Lomborg: A klímaváltozás jelenleg erőltetett kezelése olyan gyógymód, amely több kárt okoz, mint maga a betegség
Gazdaság

Lomborg: A klímaváltozás jelenleg erőltetett kezelése olyan gyógymód, amely több kárt okoz, mint maga a betegség

Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ez az állítás azért kényelmes megközelítés a politikusok számára, mert lehetővé teszi számukra, hogy megkerüljék a felelősséget a klímavédelmi politika számos költsége és hátránya terén, és ezeket a tudományos bizonyítékok figyelembevételének elkerülhetetlen következményeiként tüntessék fel. Ez a megközelítés azonban téves, mert összekeveri az éghajlattudományt a klímavédelmi politikával.

A megfontolt klímavédelmi politika kialakításához egyértelműen szükség van éghajlattudományra, mivel az mutatja meg, hogy milyen természeti hatása lesz annak, ha több vagy kevesebb szén-dioxidot bocsátunk ki.

A klímavédelmi politikának azonban – mint minden más politikának – a kibocsátáscsökkentés előnyeinek és költségeinek összevetéséről folytatott mérlegelés demokratikus eredményének kell lennie.

Az éghajlattudomány megmutatja nekünk, hogy milyen előnyökkel jár az emissziócsökkentés, de semmit sem mond a költségekről, amelyekről ehelyett a sokkal kevésbé a figyelem előterében lévő klímagazdaságtan segítségével kaphatunk képet.

Az aktivista politikusok és a klímavédelmi kampányolók szerint a fosszilis energiaforrások felhasználásának megszüntetése csak előnyökkel jár, míg ha nem teszünk semmit, akkor a pokolba kerülünk.

A valóság azonban az, hogy a világban az elmúlt évszázadok során lezajlott óriási fejlődés nagyrészt azért következett be, mert hatalmas mértékben nőtt az elérhető energia mennyisége, amely főként a fosszilis energiaforrásokból származott. Az élettartam több mint kétszeresére nőtt, az éhezés mértéke óriási mértékben csökkent, a jövedelmek pedig megtízszereződtek.

Bár a klímaváltozás valószínűleg negatív hatásokat okoz, ezt jellemzően óriási mértékben eltúlozzák. Folyamatosan hallunk a szélsőséges időjárásról, például aszályokról, viharokról, árvizekről és tüzekről, bár még az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) is úgy véli, hogy ezek többsége terén még nem lehet bizonyítékot találni a helyzet súlyosbodására. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy a gazdagabb világ sokkal ellenállóbb, és ezért sokkal kevésbé érinti a szélsőséges időjárás. Az adatok azt mutatják, hogy az aszályok, viharok, árvizek és tüzek okozta, éghajlattal összefüggő halálesetek száma több mint 97%-kal csökkent, a száz évvel ezelőtti évi közel 500 ezerről a 2020-as évekre kevesebb mint 15 ezerre.

Ugyanakkor a klímavédelem mellett kampányolók által sürgetett olaj-, gáz- és szénkitermelés leállításának költségeit nagymértékben alulbecsülik. Jelenleg a világ az összes energia majdnem négyötödét fosszilis energiaforrásokból nyeri.

Ha gyorsan véget vetnénk a fosszilis energiahordozók használatának, több milliárd ember halna meg.

Négymilliárd ember – a világ népességének fele – élelmezése teljes mértékben olyan élelmiszerektől függ, amelyeket szinte teljes egészében földgázból előállított szintetikus műtrágya felhasználása mellett termesztenek. Ha gyorsan leállítanánk a fosszilis energiahordozók használatát, akkor nem tudnánk négymilliárd embert élelemmel ellátni.

Ha hozzávesszük a téli időszakban a fosszilis energiahordozókon alapuló fűtésétől függő több milliárd embert, valamint az acél-, a cement-, a műanyagipar és a közlekedési szektor fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, akkor nem csoda, hogy egy nemrégiben készült becslés szerint a fosszilis energiahordozók használatának hirtelen megszüntetése 6 milliárd ember halálát okozná kevesebb mint egy év alatt.

Ezeket a hatalmas károkat nem veszik figyelembe az éghajlattudományban, amely érthető módon a szén-dioxid-kibocsátásra és a klímamodellekre összpontosít. Pedig nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek is a klímavédelmi politikáról szóló vita szerves részét kellene képeznie.

