Még mindig az élmezőnyben a magyar áramárak
Az árampiaci nagykereskedelmi árak jelentős esésével párhuzamosan érdemben mérséklődött Európa-szerte a nem lakossági szegmens tényleges árambeszerzési költsége a tavalyi második félévben – ez rajzolódik ki a minap frissített Eurostat adatbázisból. Ehhez Magyarországról a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal szolgáltatta az adatokat. Bár a MEKH a honlapján már a második félévi nem lakossági gázár adatokat is közzétette, ezek egyelőre nem jelentek meg az Eurostat egész Európára érvényes, összevethető adatbázisában. Emiatt a céges gázbeszerzési költségek hazai alakulásával és nemzetközi kontextusba helyezésével egy későbbi elemzésünkben foglalkozunk.
Tavaly ősszel elsőként írtuk meg azt, hogy a céges áramárak egész Európában a legmagasabbak voltak 2023 első felében; azóta kijöttek a második félévi adatok is, és a relatív helyzetünkben csak mininális javulás látszik:
A legmagasabb áramárak helyett most második-harmadik legmagasabb árakat látunk a különféle összevetésekben Magyarország kapcsán egész Európában.
Sok kis cég beragadhatott
Ennek részben az lehet az oka a lakossági rezsicsökkentés torzító hatásai mellett, hogy sok kisebb cég beleragadhatott egy magasabb árfixálású szerződésbe a 2023-as évre. Ezt érzékelteti az alábbi első ábra, amelyen csak a magyar nem lakossági áramárakat mutatjuk be a különböző éves fogyasztási sávokban az Eurostat adatbázisa alapján. Amint ugyanis látszik: az 500-2000 MWh, illetve a 2000-20000 MWh éves fogyasztású szereplők átlagos áramára kicsit magasabbra jött ki, mint az ennél nagyobb éves fogyasztóké. Ebben a fentiek mellett az is szerepet játszhatott, hogy a nagyobb fogyasztók 2022 őszén talán több szerződésből és konstrukcióból válogathattak, és nem, vagy nem olyan mértékben fixálták az áramigényük árát, így az azóta jócskán eső nagykereskedelmi áramárak jobban beszűrődtek a működési költségeikbe.
Érdemes a fenti magyar idősorokat európai kontextusban is megvizsgálni, mert nagyon érdekes, rengeteg cég számára szomorú kép rajzolódik ki belőle.
Az egyik legkisebb éves fogyasztási sávban (20-499 MWh) az eddig jelentő 22 tagállam közül Magyarországon volt a harmadik legmagasabb, 0,2818 EUR/KWh, a nem-lakossági áramár Írország után (0,3174 EUR/KWh), aztán Szlovákia és Ausztria jött rendre 0,2662 és 0,2646 EUR/KWh árakkal. Ha majd minden tagállam leadja az adatokat az Eurostat felé (az általunk vizsgált országok közül csak Románia adata hiányzik), akkor nagy eséllyel azt látjuk, hogy Írország és Románia után Magyarországon volt a harmadik legmagasabb az ár tavaly a második félévben.
Az eggyel nagyobb, évi 500-2000 MWh közötti, fogyasztási sávban szintén a magyarországi áramár, 0,2608 EUR/KWh, volt a második legmagasabb az eddig jelentő 22 tagállam között (Írország volt az első 0,2691 EUR/KWh-val, Ausztria a harmadik helyen volt 0,2431 EUR/KWh-val, Szlovákia a negyediken 0,1928 EUR/KWh-val). Ha majd mindenki jelent, akkor itt is az az esélyes, hogy Írország és Románia után a harmadik helyen látjuk majd a magyar árat.
A közepes éves fogyasztási sávban (2000-20000 MWh) bár látványosan, 4 eurócenttel 0,2255 EUR/KWh-ra mérséklődött a nettó magyar nem-lakossági áramár, de még így is a második legmagasabb volt Írország után (0,2273 EUR/KWh) az eddig jelentő 22 ország között. Ausztria a harmadik helyen állt 0,2178 eurós adattal, a többiek mind jóval 0,2 euró alatt jártak a tavalyi második félévben. Ha majd mindenki jelent, akkor itt az az esélyes, hogy Írország és Románia után a harmadik helyen látjuk majd a magyar árat.
A nagyobb éves fogyasztónak számító 20000-70000 MWh közötti kategóriában is ugyanezt a fenti mintázatot látjuk, miszerint "hiába volt" 4,5 eurócent áresés 0,2121 EUR/KWh-ra, Írország (0,2153 EUR/KWh) után még mindig Magyarországon volt a második legmagasabb a nettó áramár a 22 jelentő tagállam között. Itt az az esélyes, hogy ha minden tagállam adata rendelkezésre áll, akkor
Magyarország a második legmagasabb áramárral "büszkélkedhet".
A nagyfogyasztónak számító 70000-150000 MWh közötti éves fogyasztással rendelkező nem lakossági szereplőknél ugyanezt látjuk, hogy Írország után a második legmagasabb volt a magyar áramár (rendre 0,2141 EUR/KWh és 0,2027 EUR/KWh). Mivel a román átlagár már a tavalyi első félévben nagyot csökkent, így nagy eséllyel kijelenthetjük, hogy ha minden tagállam adata rendelkezésre áll, akkor Magyarország a második legmagasabb áramárral "büszkélkedhet".
A fentiek tehát az adók nélküli (nettó) árat jelentették, de azt is megnéztük az Eurostat adatbázisában, hogy az áfa és egyéb visszaigényelhető adók nélkül (köztes kategória), illetve a minden adót és áfát is tartalmazó bruttó ár (teljes kategória) esetén hol áll az uniós rangsorban Magyarország. Az eddig jelentő 22 ország alapján az a helyzet, hogy
a magyar nem lakossági áramárak sajnos mindkét másik kategóriában is a második-harmadik helyen állnak, olykor a ciprusi és az ír adat előzi csak a magyart.
A nem lakossági magyarországi gázárakat az Eurostat még nem tette közzé az egységes adatbázisában, így ezt a témát egy későbbi anyagunkban vizsgáljuk majd a nemzetközi kontextussal együtt.
Címlapkép forrása: Getty Images
