Miután tavaly májusban Recep Tayyip Erdoğan török elnök megnyerte a választást, a török líra nagyot veszített értékéből. Április végén még 19,6 környékén járt a deviza a dollárral szemben, május végén a jegyzés 23,68-as szintig ugrott. Ezen is jól látszik, hogy a piac nem szerette Erdoğan gazdaságpolitikáját, ami az ő szemszögükből nézve érthető.
A török elnök gazdaságpolitikája 2019 és 2023 között – változó intenzitással – folyamatosan nyomást gyakorolt a lírára. Erdoğan következetesen kiállt a felfogása mellett, amely szerint a magas kamatok tehetők felelőssé a magas inflációért, így még 2021 és 2023 között is, amikor a világ jegybankjai rohamosan emelték a kamatokat, tövig nyomta a fiskális és monetáris lazítást. Az ország Erdoğan elnöklésének idején több jegybankelnököt is elfogyasztott: aki az elnök akarata ellenére nem volt hajlandó szembe menni a piaci és közgazdasági logikával, annak nem volt maradása.
A befektetők alighanem nagy reményeket fűztek Erdoğan kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu felé, akitől a gazdaságpolitika normalizációját várták. Hogy mit gondoltak a választási eredményről, azt a fenti USDTRY ábra jól mutatja. Mindezek fényében nagy meglepetést jelent, hogy
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Miért gyengült a török líra jelentősen?
- Milyen felfogása volt a gazdaságpolitikáról a török elnöknek?
- Miben áll a piacpárti fordulat?
- Milyenek az ország makrogazdasági kilátásai?
- Hogyan értékeli a piac a fordulatot?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
