Kína lenne az utolsó mentsvár Magyarország számára?
Gazdaság

Kína lenne az utolsó mentsvár Magyarország számára?

Húsz év után látogatott Magyarországra kínai elnök-pártfőtitkár, így Hszi Csin-ping múlt heti budapesti útja mindenképpen komoly diplomáciai sikert jelentett. Az esemény rangját tovább emelte, hogy a népköztársaság ura öt év kihagyás után tett körutat Európában, márpedig az elmúlt fél évtizedben komoly feszültségek halmozódtak fel az EU és Kína közötti kapcsolatokban. De mit hozott hazánknak Hszi?
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az európai hatalmak évtizedekig bíztak abban, hogy a Pekinghez fűződő gazdasági és politikai kapcsolatok nem csupán kölcsönös üzleti előnyökhöz, hanem akár politikai liberalizációhoz is vezethet Kínában. Az Európai Uniónak azonban az elmúlt évtized végére szembe kellett néznie a valósággal, hiszen a kínai „farkasharcos” diplomácia, a COVID-19 világjárvány és Peking Moszkvának nyújtott támogatása az ukrajnai háborúban mind hozzájárultak a feszültség fokozódásához. Ez az ébredési folyamat egy háromdimenziós európai Kína-politika elfogadásához vezetett 2019-ben, amely a Kínai Népköztársaságot egyszerre tekinti

  • tárgyalópartnernek,
  • gazdasági versenytársnak és
  • rendszerszintű politikai riválisnak.

Bár korábban az EU másodrangú hatalommá süllyedt Peking szemében, a Hszi vezetése alatt elmaradt strukturális reformok következtében komoly gazdasági lassulás következett be Kínában, ami diplomáciai közeledésre kényszeríti a kelet-ázsiai államot. Kínának most rendkívül fontos az EU egységes piacához való hozzáférés megőrzése, és el kell kerülnie, hogy Európa az amerikai lépésekhez hasonló protekcionista intézkedéseket vezessen be.

Minderre Franciaország és Németország is lehetőséget kínálhat Peking számára.

  • Olaf Scholz kancellár a lassuló német gazdasági növekedés miatt a vártnál barátságosabb hangot ütött meg áprilisi pekingi útján. A német ipari nagyvállalatok arra ösztönzik a berlini kormányt, hogy segítsen megóvni piaci részesedésüket Kínában, ami aláássa a függőségek csökkentésére irányuló kormányzati erőfeszítéseket.
  • Ami Franciaországot illeti, Emmanuel Macron elnök Európa „stratégiai autonómiájának” és az Egyesült Államoktól való kisebb függőségének fő szószólója, ami új lendületet kaphat, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba a novemberi amerikai elnökválasztás után. Így nem meglepő, hogy Hszi Csin-ping európai körútja a múlt héten Párizsból indult, ahol Macron elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével találkozott, majd Európa két, Pekinggel leginkább szimpatizáló országában, Szerbiában és Magyarországon folytatódott.

Komoly biztonsági intézkedések és a programot övező titokzatosság mellett végül Orbán Viktor és Hszi közös sajtótájékoztatójából megtudhattuk, hogy a budapesti látogatás során Kína és Magyarország 18 megállapodást írt alá.

Ezek kapcsán a legérdekesebb jelenség, hogy az európai trendekkel szembe menve a magyar kormány hajlandó kínai vállalatokat bevonni az ország kritikus infrastruktúrájának fejlesztésébe.

Persze, könnyen lehet, hogy ez nem annyira hajlandóságából, mintsem inkább kényszerből fakad. Ahogy azt a sajtó korábban megírta,

  • a magyar államkassza üres,
  • a kormány pedig letett az uniós támogatások belátható időn belüli újra indulásáról,
  • így alighanem a kínai források jelentik az egyik utolsó mentsvárat a gazdasági növekedés támogatására, valamint egyes hazai építőipari vállalatok és tulajdonosi hátterük fenntartására.

Bár a pontos részletek nem ismertek, annyi kiderült, hogy számos új területre léphetnek be a kínaiak, és több, már egy évtizede felmerült projektet is felmelegítenek. Mindez minden bizonnyal több százmilliárd forintnyi forrást igényel majd, és nem lenne meglepő, ha a Belgrád-Budapest vasút esetéhez hasonlóan ezekhez is kínai hitelek felvételére lenne szükség.

