Kormányinfó: emelkednek a kormány hiánycéljai, maradnak az extraprofitadók

Íme a legfontosabb közlések:

• A 2026-os költségvetés 4,1%-os növekedést, 3,6%-os inflációt és 3,7%-os hiányt céloz, a kiadási főösszeg 35 ezermilliárd forint lehet. Fő prioritások: családtámogatás, nyugdíj, védelem.

• A védelmi kiadások a GDP 2%-át teszik ki, emellett létrejön egy „védelmi tartalék”, amely mozgásteret nyit, ha az EU változtat a szabályokon.

• A kormány fenntartja az extraprofitadókat, így a bankszektor 360 milliárd, a biztosítók 70 milliárd forint körüli terhet viselnek. A bankadó részben levonható lesz lakossági állampapír-vásárlás esetén.

• A nyugdíjak 3,6%-kal emelkednek, novemberben várhatóan 40 ezer forintos kiegészítéssel. A teljes nyugdíjkiadás 7700 milliárd forint.

• Béremelés jön a közszférában, köztisztviselőknek 15%, minimálbér-emelés 13% lesz 2026-ban. Fegyverpénzre is különítettek el forrást.

• Várhatóan bővül az árrésstop háztartási cikkekre is. Az infláció idén 4,5–5,1% között alakulhat, a kormány szerint ezek ellen célzott árkorlátozással kell fellépni.

• Az adórendszer egyszerűsödik: papírmentes adóellenőrzés, megemelt fizetési könnyítési határok, növekvő K+F adókedvezmények.

• Nagy Márton megerősítette: nem lesz választási kiköltekezés, az elsődleges egyenleget nullszaldón tartják, figyelembe veszik az S&P kritikáit.

• Komplex gazdasági megállapodás készül az USA-val: vízum, kettős adóztatás, energetika és befektetésösztönzés is napirenden.

• A japán befektetések új lendületet kaphatnak, a Suzuki elektromos autókat gyárthat Magyarországon. Turizmus és közvetlen járatok is fókuszban.

Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország valóban törekszik egy átfogó gazdasági megállapodás megkötésére az Egyesült Államokkal, és ennek előkészítése már a vámháborús feszültségek előtt megkezdődött. A tervezett megállapodás több területet is érintene: szó van a vízumkérdésekről, a korábban felfüggesztett kettős adóztatásról szóló egyezmény visszaállításáról, energetikai együttműködésekről, valamint amerikai befektetések ösztönzéséről.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ez egy komplex, még kialakulóban lévő tárgyalási csomag, amelyről konkrétumokat várhatóan a nyári időszakban tudnak majd közölni.

Emellett emlékeztetett arra is, hogy a gazdaságfejlesztési célokra tervezett 4900 milliárd forintos keretösszegből 2200 milliárd forint uniós forrás, amely agrárfejlesztéseket nem tartalmaz, de a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatás-fejlesztés támogatása szerepel benne. Nagy szerint ez is része annak a szélesebb gazdaságpolitikai törekvésnek, amelynek keretében Magyarország erősíteni kívánja nemcsak európai, hanem transzatlanti gazdasági kapcsolatait is.

Nagy Márton elmondta, hogy a 4,5-5,1 százalékos éves átlagos infláció miatt novemberben kiegészítő nyugdíjemelés jöhet,

amely várhatóan két részletben, összesen mintegy 40 ezer forinttal kompenzálja az inflációs különbséget.

Nagy Márton szerint ez 91 milliárd forintos kiadást jelent majd a költségvetésnek. Hangsúlyozta: a pontos mértékről a novemberi inflációs adatok ismeretében születik döntés, a nyugdíjasokat viszont biztosan teljes körű kompenzáció illeti meg.