A legtöbb politikus a fosszilis energiaforrások használatának valamivel kevésbé gyors megszüntetését javasolja 2050-re. Ez a lassabb ütemű kivezetés megakadályozná, hogy emberek milliárdjai haljanak meg, de a károk még ebben az esetben is óriásiak lennének. A legfrissebb, éghajlat-gazdasági kutatások szerint a nettó zéró kibocsátás 2050-ig történő elérése elképesztő összegbe, átlagosan évi 27 ezer milliárd dollárba kerül az évszázad során. Ez az összeg a jelenlegi globális GDP negyedét teszi ki. Ugyanezek a kutatások azt mutatják, hogy a dekarbonizáció haszna ennek a költségnek csak töredékét teszi ki. Kijelenthető, hogy ez a politika megfizethetetlenül sok pénzbe kerül, és kevés hasznot hoz.

Jó analógia, ha figyelembe vesszük a világszerte bekövetkező, évi több mint 1 millió közlekedési halálesetet. A közlekedés – akárcsak a klímaváltozás – ember okozta problémát jelent. A klímaváltozáshoz hasonlóan ez is olyasmi, amit teljes mértékben meg tudnánk oldani.

Ha a tudósok csak azt vizsgálnák, hogyan lehetne elkerülni az egymillió közlekedési halálesetet, az egyik megoldás az lenne, ha a sebességhatárokat mindenhol 5 kilométer/órára csökkentenék.

Ha ezt szigorúan betartanák, szinte teljesen megszűnnének a közlekedési halálesetek. Persze ezzel szinte teljesen felszámolnánk a gazdaságunkat és a produktivitásunkat is.

Nevetnénk, ha a politikusok azt mondanák, hogy „kövessük a tudományt”, és az 5 kilométer/órás sebességhatár bevezetésével vessünk véget a közlekedési haláleseteknek. Nevetnénk, mert ez a megközelítés szándékosan összekeveri a tudományt a politikával.

Ahogyan a közlekedéssel kapcsolatban, úgy a klímavédelemről szóló vitában is ésszerű megközelítést kellene alkalmaznunk.

Ez azt jelenti, hogy a rövid távú alkalmazkodásra kell összpontosítanunk az ellenállóképesség kiépítése érdekében, hosszútávon pedig a zöld energiába irányuló kutatás-fejlesztésbe kell fektetnünk. Az innovációnak a megbízható, zöld energia árát a fosszilis energiahordozók ára alá kell vinnie, és végül biztosítania kell, hogy mindenki át tudjon állni az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó alternatív megoldásokra.

Amikor a politikusok azt mondják, hogy „a tudományt követik”, akkor ezzel az állítással le akarják zárni a politikájuk hatalmas költségeiről szóló nyílt vitát. A tudomány megmutatja, hogy mekkora mértékű problémával állunk szembe, de nem tekinthető a különböző megoldások döntőbírájának. Utóbbi szerepet a demokráciák látják el.

A fosszilis energiahordozók fogyasztásának hirtelen, óriási mértékű csökkentése hatalmas hátrányokkal jár majd együtt – amiről a gyors dekarbonizáció támogatói inkább nem vesznek tudomást.

A klímaváltozás valóban probléma, de a civilizációt veszélyeztető gyógymód sokkal rosszabb következményekkel járhat, mint maga a betegség.

Bjorn Lomborg
A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.

Címlapkép forrása: Getty Images

KonyhaKontrolling

Befektetési hírek: új MÁP+, LY

Így nyár elején sokfelé kell szaladnunk, ezért most csak két rövid hírről szeretnék beszámolni. Mivel alapvetően nem vagyok híroldal, ezért nem szoktam ezekkel foglalkozni, de az új MÁP+-r

Kiszámoló

Uniós országok adósbesorolása

A hitelminősítők félévente elmondják a véleményüket egy-egy országról, ezzel segítve a befektetőket, hogy kinek milyen kamat mellett, milyen kockázati felárral adjanak kölcsön. A három na

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagyon gyorsan terjed egy régi-új fertőzés Magyarországon - Ezt kell tenni, hogy megelőzzük a halálos bajt!

Könyvelő

Könyvelő
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
kemping