Jönnek a nevek
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki Kormányinfón adott válasza megerősítette azt, hogy már valóban nem kell sokat várni, és eldől a következő jegybankelnök személyével kapcsolatos fontos kérdés. A tárcavezető a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújának hallgatását javasolta azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy ki lesz az új jegybankelnök Magyarországon.
A közrádió péntek reggel 7:30-kor kezdődő adásáról szokás szerint élőben tudósítunk a Portfolio-n.
Gulyás Gergely ezzel tulajdonképpen megerősítette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő esti nyilatkozatának fő üzenetét. Nagy Márton akkor részletesen beszélt a HírTV-nek a hamarosan felálló új csúcsminisztériumról, valamint a jövő tavasszal esedékes MNB-elnökváltásról. Arra a kérdésre, hogy személy szerint ő lesz-e majd felelős a pénzügyminisztériumi feladatokért az új kormányzati felállásban jövőre, Nagy Márton kijelentette: erről mindig a miniszterelnök dönt. "Az már szerintem elhangzott, hogy nem lesz Pénzügyminisztérium, de nem csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából. Korábban Orbán Viktor is elmondta, hogy csúcsminisztérium lesz" - mondta Nagy Márton pár nappal ezelőtt. Azt is előrevetítette, hogy hasonlóképp a 2013-as megoldáshoz, Orbán Viktor a jelenlegi kormány egyik tagját jelöli majd az MNB élére.
A gazdaságpolitika irányítása koncentrálódik, és arra is lehet számítani, hogy a jegybankelnöki székbe a kormány egyik tagja kerül - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter, aki már akkor jelezte, hogy már csak néhány napot kell várni és a neveket is bejelentik. Úgy tűnik, ez a néhány nap mostanra telt el, Gulyás Gergely jelzése alapján pár órán belül fontos bejelentést tesz ezzel kapcsolatban Orbán Viktor.
Érdemes azt is felidézni, hogy a miniszterelnök ezúttal meglehetősen időben nevezi meg a jegybankelnök személyét. 2013-ban március elsején jelentette be a Kossuth Rádiónak adott interjújában Matolcsy György nevét, majd 2019-ben februárban ismertette, hogy Matolcsy György töltheti ki újabb 6 éves ciklusát.
Így szól az MNB törvény a jegybankelnök kinevezéséről
Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára - olvasható az MNB-ről szóló törvényben. Ezért várja most mindeki nagy figyelemmel Orbán Viktor bejelentését. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.
Ez az alap forgatókönyv
A legvalószínűbb - egyes piaci értelmezések alapján már-már túlságosan is biztosnak tűnő - forgatókönyv szerint
Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lesz Matolcsy György utódja a jegybank élén.
A piaci szereplők és a magyar gazdaságpolitikát közelről figyelő szakértők, közgazdászok ezt több jelzés és utalás alapján várják:
- Az eldőlt, hogy megszűnik az önálló Pénzügyminisztérium. Lázár János építésügyi miniszter is utalt arra, hogy a jövőben ez nem Varga Mihály lesz.
- Létrejön egy csúcsminisztérium, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium lesz, és ide fognak tartozni a költségvetési feladatok és eszköztár.
- Orbán Viktor idén szeptemberben egyértelmű jelzéseket adott, hogy milyen változások jönnek a kormányban a jegybankelnökváltás apropóján is.
- A miniszterelnök már akkor jelezte, hogy egy összehangolt gazdaságirányítási rendszer a célja.
- "Nyilvánvaló, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter, hogy egyenesen beszéljek. Az egyik gazdasági csúcsminiszter, a másik pedig jegybankelnök lesz" - írta akkor Orbán Viktor, ezzel egyértelműen leszűkítette azt a kört, hogy kiről is beszélünk.
Mi várható az MNB politikájában?
Pár órán belül tehát eldőlhet, hogy megvalósul-e a jegybankelnök személyével kapcsolatos alap forgatókönyv és Varga Mihály lesz-e az MNB első embere, és ezzel együtt Nagy Márton megkapja a költségvetési feladatokkal együtt a Pénzügyminisztérium hatáskörét az NGM keretein belül.
Nagy Márton pár nappal ezelőtt már előrevetítette, hogy jobb együttműködés várható a kormány és az új jegybankelnök között, valamint arról is beszélt az alapkamat kapcsán, hogy a jövőben remélhetőleg a 6,5%-ról lefelé tudnak elmozdulni. Arról is beszélt, hogy szerinte amikor majd belépnek az új szereplők az új pozíciójukba, akkor le fog csillapodni a forint árfolyama és a nagyobb volatilitás, ami manapság jellemzi a hazai fizetőeszközt, azon fognak dolgozni, hogy stabilabb legyen az árfolyam.
Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy a csütörtöki kereskedésben jelentősen veszített értékéből a forint, és látványosan alulteljesítette a régiós devizákat, ami arra utalt, hogy a befektetők kiszerettek a forintból. Ez összefügghet azzal is, hogy a piaci szereplők nem tudják, hogy jövő márciustól az MNB új elnökének hivatalba lépésével milyen monetáris politika várható. Érdekes volt az a múlt heti esemény is, ahonnan fotók érkeztek arról, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György személyesen egyeztettek. Akkor úgy tűnt, hogy a két fél, a kormány és az MNB azt szeretné üzenni kifelé, hogy a gazdaságpolitika két ága között továbbra is megvan az összhang és az egyetértés, ami az ingatag forintárfolyam szempontjából volt pozitív. Igaz azóta megint elindult egy üzengetés a jelenlegi jegybanki vezetés és Nagy Márton között, ami szintén borzolhatja a forintbefektetők hangulatát.
