Ezekre az áttekinthető adatokra a fél magyar energiaszektor várt, főleg azután, hogy a második közzétételi eljárás egy új preferencialistát vezetett be, amely az újabb naperőmű kapacitásokat nem engedi csatlakozni (ha betáplálnának a közcélú hálózatra), az új szeles kapacitásokat egy térségre koncentrálja (ha betáplálnának a közcélú hálózatra).
Így, amint megírtuk:
a szabályrendszer arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy fogjanak össze, és a már meglévő csatlakozási pontok betáplálási lehetőségeit használják ki minél jobban. Ezt segíti elő ez az adatbázis.
Ez azt jelenti, hogy például meglévő, vagy csatlakozási engedéllyel rendelkező napos projekt mellé települjön további szélerőmű (sok esetben máskor fúj a szél, mint amikor süt a nap), illetve akkumulátoros energiatároló, hogy a betáplálási lehetőség szintjét minél jobban, éves szinten is minél magasabb arányban tudják kihasználni. Ez ahhoz is hozzájárul, hogy nem kell sok más helyen új csatlakozási pontokat kialakítani, ami jelentős további hálózatfejlesztési kiadásokat vonna maga után.
Amint a Portfolio előzetesen megírta: nem térképes, hanem táblázatos formában fog kijönni a MEKH adatbázisa, és valóban így történt, itt érhető el az adatbázis. Tíz oldalon, apró betűs táblázatban láthatók települési szintre lebontva, hogy hol, mely cégnek, milyen betáplálási kapacitása van a legalább 0,5 MW-os kategóriában, milyen feszültségszinten, napos, vagy szeles projektről van-e szó, az üzembe helyezés előtt álló csatlakozási pont esetén a hálózati csatlakozás legkorábbi igénybevételi időpontja is látható, illetve a csatlakozási díj is.
Sok esetben az van a táblázatban az utóbbi két adattípusnál, hogy "nincsen adat vagy az adat egyeztetés alatt áll". A MEKH a közleményében utóbbi kapcsán megjegyezte: "egyes adatköröknél - ahol ez indokolt – további adategyeztetés zajlik, amely külön fel van tüntetve a táblázatban". Azt is előrevetíti a Hivatal, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően negyedévente fogja frissíteni az adatsort.
Címlapkép forrása: Mario Tama/Getty Images
