Külföldre talicskázzák a pénzüket a magyarok? - Csattanós választ tartogatnak a friss számok

Közzétette harmadik negyedéves „előzetes pénzügyi számlák” statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Utoljára három éve, az orosz-ukrán háború kitörésének és az energiaválságnak az évében láttunk a mostaninál gyengébb megtakarítási számokat a magyar lakosságnál. A Bónusz Magyar Állampapírok szeptember végi több mint 400 milliárdos lejárata és az önerőt igénylő Otthon Start elindulása nem ad magyarázatot a jelenségre, mélyebb okai lehetnek. Részletesen itt írtunk minderről.

Legalább ennyire érdekesek a jegybank statisztikái a külföldön képzett megtakarítások szempontjából. Ide sorolhatjuk a svájci, osztrák vagy éppen szlovák bankszámlákon parkoló privát- és prémiumbanki pénzek mellett a határon átnyúló tevékenység keretében nyitott Revolut-számlákat, a befektetési szolgáltatóknál vásárolt, külföldi tőzsdén kereskedett befektetési alapokat (ETF-eket), sőt, a külföldi cégek részvényeit is. A külföldi megtakarítások és befektetések állománya 7416 milliárd forinton állt szeptember végén, ami éppen háromszorosa a 2020 véginek, és csak idén 8,6%-os állománybővülést jelent.

Ha nem abszolút összegben, hanem arányaiban nézzük, akkor is szép fokozatos emelkedést látunk a külföldi megtakarításoknál. Az MNB által megfigyelt külföldi megtakarítások aránya a nekik megfelelő eszközkategóriákon belül összességében 12,4%-ról 12,8%-ra emelkedett csak az idei év első három negyedévében. Ez egyébként kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak volt most csak köszönhető, a többi kategóriában ugyanis némi csökkenés figyelhető meg. Mögöttes befektetésként természetesen a hazai befektetésekben is megjelenhetnek a külföldi vagyonelemek. A közvetett módon tartott vagyonelemeket is vizsgálva a külföldi eszközök részaránya már közel 17 százalékot tesz ki az MNB idén először megjelent Megtakarítási jelentése szerint.

A fenti ábra egyik érdekes tanulsága még az, hogy idén először, úgy tűnik, csökkenhet a külföldi bankszámla- és betéti egyenlegek aránya a háztartások betétein belül. Ez akár arra is utalhat, hogy a külföldi szolgáltatók magyar ügyfelek körében elért, határon átnyúló formában történő növekedése a határaihoz közelít. Megkockáztatjuk, ennek köze lehet a Revolut azon döntéséhez is, hogy a társaság önálló magyarországi fióktelep alapítása mellett döntött, amellyel (pl. magyar ügyfélszolgálat nyitása, hitelezési tevékenység megkezdése révén) közelebb kerülhet ehhez a célpiacához, folytatva növekedését.    

Idén lassulás figyelhető meg a megtakarítások külföldre áramlásában, az elmúlt évek azonban még egyértelműen a külföldi eszközök dinamikus térnyeréséről szóltak a magyar lakosság körében. „A forint leértékelődésétől való félelem és a technológiai fejlődéssel könnyen elérhetővé váló külföldi befektetési eszközök azt eredményezték, hogy 2022-től a külföldi eszközök iránti kereslet is emelkedett.” – ad magyarázatot a jegybank említett jelentése, átvezetve alábbi ábránkhoz, amely jól mutatja: 2022-ben döntött nominális csúcsot a külföldi eszközök iránt kereslet, pedig a megtakarítási piac egésze a vágató infláció és az energiaválság árnyékában éppen abban az évben mutatott komolyabb megingást az elmúlt évtizedre visszatekintve. Az is látható azonban az ábrán, hogy a külföldre történtő jelentősebb megtakarítás-allokáció már egy évvel korábban elkezdődött.

Idén év elején is volt egy jelentősebb hullám, azt mi akkor az állampapír-kifizetésekkel magyaráztuk.  A Portfolio több mint 10 ezer fő részvételével végzett januári felmérése is azt mutatta, hogy a válaszadók nagyjából hasonló arányban (26-27% körül) tervezték a kamatokat devizás pénzügyi eszközbe fektetni, mint állampapírba. Ez egyébként nem feltétlenül külföldi számlát vagy befektetést jelentett, hanem a devizás belföldi megtakarítások is ide tartoztak.

Év elején még többen is azt jósolták a pénzügyi szektorban, hogy a megtakarítási eurizációjában jelentős előrelépést hozhat az idei év. A belföldi devizamegtakarításokra vonatkozóan a betétek és a kötvények adatait tartalmazza a jegybanki statisztika, ezek azt mutatják, hogy mindkét eszköztípusnál 0,1 százalékpont körüli mértékben nőtt a devizarány, átütőnek ez alapján még nem neveznénk a belföldi deviza-megtakarítások előretörését.

A deviza- és forintbetétek mozgása azt mutatja, hogy a lakosság jellemzően akkor vásárol devizát, amikor azt viszonylag olcsónak ítéli meg, és fordítva: erősödés mellett nő, gyengülés esetén csökken a devizabetétek állománya. Utóbbi alól kivétel lehet, amikor a forinttal szembeni averzió és a deviza iránti kereslet pánikszerűvé válik, ez fordult elő például a 2022 második felében látott forintgyengülés idején. A forint azóta bekövetkezett erősödését látva azonban kijelenthető, hogy sokan megbánhatták az akkori devizavásárlásaikat, legalábbis forintban számítva komolyabb veszteségeket is elszenvedhettek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