Portfolio signature

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

Bevezető – az AI story

Nem sokan gondolták volna 1997-ben, hogy a még gyerekcipőben járó mesterséges intelligencia, élén az IBM Deep Blue számítógépével – amely akkori tudásunk alapján szinte hihetetlen módon, de legyőzte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot – néhány évtizeden belül a hétköznapok nélkülözhetetlen részévé válik.

Az ezt követő időszakban, a 2010-es évektől a mély tanulás (deep learning) technikák térnyerése forradalmasította az AI-t. A nagy adathalmazok elérhetősége és a növekvő számítási kapacitás (chip technológia) lehetővé tették a neurális hálózatok méretének és komplexitásának növelését, ami jelentős előrelépéseket eredményezett a képfelismerés, a beszédfelismerés és a gépi fordítás terén.

AI adoption rate
A mesterséges intelligencia térnyerése az internethez és személyi számítógépekhez viszonyítva - Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)

A grafikonon látszik, hogy a generatív AI (például ChatGPT-hez vagy hasonló AI-modellekhez köthető szolgáltatások) elterjedési görbéje a korai években sokkal meredekebb, mint az interneté vagy a személyi számítógépeké volt a megjelenésük után. Ez arra utal, hogy a generatív AI lényegesen gyorsabban ért el magasabb felhasználói bázist a kezdeti időszakban, mint a korábbi nagy digitális technológiák.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés