Magyarország legnagyobb energetikai fejlesztési programjára készül a kormány

Energiaválságtól az energiaátmenetet támogató beruházásokig

Az energia rendelkezésre állása és olcsósága jelentősen megváltozott az orosz-ukrán háború és az energiaválság berobbanásával, kezdi előadását a vezető. Három fő stratégiai irányt jelölt ki a kormány a kritikus helyzet kezelésére, a fő irányok:

• a földgázimport csökkentése: Magyarország földgázigényének és orosz importkitettségének mérséklése keresletcsökkentési, energiahatékonysági és villamosítási intézkedésekkel.
• az alternatív energiaforrások arányának növelése: alternatív földgázforrások kiaknázása, illetve biogáz, biomassza, geotermikus energia, hulladék és hidrogén hasznosítása az energiamixben.
• a növekvő villamosenergia- és rugalmassági igény kiszolgálása: a növekvő villamosenergia-igény, valamint a megújulók elterjedésével járó flexibilitási igény kielégítése a piacszervezés és reguláció, új termelési, tárolási kapacitások és infrastruktúra-fejlesztés révén.

  A tárolás lesz az egyik legfontosabb kérdés a jövőben

  - emeli ki Steiner.

A távhő területén több, mint 70 százalékos a földgáz kitettség, itt cél az 50 százalék alá szorítás.

Az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos cél többek között, hogy 2030-ra megduplázzuk a geotermia részarányát, főleg a távhőszektorban van nagy potenciál" - hangsúlyozza Steiner. Ezen felül a biogázon van a hangsúly, illetve a hidrogén szabályozás alapjainak megteremtése is lényeges lesz.

Hogy hol tartunk most? - folytatja előadását a vezető. A 2023-as év az energiaválság kezeléséről és a stratégiaalkotásról szólt, ezt követően került sor 2024-ben a szabályozási környezet stratégiákhoz igazítására,és az EU elnökségre, aminek nagy eredménye volt, hogy a geotermia felkerült az uniós napirendre. Most pedig, 2025-ben

az energiaátmenetet támogató beruházások megvalósítása következik, fókuszban az implementáció.

A fontos részletek

A kormány szeretné felgyorsítani a stratégiai célkitűzések megvalósulását a különböző támogatási programokon keresztül, ilyen a nemrég bejelentett, 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Program is. Alapvetően három főbb célterülete lesz a programnak, ezek:

• hogyan lehet megkönnyíteni a vállalatok számára a megújuló energiatermelési lehetőségeket (energiatárolás, K+F, új technológiák használatának támogatása, hálózatfejlesztés)
• az időjárásfüggetlen energiatermelési technológiák támogatása és
• a távhőszektort célzó csomag.

A program keretösszegeinek egyes egységeit is részletezte a vezető, azokat, amelyeket már bejelentettek:

a távhő energiahatékonyság fejlesztésére 44 milliárd forint, a távhő megújuló alapra helyezése területén 51 milliárd forint, a biogáz és biometán termeléshez kapcsolódó beruházások támogatására pedig 40 milliárd forint lesz elérhető.

Ezt követően azt is elmondta az államtitkár, hogy milyen tevékenységekre lehet igénybe venni a támogatást a távhő-struktúrában és a biogáz területén, illetve a fontos határidőket is közölte Steiner Attila. A támogatható tevékenyégek az egyes területeken többek között az alábbiak:

• Távhő energiahatékonyság fejlesztése: hőközpontok cseréje és/vagy korszerűsítése, szétválasztás, csatlakoztatás megújuló hőtermelőhöz, hőtárolók telepítése.
• Távhő megújuló alapra helyezése: megújuló alapú technológiák telepítése, hőtárolók telepítése.
• Biogáz és biometán termelés támogatás: bemeneti nyersanyag előkészítéséhez és kezeléséhez szükséges eszközök, tárolóberendezések (nyersanyag és végtermék egyaránt), fermentorok és sterilizátorok.

A további, meghirdetés előtt álló programokkal kapcsolatban elmondta, hogy több tízmilliárd forintos támogatás jöhet többek között az alábbi területeken:

• Vállalatok épületeinek és termelési folyamatainak energiahatékonysági fejlesztése: cél az energetikai korszerűsítés hatására 30% energiamegtakarítás elérése.
• Megújuló energiatárolási vállalati program: cél az energiatárolás fokozása, illetve hogy a saját energiaszükséglet minél jobban saját megújuló energiatermelésből kerüljön fedezésre.
• Geotermikus beruházások hitel alap: a geotermikus hőtermelő beruházások finanszírozása (több, mint 50 milliárd forintos hitelkeret várható).
• Villamosenergia-hálózatfejlesztés: megújuló energia további rendszerbe integrálhatóságának zálogaként a szükséges kapacitásnövelő beruházások támogatása.

Címlapkép forrása: Portfolio