Nagy Márton megerősítette, hogy az infláció elleni küzdelem továbbra is a kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja, ennek része az árrés-szabályozás és az esetleges árstopok bevezetése is. A jelenlegi élelmiszerárstop május 31-ig van érvényben, de a miniszter javasolni fogja a kormány számára, hogy ezzel párhuzamosan vezessenek be új árkorlátozást háztartási és piperecikkekre – például tusfürdőre, pelenkára vagy mosóporra –, mivel ezeknél jelentős, akár 30% fölötti árréseket mértek.

Az inflációs előrejelzések alapján az idei évre a kormány már nem a korábbi 3,2%-os, hanem 4,5–5,1%-os sávban számol átlagos inflációval.

Nagy Márton szerint a jelenleg 3,5%-os reálbér-emelkedés egy havi, februári adat, amelyet nem szabad éves szintű trendként értelmezni.

Ezt a szintet viszont elfogadhatatlannak nevezte.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja az évi 5%-os reálbér-növekedés elérése, amit szerinte a gazdaság ki tud termelni.

Szerinte a tavalyi 10%-os reálbér-emelkedés, amely korábban célként szerepelt, inkább a 2023-as visszaesés korrekciója volt, és hosszú távon nem fenntartható.

Nagy hozzátette, hogy az infláció csökkenése – márciusban 4,8%, áprilisban várhatóan 4% – támogatja a reálbérek növekedését. A minimálbérek esetében a 9%-os emelés és a mérséklődő infláció szintén elérhetővé teszi az 5%-os reálbér-növekedést, míg 2026-ban a 13%-os minimálbér-emelés tovább javíthat a helyzeten. A miniszter szerint a béremelkedések stabil pályán haladnak, az infláció letörése pedig továbbra is a kormány gazdaságpolitikai fókuszában áll.

Csakis ár kérdése, hogy Magyarország vesz-e és milyen mennyiségben az Egyesült Államoktól cseppfolyósított földgázt - válaszolta egy újabb kérdésre Gulyás Gergely.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a japáni látogatásáról beszámolva elmondta, hogy a japán befektetések (FDI) értéke jelenleg mintegy 2 milliárd euró Magyarországon, és több mint száz japán vállalat működik az országban.

A miniszter szerint ugyanakkor a befektetési dinamika lelassult, ezért itt az ideje, hogy ez új lendületet kapjon.

A japán cégek jelenléte főként az autóiparban (pl. Suzuki) és a gyógyszeriparban erős, de új lehetőségek nyílnak az energetika – különösen az atomenergia – és a vasúti együttműködés terén is.

A Hitachi például már most is szállít vasúti berendezéseket Magyarországra, és érdeklődik a Budapest belvárosát és a Liszt Ferenc repülőteret összekötő gyorsvasút kiépítésében való részvétel iránt.

Nagy Márton megerősítette, hogy a Suzuki hazai gyárában megkezdődhet az elektromos autók gyártása, valamint más iparágak – például az akkumulátorgyártásban érdekelt Nippon Paper – is terveznek kapacitásbővítést. Emellett kiemelte a turizmus jelentőségét: a japán turisták száma 40%-kal emelkedett, és az ázsiai látogatók nagyobb költési hajlandósága miatt fontos célcsoportot jelentenek.

A kormány támogatja a közvetlen járatok beindítását is. A tárgyalások a befektetési ügynökség (HIPA) bevonásával folytatódnak, több új projekt előkészítése zajlik, és a kormány továbbra is ösztönzi a japán tőke Magyarországra áramlását.

A Budapest-Belgrád vasútvonal is szóba került a Kormányinfón. Idén év végén átadják a magyar szakaszt - mondta Gulyás Gergely. Nagy Márton pedig hozzátette: 91%-ban van kész műszaki oldalról, 72%-ban pénzügyileg.

