Amikor a kormány tisztviselői néhány hete arról beszéltek, hogy a minimálbérnek 2027-re el kell érnie az átlagkereset felét, akkor hatalmas, 18-20%-os béremelésre lehetett számítani a következő három évre, mivel a minimálbér az átlag 40%-a körül mozgott az elmúlt években.
Ugyan az erőltetett béremelésnek számos kockázata van (kezdve az ár-bér spiráltól egészen a vállalati csődökig), nem lett volna meglepő (és teljesen indokolatlan) annak fényében, hogy a hazai minimálbér az EU sereghajtója lett. Lehet ezt persze azzal korrigálni, hogy a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) ennél magasabb, ettől függetlenül tény, hogy a magyar minimálbér leszakadt nemcsak az EU-s, hanem a régiós versenyben is.
Szépen lassan azonban kiderült, hogy a kabinet igazából nem is úgy gondolta az átlagbér felének az elérését, ahogy elsőre tűnt. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának egyik ülésén arra jutottak a felek, hogy ne a bruttó átlagkeresetet vegyék figyelembe, amikor az 50%-os arányról beszélnek, hanem az úgynevezett "rendszeres béreket". Ebben nincsenek benne a jutalmak, egyszeri juttatások, illetve egyéb prémiumok.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mennyivel nőhetnek a bérek Magyarországon a következő 3 évben?
- Milyen tényezők befolyásolhatják a bérek emelkedését?
- Mekkora emeléssel lehetne elégedett a kormány?
- Mekkorát emelkedhet a minimálbér, a bérminimum, illetve az átlagbér?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