A monetáris politika jövője kapcsán nemcsak a kormány és jegybank viszonyát kell megvizsgálni (ahonnan lehet egyfajta nyomás az új MNB-vezetésre a kamatvágások irányába), hanem a Monetáris Tanács összetételét is, amely minden hónapban dönt az monetáris kondíciókról, így az irányadó rátáról is. Jelenleg az MT 9 tagot számlál az MNB elnökével együtt, tagjait mutatja az alábbi táblázat. Ebből kiderül az is, hogy jövő tavasszal jár le a Monetáris Tanács két további tagjának 6 éves ciklusa, Pleschinger Gyula mandátuma márciusig és Patai Mihály mandátuma áprilisig tart.
| A Monetáris Tanács összetétele | ||
| Tag | Titulus | Mandátuma |
| Matolcsy György | MNB elnöke | 2019. március 4-től 6 évre |
| Patai Mihály | MNB alelnöke | 2019. április 22-től 6 évre |
| Kandrács Csaba | MNB alelnöke | 2019. október 2-től 6 évre |
| Virág Barnabás | MNB alelnöke | 2020. június 22-től 6 évre |
| Gottfried Péter | MT tag | 2021. január 1-től 6 évre |
| Kardkovács Kolos | MT tag | 2022. szeptember 13-tól 6 évre |
| Búza Éva | MT tag | 2023. április 6-tól 6 évre |
| Kovács Zoltán | MT tag | 2023. március 27-től 6 évre |
| Pleschinger Gyula | MT tag | 2019. március 5-től 6 évre |
| Forrás: MNB | ||
Mi várható a fiskális politikában?
Varga Mihály pénzügyminiszter távozásával és a Pénzügyminisztérium NGM-be történő olvadásával érdekes kérdés lesz az is, hogy változik-e valamit a kormány fiskális politikával kapcsolatos magatartása. A piaci szereplők arra fognak figyelni, hogy ezen a téren lesz-e folytonosság, vagyis hogy az új kormányzati szerkezetben, Nagy Márton minisztériumán belül is Banai Péter Benő jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár lesz-e a költségvetés gyakorlati ura.
A jelenlegi államtitkár 10 éve látja el ebben a pozícióban a költségvetési ügyek felügyeletét, irányítását. Személye és neve szinte egybeforrt a költségvetési ügyekkel idehaza, egy személyben testesíti meg ezen a téren a folytonosságot. Erre a legjobb bizonyíték az, hogy 1998 óta első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozik. Személye ezért megnyugtatólag hathat a piacokon a fiskális politika jövőjét illetően.
Más kérdés ugyanakkor, hogy az új szerkezetben mennyire lesz alárendelt szerepe a fiskális politikának az eddigiekhez képest. Főleg annak fényében, hogy a 2026-os év választási év, ezt megelőzően a kormány inkább a kiköltekezés felé szokott hajlani. Épp minapi cikkünkben mutattunk rá arra az érdekességre és szinte lehetetlen vállalkozásra, hogy 2026-ban - épp a parlamenti választás évében - a kormány a kiadások nominális csökkentésére készül, mivel a bevételi oldalon hiányozni fog a mostani tervek szerint az extraprofitadó-bevétel.
Nagy Márton korábban többször is azt hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány lefaragása mellett, és ezen a jövőben sem változtatnak. A hiány 2026-ra csökkenhet 3% alá.
Mi várható a piacokon?
A személyek megnevezése többféle hatást is kiválthat a piaci szereplőkben, és ezek együttes hatását, valamint annak az irányát nehéz előrevetíteni.
Amennyiben Varga Mihály lesz a jegybank elnöke, akkor azzal kiárazódik egy bizonytalansági faktor a piacokról, mert a várt forgatókönyv következik be. Nem lehet elmenni amellett a tény mellett viszont, hogy a kormány tagja volt (és a kormánypártokból érkezik), vagyis nem lehet a kormánytól független jelöltnek nevezni. Más kérdés, hogy 12 évvel ezelőtt is hasonlót húzott Orbán Viktor (Matolcsy György akkor nemzetgazdasági miniszter volt), ezért könnyen lehet, hogy a piacok már megengedőbbek, főleg annak fényében, hogy a hazai gazdaságpolitikában Varga Mihály tűnik a leginkább piackonform szakembernek. A monetáris politika jövőjét, a forint árfolyamát és úgy általában Magyarország befektetői megítélését leginkább az fogja majd meghatározni, hogy az új jegybankelnök mennyire fogja a kormánytól függetlenül ellátni feladatát. Ebből a szempontból a jövő tavasszal esedékes, új jegybankelnök elnöksége alatt megvalósuló első kamatdöntések és annak kommunikációja lehetnek irányadóak.
Fontos azt is látni, hogy az MNB élén bekövetkező csere nem önmagában megy végbe, ezért nem is csak ez fejthet ki hatást a piacokra, hanem a kormányon belül is lesz lényeges változás. Nagy Márton és minisztériuma minden eddiginél erősebb lesz, és a költségvetési ügyek is ide fognak tartozni. A piaci szereplők ezért kíváncsian várják, hogy mi lesz a jövőben a költségvetési politika iránya.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