Gulyás Gergely egyértelművé tette, hogy a magyar állam semmilyen formában nem vesz részt az oroszországi győzelmi napi megemlékezéseken. Politikai szintű részvétel teljes mértékben kizárt, de még diplomáciai jelenlét – például nagyköveti szinten – sem lesz. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak akkor sem lenne ott helye, ha az EU-tagállamok újra szoros kapcsolatot ápolnának Oroszországgal, mivel a második világháború vége Magyarország számára nem felszabadulás, hanem megszállás volt.

Nagy Márton szerint a jelenlegi helyzetben még korai lenne az amerikai vámemelések gazdasági hatását beépíteni a hivatalos kormányzati előrejelzésekbe, mivel az Egyesült Államok kereskedelempolitikája egyik napról a másikra változhat. Mint mondta, gyakori a vámintézkedések bevezetése, majd felfüggesztése, illetve bizonyos vállalatok – például amerikai cégek, mint az Apple – mentesítése.

Ugyanakkor a kormány vizsgálja Magyarország amerikai exportkitettségét, közvetlenül és közvetve is, például német vagy más európai láncokon keresztül, és igyekszik feltérképezni, mely magyar ágazatok a legsérülékenyebbek.

Ami a Kínával szembeni esetleges amerikai kereskedelmi szövetséget illeti, Nagy Márton világossá tette, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikai álláspontja továbbra is a nyitottságon és semlegességen alapul.

Magyarország minden olyan szereplővel kész együttműködni, aki itt üzletelni akar, és nem kíván részt venni geopolitikai alapú kereskedelmi blokkokban

– mondta el a miniszter. Hangsúlyozta, hogy egyelőre semmilyen hivatalos megkeresést nem kaptak ezzel kapcsolatban, de a kormány továbbra is a gazdasági felelősségtudat mentén kívánja alakítani álláspontját.

Nagy Márton reagált az S&P hitelminősítő legutóbbi döntésére, amely negatívra rontotta Magyarország kilátásait. A miniszter hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a költségvetési fegyelem fenntartása mellett, és nem tervez választások előtti kiadásnövelést. Az elsődleges egyenleget – vagyis a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleget – továbbra is nullszaldós szinten kívánják tartani, ez a fiskális politika egyik alappillére. Nagy kiemelte, hogy a másik két nagy hitelminősítő, a Moody’s és a Fitch jobb besorolást ad Magyarországnak, ezért az S&P értékelése „kilóg a sorból”, ugyanakkor figyelembe veszik a kritikákat.

Célként nevezte meg, hogy a következő – várhatóan őszi – felülvizsgálatra visszanyerjék a stabil vagy akár pozitív kilátást.

A gazdasági növekedés beindítását, az infláció kontroll alatt tartását és az uniós források megszerzését kulcsfontosságúnak nevezte. Szerinte a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel dolgozik azon, hogy gazdasági áttörést érjen el, miközben továbbra is ragaszkodik a költségvetési egyensúlyhoz.

Nagy Márton egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a bankadó eltörlésének lehetőségét akkor érdemes megfontolni, ha az alapkamat szintje visszatér a válság előtti tartományba.

A miniszter szerint ez a szint 2–3% között lenne.

Ez akkor volt így, amikor még nem robbant ki az orosz–ukrán háború és nem kezdődött el az energiaválság. Jelenleg azonban az alapkamat ettől még jelentősen magasabb, így a bankadó fenntartása továbbra is indokolt a kormány álláspontja szerint.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a 2025-ös költségvetési hiány várhatóan 4% körül alakul, szemben az eredetileg tervezett 3,7%-os céllal. A jövő évi hiánycél továbbra is 3,7%, vagyis a jelenlegi szint lényegében szinten marad.

A miniszter szerint nem jelent költségvetési nehézségeket, hogy már az idei hiányszint 62 százalékát elérték márciusban. Ismertette az év eleji „orrnehéz” kifizetések miatt ugrott meg ez a mutató:

• az első negyedévben több mint 1000 milliárd forintnyi kamatot fizettek ki a lakossági állampapírok után,
• valamint magasabbak voltak a gázárak, és a hideg tél miatt nagyobb volt a fogyasztás is.

Nagy hangsúlyozta, hogy ezek átmeneti tényezők, strukturális problémáról nincs szó. Az áfabevételek a várakozások szerint alakulnak, így a növekedési előrejelzés enyhe csökkentése nem okoz kiesést a bevételi oldalon.

Az idei teljes éves költségvetési hiány enyhe emelkedéséhez három új intézkedés is hozzájárul: júniustól emelkednek az adóvisszatérítések a családoknak, októbertől bevezetik a háromgyermekes anyák teljes adómentességét, és új áfás kedvezménycsomag is elérhető lesz a nyugdíjasoknak.

A miniszter szerint ezek a kiadások kezelhetők, és a kormány továbbra is elkötelezett a hiány mérséklése mellett, különös tekintettel a kamatkiadások szintjére.

Nagy Márton miniszter először azt ismertette, hogy azért is fontos a költségvetésben egy technikai forintárfolyammal tervezni a költségvetést, mert egyes kifizetéseket euróban végez a kormány, míg az uniós források is devizában érkeznek.

Ennek tekintetében a kormány szerint a stabil árfolyam, a jó árfolyam

– mondta el a miniszter. Azt mondta, hogy nincs valódi árfolyamcél, kívánt szint. „Nekem a minél erősebb forint okoz örömet” – mondta a politikus.

Azt is kijelentette Nagy Márton, hogy az árstabilitásra a jegybanknak van mandátuma, azonban a kormány is érzi a felelősségét, mivel nincs „kirobbanó fogyasztás”. Ezért is célozták meg a kiskereskedelmi szektort az árrésstoppal.

A Portfolio írta meg először, hogy ismét bajban lehet a Dunaferr és 2600 embernek az elbocsátását kezdhetik meg hamarosan.

Nagy Márton megerősítette, hogy a Dunaferr helyzete továbbra is válságos, és május végéig lezárulhat a cég felszámolása, beleértve az eszközök – például a hengermalom és a kohók – értékesítését. A miniszter szerint a vállalat csődjét elsősorban az energiaigényes acélgyártásra súlyosan ható magas energiaárak és a költséges zöld átállás idézte elő.

Korábban a kormány bérgarancia-alapból 31 milliárd forinttal támogatta a munkavállalókat, illetve segítette a Liberty Steel beavatkozását, de az új tulajdonos sem tudta stabilizálni a helyzetet.

A jövőbeni kilátásokkal kapcsolatban Nagy elmondta: jelenleg 4-5 érdeklődő vizsgálja a Dunaferr megmaradt eszközeit, és csak az értékesítési folyamat lezárultával derül ki, lesz-e új befektető. A munkavállalók sorsát a kormány kiemelten kezeli:

Czomba Sándor államtitkár folyamatos egyeztetésben van a szakszervezetekkel, és kész programok állnak rendelkezésre átképzésre, illetve más munkalehetőségekre történő átcsoportosításra.

A miniszter szerint a felszámolás technikai lebonyolítása nem az állam feladata, de a foglalkoztatáspolitikai kérdések kezelése igenis kormányzati felelősség.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az árréskorlátozási rendszer eddigi tapasztalatai pozitívak:

az érintett termékek átlagára 18,8%-kal csökkent, 872 terméknél mértek árcsökkenést, és csak néhány esetben történt átmeneti áremelkedés akciók kifutása miatt.

A márciusi inflációs adatokban már érzékelhető volt a hatás: az élelmiszerinfláció 7%-on maradt, a teljes infláció 4,8%-ra csökkent, áprilisra pedig 4%-os összesített és 5%-os élelmiszerinflációval számol a kormány.

A miniszter megerősítette, hogy az árrésszabályozás kiterjesztését jelenleg is vizsgálják, különösen a háztartási és szépségápolási termékek irányába.

