A kelet-közép-európai gazdaságok teljesítményének nemzetközi összehasonlítása különösen felkapott lett manapság, elsősorban azon hírek miatt, amelyek a magyar gazdaság régióban történő relatív pozícióvesztéséről szólnak.
A legnépszerűbb fejlettségi mutató, a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország a rendszerváltás után és az EU-s csatlakozáskor is régiós éllovas volt, Romániához és Lengyelországhoz mért előnyünk számottevőnek minősült akkor, mára viszont ez az előny elolvadt. A közvéleményben kicsit elsikkad, de érdemes hangsúlyozni, hogy ez nem azért következett be, mert Magyarország felzárkózása elakadt volna, sőt: az utóbbi években gyorsan zárkóztunk fel az EU-átlaghoz, több régiós ország viszont még nálunk is gyorsabban növekedett. Az egész KKE-régió jelentős konvergenciát mutatott, kivéve egy országot, amelynek felzárkózása a hivatalos adatok szerint látványosan megtorpant:
Szlovákia az EU átlaghoz képest visszaesett fejlettségben az elmúlt években.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Hogy állnak a régiós országok gazdasági fejlettségben?
- Miért nehéz elhinni, hogy Szlováka gyorsan leszakadó pályán van?
- Ki, mit és mikor rontott el a fejlettségi mutatók számításakor?
- Mennyire megbízhatók a fontos fejlettségi mutatók? Mire alkalmasak ezek egyáltalán?
- Végső soron Szlovákia vagy Magyarország a fejlettebb ország?
- Hogyan teljesít a szlovák gazdaság, ha a számok mögé nézünk?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