Reptéri gyorsvasút és cseresznye

Lista készült a kínai új selyemút kezdeményezéshez (BRI) kapcsolódó új infrastruktúra-építési lehetőségekről, és a felek megállapodtak abban, hogy

  • megkezdik egy Budapest körüli teherforgalmi vasútvonal, azaz a V0 tervezését, amely növeli hazánk vasúti logisztikai kapacitását, és persze a kritikus infrastruktúra kategóriájába tartozik.
  • Emellett a kínai cégek reptéri gyorsvasutat építhetnek, ami a későbbiekben referenciaként szolgálhat számukra más európai közbeszerzések során is. Arra azonban érdemes felhívni a figyelmet, hogy a kínai részvétel mindkét terv esetén már egy évtizede felmerült, végül azonban nem lett semmi a dologból. Igaz, a beáramló uniós források mellett akkoriban még kevésbé volt csábító a magyar fél számára a kínai ajánlat. Mindez mára megváltozhatott.
  • A nyugati szövetségesek számára egyértelműen a nukleáris együttműködés felmerülése a leginkább aggasztó elem a kétoldalú megállapodások listáján. A bejelentés szerint az atomenergia-ágazatunk „teljes spektrumában” megindulhatnak projektek. Részletek egyelőre nem ismertek, de logikusnak tűnik, hogy egy ilyen együttműködésbe beletartozna Kína bevonása a Paks II. atomerőmű fejlesztésébe, amely jórészt oroszországi állami hitelből és orosz technológiával épült volna, csakhogy ezt a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciók lényegében ellehetetlenítették.
  • Emellett felmerült, hogy Magyarország és Szerbia kínai közreműködéssel egy nagy határátkelő kiépítését tervezi Tompa közelében. Mivel schengeni külső határról van szó, kritikus infrastruktúrának minősül, ahol érzékeny adatokat is kezelnek, így érdemes lesz figyelni, hogy a kínai fél milyen mélységben vehet majd részt a megvalósításban.
  • Hasonló nemzetközi együttműködés keretében Kína segíteni fog egy új, 128 km hosszú, Magyarországról Szerbiába tartó kőolajvezeték kiépítésében és valószínűleg finanszírozásában is. Szerb források szerint ennek költsége 150 millió euróra tehető, és Orbán Viktor miniszterelnök tavaly egyeztetett a témában Aleksandar Vučić szerb elnökkel. E vezeték segítségével összekötnék Szerbiát a Barátság kőolajvezetékkel, csökkentve a balkáni ország importfüggőségét a horvát tengerpartról induló JANAF olajvezetéktől, egyben részben Magyarországra terelné a tavaly Horvátországban jelentősen megemelt tranzitdíjat is.
  • Ugyan jelenleg még nem tűnik kritikus jelentőségű infrastruktúrának, de az elektromos autók terjedésével egy évtizeden belül rendkívül fontossá válhat a töltőhálózat, amelynek fejlesztésében immáron Kína is részt vehet majd.
  • Mindezekhez képest csekélység, hogy Magyarország az újonnan kötött megállapodások értelmében növelheti mezőgazdasági exportját, ugyanis Peking engedélyezte a magyar cseresznye és szarvasmarhaszaporító-anyag bevitelét.

Kína szószólója lehetünk az EU-ban

A gazdasági szempontok mellett Hszi Csin-ping elnök látogatásának politikai vonatkozásai is figyelemre méltóak. Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína az új, többpólusú világrend egyik pillére, és Peking diktálja a világgazdaság és a világpolitika fejlődését. Közölte azt is, hogy Kína és Magyarország egyetért abban, hogy az ukrajnai háborút azonnal le kell állítani.

Ezenkívül a két fél megállapodott abban, hogy átfogó stratégiai partnerségüket új szintre, úgynevezett „minden időjárási viszonyok közötti”, vagy más fordításban „négy évszakos” átfogó stratégiai partnerségre emelik. Bár az ilyen kínai megállapodások elnevezése mindig elég homályos, sokatmondó, hogy a Kínához hasonló nevű partnerséggel kötődő országok közé például Pakisztán, Üzbegisztán, Etiópia és Fehéroroszország tartozik. Azaz, kínai szempontból az együttműködés egy valóban új, magasabb szintjét jelenti e megállapodás, hiszen ezen országok kifejezetten fontosak Peking számára.

Kérdés, magyar szempontból mekkora dicsőség e körhöz csatlakozni.

Mindemellett Hszi beszédének talán egyik legfigyelemreméltóbb része volt egy amúgy ártatlan udvariassági gesztusként is felfogható mondata, miszerint Kína támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon az Európai Unióban, és nagyobb előrehaladást érjen el ez az EU-Kína kapcsolatok terén.

Egy ilyen beszédet tucatnyi diplomata, szakértő és kormánytisztviselő ír meg, olvas el újra és újra, ír át vagy húz ki belőle részeket a látogatást megelőző időszakban, azaz szinte teljesen kizárható, hogy véletlenül fogalmazott volna így a kínai elnök-pártfőtitkár. Márpedig, a napokban nyugati diplomatákkal folytatott beszélgetések alapján az ő olvasatukban ez a mondat annyit tesz, hogy

immáron Peking nyíltan utal Magyarország kínai érdekeket előmozdító szerepére az európai szÍntéren.

Az, hogy ennek kinyilvánítása segíti vagy gyengíti hazánk tárgyalási pozícióit az EU-val vagy az Egyesült Államokkal szemben, a közeljövőben kiderül.

Címlapkép forrása: Getty Images

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyik napról a másikra felsorakozott a kínai hadsereg – Nyakunkon a következő nagy háború?
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Székesfehérvár
2024. június 4.
Financial IT 2024
2024. június 11.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
ep választás 2024 szavazólap