Bár újabb élelmiszertermékek bevonása sem kizárt, a következő körben elsősorban nem élelmiszer-jellegű áruk kerülhetnek fókuszba. Május végén dönt a kormány az árrésstop jövőjéről és esetleges folytatásáról, de Nagy hangsúlyozta: az árdrágító gyakorlatokkal szemben a továbbiakban is határozottan fellépnek.

Nagy Márton a jegybanki alapítványi vagyonkezelésben feltűnő magántőkealapok kapcsán elmondta, hogy önmagukban nem ezekkel a szervezetekkel van a probléma.

„A magántőkealapoknak fontos szerepük van a magyar gazdaságban, mivel segítenek a megtakarításokat beruházásokba irányítani, és megfelelnek az uniós szabályozásoknak. Válaszában hangsúlyozta, hogy ezek a konstrukciók nem rejtettek vagy átláthatatlanok, ahogy azt egyes nemzetközi jelentések állítják, és Magyarországon sem játszanak nagyobb szerepet, mint más európai országokban, sőt arányuk kisebb” – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

Példaként említette a Baross Gábor programot és a 100 milliárdos Demján Sándor tőkealapot, amely a kkv-k támogatását célozza. A miniszter szerint nem szabad általánosítani vagy egy-egy szabálytalanságból az egész szektor hitelességét megkérdőjelezni. Hangsúlyozta, hogy ezek az alapok lehetnek teljesen magán-, állami vagy vegyes finanszírozásúak, és többek között a lakásépítési programokban is kulcsszerepet játszanak.

A kormány álláspontja szerint tehát a magántőkealapok legitim, hasznos szereplői a magyar tőkepiacnak

– jelentette ki.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy Varga Mihály MNB-elnök kezdeményezte a jegybanki hatáskörök szűkítését, különösen az alapítványalapítás lehetőségének megszüntetését, sőt a már meglévő jegybanki alapítványok felszámolását is. A háttérben az a feltételezés áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai korábban nem kellő gondossággal gazdálkodtak, és emiatt vizsgálatok indultak.

Gulyás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges szabálytalanságok kivizsgálása független attól a kérdéstől, hogy a kormánynak van-e jogosultsága beleszólni a jegybank működésébe.

Arra is utalt, hogy korábban már voltak hasonló kezdeményezések, de például az Európai Központi Bankhoz intézett javaslataik nem jártak eredménnyel.

Gulyás Gergely az Európai Parlament LIBE-bizottságánek eheti látogatása kapcsán elmondta, hogy hiába kérik az uniós politikusok, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Bíróságának nincs jogi lehetősége ideiglenes intézkedésekkel beavatkozni a magyar jogrendbe a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyekben.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón beszélt arról is, hogy a kormány tájékoztató kampányt indítana annak érdekében, hogy bemutassa, mely kórházi fejlesztések nem valósulhatnak meg az uniós források visszatartása miatt.

A miniszter szerint ezek az elmaradó beruházások nem a magyar kormány hibájából, hanem külső – főként brüsszeli – akadályok miatt csúsznak vagy maradnak el. Gulyás szerint 2010 óta számos kórházfejlesztés, modernizáció és eszközbeszerzés valósult meg, amelyeket érdemes történelmi összevetésben is elismerni.

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kormány célja további kórházfelújítások megvalósítása, és ha az uniós források gyorsabban érkeznének, ezek a fejlesztések nem húzódnának el évekig.

Gulyás hozzátette: a kampány célja nemcsak a tájékoztatás, hanem az is, hogy világossá tegyék, a fejlesztések késlekedése nem belső mulasztásból ered. Példaként említette, hogy olyan kórházak is szerepelnek az ismertetett listán, ahol az elmúlt 5–15 évben már komoly beruházások történtek, de a további fejlesztések elindítása még mindig várat magára.

