Vámháborúk kora: mégis mekkora öngólt lő az Egyesült Államok?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Donald Trump amerikai elnök nem tétlenkedett második ciklusának első hónapjaiban. Többször fenyegette meg a szövetséges és a nem szövetséges partnereit különféle mértékű vámokkal, amelyeket végül a „Felszabadítás napján” tett bejelentéseivel valóra is váltott. Válaszul a világ számos országa lengetett be hasonló mértékű, drasztikus vámokat az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) szemben. Az intézkedések heves piaci reakciókat és nagymértékű bizonytalanságot okoztak szerte a világban, amelynek következtében Trump részlegesen visszakozott, illetve elhalasztotta a vámok bevezetését. De milyen mértékű károkat válthatnak ki a vámok?

Külkereskedelem, társadalmi egyenlőtlenségek és az ipar leépülése

A jelenlegi folyamatok kiváltó okainak megértését kicsit messzebbről érdemes kezdeni. A 20. század második felétől kezdődően a globalizáció hatására a gazdasági rendszerek is drasztikusan átalakultak. A tőke, a munka, valamint az áruk és a szolgáltatások is egyre szabadabban kezdtek áramlani az országok között, melynek alapvető mechanizmusa a hatékonyság és a termelékenység növekedése volt.

Olyan multinacionális vállalatok jöttek létre, amelyek a termékek és szolgáltatások előállításának szakaszait apró darabokra szedték szét, az egyes szakaszokat pedig gyakran különböző országokban helyezték el.