelés.
A durva jegybanki kamatemelést sokáig nem tartotta elégségesnek a várt infláció mellett a piac, ezért is esett folyamatosan, igaz menedzsment módon a líra a dollárral szemben. Tavaly tavasszal még kissé 20 alatti volt az árfolyam, az elmúlt hetekben pedig folyamatosan 32-32,5 között ingadozott, tehát éves szinten bő 50%-os volt a líragyengülés mértéke, ami bizonyára jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ennyire felpörgött az infláció ismét Törökországban.
2023-ban éves átlagban egyébként 64,77 százalék volt az infláció. A központi bank várakozása szerint az éves infláció idén májusig 70-75 százalékra gyorsul, majd az év végére 36 százalékra lassul bázishatások miatt is.
Címlapkép forrása: Getty Images