Nagy Márton egy kérdésre reagálva határozottan visszautasította azt az állítást, miszerint MNB-alelnökként asszisztált volna a Matolcsy családhoz köthető, a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos ügyletekhez. Elmondása szerint az alapítványok létrehozásakor – még ügyvezető igazgatói pozícióban – valóban tagja volt az egyik kuratóriumnak, de onnan rövid időn belül távozott. A későbbiekben alelnökként sem vett részt érdemben az alapítványok működtetésében, mivel ezek működésébe a jegybank vezetése – ahogy fogalmazott – nem szólt bele.

Hangsúlyozta, hogy rálátása szerint akkoriban semmiféle problémát nem tapasztalt az alapítványi tevékenységek körül, és érdemi szerepet nem vállalt azokban.

A miniszter szerint az alapítványok működéséért a felügyelőbizottságok és az elnökség viselte a felelősséget, a pénzt ugyan a jegybank biztosította az induláskor, de a működést onnantól kezdve az alapítványok önállóan végezték. Arra is utalt, hogy a jegybanki igazgatóság a saját hatáskörében döntött a konstrukciók létrehozásáról, és később sem volt jel arra, hogy ezekkel kapcsolatban szabálytalanság merült volna fel. Ezzel együtt Nagy Márton azt is jelezte, hogy sem akkor, sem később nem voltak olyan információi vagy tapasztalatai, amelyek problémás működésre utaltak volna.

Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatása szerint a múlt héten lezárult az M44-es gyorsforgalmi út utolsó, legnyugatibb szakaszának kivitelezése, amely Kecskemét térségében valósult meg. A beruházás eredményeként most már végig négysávos úton lehet közlekedni az M5-ös autópályától egészen Békéscsabáig.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium által irányított projekt 8 és fél évvel ezelőtt indult el, és összesen 127 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi útszakasz kiépítését eredményezte.

Az új útszakasz jelentősen javítja a közlekedés biztonságát és gyorsaságát a Kecskemét–Békéscsaba tengelyen, miközben a környező mellékutak forgalmi terhelése is csökken. Vitályos Eszter kiemelte, hogy ez a beruházás is hozzájárul ahhoz a hosszú távú eredményhez, hogy 2010 óta a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat teljes hossza másfélszeresére nőtt. A fejlesztés nemcsak a közlekedési idő csökkenését és a régió gazdasági élénkülését segíti elő, hanem hozzájárul a közúti balesetek számának mérsékléséhez is.

A védelmi kiadások elszámolásával kapcsolatban a kormány előrelátó lépéseket tesz – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

Mivel az Európai Unió jelenleg vizsgálja, hogy a védelmi célú kiadásokat kivegyék-e a költségvetési szabályozás alól – a stabilitási és növekedési paktum lehetséges nemzeti mentességi záradéka révén –

a magyar kormány egy úgynevezett „védelmi tartalék” elnevezésű költségvetési sort hoz létre

– jelentette ki Nagy Márton.

Ez lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben az uniós szabályozás megváltozik és mozgástér nyílik a GDP 1,5%-áig terjedő védelmi kiadások elszámolására, a kormány parlamenti felhatalmazással élni tudjon ezzel az opcióval.

Arról is beszélt, hogy bár jelenleg még nem ismert, hogy pontosan milyen kiadások minősülnek majd védelmi költésnek az uniós módszertanban (a NATO-definíció lehet az alap, de akár szélesebb értelmezés is szóba jöhet), a kabinet nyitva hagyja a lehetőséget, hogy nyári uniós döntések esetén a költségvetéshez ősszel már ne kelljen hozzányúlni.

Emellett nő a társasági adókedvezmény mértéke a foglalkoztatotti létszám bővítése után is: a vonatkozó kedvezmények összege 50%-kal lesz magasabb – mondta el Nagy Márton.

