Munkahelyi minőség, hozzáadott érték, jövedelem
A két részes cikksorozat első részében azt mutattam be, hogy a magyar munkahelyek száma milyen mértékben függ a különböző exportpiacoktól, amelyek egyfajta indikátort jelentenek egy gazdaság másik gazdaságtól való függőségét illetően. Az export adatok felhasználásával azonban kinyerhetők olyan típusú mutatók is, amelyek azt mérik, hogy milyen tudás, készség vagy végzettség szükséges azon munkahelyek betöltésére, amelyek külső piacokon értékesített terméket vagy szolgáltatást állítanak elő.
Ha az exportált termékek gyártása sok tudást, készséget, illetve magas végzettséget igénylő munkakörökhöz kapcsolódik, akkor magas minőségű munkahelyekről van szó.
Ezek a munkakörök magasabb hozzáadott értéket előállító állások, amelyek egyben magasabb jövedelmet is jelentenek a munkavállalók számára. Ha a globális piacokhoz köthető munkahelyek nagyobb aránya köthető ezekhez a magasabb minőségű munkahelyekhez, akkor az adott gazdaság elsősorban a magasabb hozzáadott értéket előállító gyártási folyamatokban épített ki versenyképességet, amelyek magasabb fejlettséget és magasabb fejlődési potenciált is jelentenek.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Tényleg olyan sok az alacsony képzettséget igénylő munkahely?
- Hogy áll Magyarország EU-s összevetésben?
- Az alacsony vagy a magas minőségű munkahelyek a válságállóak?
- Mi lehet a kiút? Hogyan fejlődhet Magyarország?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!