Az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni a magyarországi kiskereskedelmi adó ügyében érkezett panaszokat. Ezeket az osztrák kormány és a Spar osztrák-holland tulajdonú kiskereskedelmi vállalat fogalmazta meg. A panaszokat tartalmazó levelet a Reuters megszerezte meg, amelyben a lánc azt panaszolja el, hogy a magyar vezetés veszteséges működésre kötelezi őket a kivetett pluszteherrel.
A magyar kormány által 2020-ban bevezetett különadó mértéke jelenleg a bevétel 4,5%-át teszi ki Hans Reisch, a Spar Austria vezérigazgatója szerint, és úgy látja, az adó diszkriminálja a Magyarországon működő külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, mivel ők rendszeresen a legmagasabb adókategóriába esnek,
szemben a franchise-láncokban működő magyar versenytársaikkal, akik gyakran csak 0-1%-os adót fizetnek.
Reisch állítása szerint ez az adópolitika arra kényszeríti a külföldi vállalatokat, hogy veszteségesen üzemeljenek Magyarországon, mivel a szektor haszonkulcsa alacsonyabb mint 4,5%. Az osztrák gazdasági és külügyminiszter január végén írt levélben fejezte ki aggodalmát Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A levél szerint Magyarország adópolitikája aránytalanul nagy hatást gyakorol a külföldi kiskereskedőkre és ellentmond az EU belső piaci szabályainak és direktíváinak.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy panaszt kapott ebben az ügyben és jelezte, hogy elemezni fogják azt, valamint gondoskodnak a helyzet megfelelő nyomon követéséről. A magyar kormány még nem reagált erre a fejleményre.
Fontos felidézni, hogy a magyar kiskereskedelmi különadókat korábban az Európai Bizottság már erősen kritizálta: a 2023-as országjelentésben és országspecifikus ajánlásokban is diszkriminatívnak nevezték a kiskereskedelemre kirótt plusz terhet. Éppen azt állítva, hogy az a külföldi szereplőkre aránytalanul nagyobb hatást gyakorol.
Ugyanígy a kormány egy másik boltokra érvényes intézkedését is vizsgálják Brüsszelben: mint arról a Portfolio akkor beszámolt, a kötelező akciók rendszerét is vizsgálják. Ezt a Spar szintén megtámadta, tavaly ősz óta tart a perük az Európai Unió Bíróságán.
A mostani ügyben elindított előzetes értékelési procedúra még nem jelenti automatikusan azt, hogy további lépéseket tesz a Bizottság. Valószínű azonban, hogy a következő időszakban kötelezettségszegési eljárást kezdenek, amely során a magyar kormánynak először válaszokat kell küldenie Brüsszelbe megvédve a törvényt, ha viszont ezt az uniós testület nem tartja megalapozottnak, akkor kötelező ajánlásokat küldhet a magyar vezetésnek. Ha ekkor sem tesz lépéseket a kabinet, az ügyet az Európai Unió Bíróságára viheti az Európai Bizottság.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: Getty Images
