Múlt hétfőn, szeptember 23-án tette ki társadalmi egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium egyhetes határidővel a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet tervezetet.
Ennek 43. paragrafusa tíz pontban rögzíti a napelemek és napkollektorok elhelyezésének sajátos szabályait, amelyek az alábbiak lennének a rendelettervezet szerint (szó szerint bemásoljuk az egészet):
- "Napelemet és napkollektort magastetőn csak a tető síkjával párhuzamos síkban lehet elhelyezni, lapostetőn az a tető síkjától eltérő hajlásszögű tartószerkezeten csak az ingatlanhoz kapcsolódó közterületről nem láthatóan helyezhető el azzal, hogy az e rendelkezés hatálybalépése előtt jogszerűen elhelyezett napelem és napkollektor fennmaradhat."
- "Az épület tetőfelületén a napelemet és napkollektort szabályos geometriájú rendben kell elhelyezni olyan módon, hogy azok a tetőfelületről nem lóghatnak ki."
- "Épület homlokzatán csak a homlokzati architektúrába integráltan – ide nem értve az (4) bekezdés szerinti eseteket – helyezhető el napelem."
- "Erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon."
- "A napelem invertere, napkollektor tartálya épületen belül vagy a telken belül közterületről nem látható helyen helyezhető el."
- "Nem építményre szerelt háztartási méretű napelemrendszert közterületről nem látható módon kell elhelyezni. Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben többszintű növénysávval gondoskodni kell a napelemek takarásáról oly módon, hogy a növényzet vetett árnyéka ne árnyékolja be a napelemeket."
- "Közterületen napelemes térburkolat csak csúszásmentes felülettel kialakítható."
- "Műemléken napelem és napkollektor nem helyezhető el, műemlék telkén és műemléki területen lévő épületen napelem és napkollektor kizárólag az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el."
- "A gépjármű várakozóhelyek árnyékolását biztosító napelemek elhelyezése során az e rendelet 60. § (3) és (4) bekezdésében foglalt előírások az irányadók."
- "Vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben napelemek elhelyezése a) tetőfelületeken zöldtető kialakításával biztosított vegyes rendszerben is történhet és b) talajszinten csak akkor lehetséges, ha igazoltan nincs erre alkalmas tetőfelület."
A fentiek értelmében tehát napelemet tetőn kizárólag a tetősíkkal párhuzamosan lehetne elhelyezni, és homlokzatra csak integrált módon kerülhetne fel, az erkélynapelemeket explicit megtiltanák, valamint műemlék épületeknél kizárólag örökségvédelmi hatóság engedélyével lehetne elhelyezni napelemes rendszereket.
Vasárnap kiadott figyelemfelhívásában az MNNSZ azt rögzítette, hogy a fenti egyes pontok tartalmukban elfogadhatatlanok. A szervezet alelnöke, Szilágyi László határozottan kijelentette, hogy "a tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Az elhelyezési korlátozások teljesen szembe mennek az európai uniós energiapolitikai célkitűzésekkel, különösen az EU megújuló energiára vonatkozó törekvéseivel, és ellentétesek a magyar kormány és az Energetikai Minisztérium napelemek melletti elkötelezett állásfoglalásával is."
Az alelnök leszögezte: "A 43. paragrafus abszurdnak tűnik. Az ilyen típusú tilalmak súlyosan akadályoznák a napelemes rendszerek telepítését, különösen városi környezetben, ahol az alternatív elhelyezési lehetőségek korlátozottak. A Szövetség elengedhetetlennek tartja, hogy egy közös szakmai egyeztetésre kerüljön sor a jogalkotó és az érintett szakmai szervezetek, köztük az MNNSZ bevonásával. Szívesen részt veszünk egy ilyen konzultáción, ahol pontonként átvizsgálhatnánk a jogszabálytervezetet és szakmai javaslatokat fogalmaznánk meg."
Az anyag rögzíti: az MNNSZ kész arra, hogy részletes észrevételeket fogalmazzon meg, amennyiben a társadalmi egyeztetés határideje kitolható. Az energetikai átállás sikeressége érdekében kiemelten fontosnak tartja a szervezet, hogy a napelemes technológia minél szélesebb körű alkalmazása ne ütközzön indokolatlan akadályokba.
A Szövetség felhívja minden érintett figyelmét arra, hogy a társadalmi egyeztetés határideje 2024. szeptember 30., "és kérjük, hogy a jogalkotók fontolják meg a határidő meghosszabbítását, hogy lehetőség nyíljon a mélyebb szakmai elemzésre és egyeztetésre" - írják.
Azzal zárják a figyelemfelhívást, hogy az MNNSZ továbbra is elkötelezett a megújuló energiaforrások népszerűsítése és a fenntartható energetikai megoldások támogatása mellett, és aktívan hozzájárulna a szabályozási folyamat szakmai megalapozásához.
Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook-oldala