Külön támogatásban részesülnek a közös vállalkozások és felsőoktatási kutatóhelyek által végzett K+F tevékenységek, ahol az érvényesíthető társasági adóalap-kedvezmény értékhatárát háromszorosára növelik:

az eddigi 50 millió forintos plafon helyett jövőre 150 millió forint lesz az adóalapból levonható összeg.

Az adórendszer egyszerűsítésére és digitalizálására vonatkozó lépések is szerepelnek a jövő évi költségvetésben – jelentette be a nemzetgazdasági tárcavezető.

A helyszíni adóellenőrzések papírmentessé válnak: az ellenőrzések eredményeit ezentúl teljes egészében elektronikus úton rögzítik és kommunikálják.

Emelkedik az automatikusan biztosítható fizetési könnyítés összeghatára is: magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén az eddigi egymillióról kétmillió forintra nő ez a keret.

Emellett a megbízható adózók számára évente egyszer automatikusan biztosít a NAV fizetési kedvezményt, ennek összeghatára ötmillió forintra emelkedik.

A társaságiadó-kedvezmények rendszere is bővül, ezzel a célzott fejlesztések ösztönzését kívánja elérni a kormány.

A bevételi oldalon a kormány továbbra is fenntartja az extraprofitadók rendszerét azokban a szektorokban, ahol a rendkívüli nyereségek megmaradtak. Nagy Márton szerint ez különösen igaz a bankszektorra, ahol a kamatszint továbbra is magas, jelenleg 6,5% körüli, így indokolt az extraprofitadó alkalmazása. A bankok által fizetendő mintegy 360 milliárd forintos adóból ugyanakkor annak fele leírható lesz, amennyiben az érintett pénzintézetek lakossági állampapírokat vásárolnak.

A kiskereskedelmi, biztosítási és egyéb szektorspecifikus különadók (pl. a bruttó árbevételre épülő adók) szintén megmaradnak 2026-ban.

Megemlítette azt is, hogy megmarad az Ural/Brent különbözetre kivetett adó is.

A kormány szerint ezek az ágazatok továbbra is extraprofitot termelnek.

 Az extraprofitadók fennmaradása új információ, eddig azok (legalább részbeni) kivezetésére lehetett számítani. Ennek fényében a költségvetés tényleges fellazulása nagyobb, mint amit a 3,5%-os hiánycél 3,7%-ra emelése sugall, hiszen erre a bevételek érdemi növekedése mellett került sor.

A jövő évi költségvetésben a védelmi kiadások továbbra is a GDP 2%-át teszik ki, ennek keretében 1900 milliárd forintot fordítanak a honvédség fejlesztésére. Gazdaságfejlesztésre összesen 4900 milliárd forint jut, amelyből 2200 milliárd uniós, további 2700 milliárd pedig hazai költségvetési forrásból érkezik.

Nagy Márton ígéretet tett arra, hogy kiemelt figyelmet kap az agrárium is: az ágazat támogatására 1300 milliárd forintot különítenek el, ebből az uniós támogatások több mint 1000 milliárdot tesznek ki, míg 200 milliárd forint hazai forrásból származik.

A kormány számításai szerint 2026-ban összesen 2360 milliárd forintnyi uniós forrás áll majd rendelkezésre, szemben a 2025-re várt 2000 milliárddal.

A költségvetés számol több fontos béremelési intézkedéssel is. A rendvédelmi dolgozók számára fél évnyi fegyverpénzt különítenek el, amely 450 milliárd forintos kiadást jelent, és része a honvédelmi és védelmi kutatási programnak is.

A miniszter kijelentette: a minimálbér 2026-ban 13%-kal emelkedik az idei 9%-os növekedés után, a közszférában pedig januártól újabb 15%-os illetményemelésre kerül sor a köztisztviselőknél – ez a második üteme a 2025-ben megkezdett bérmegállapodásnak.

Az önkormányzati szektorban – különösen a 10 ezer fő alatti településeken – szintén végrehajtanak bérrendezést, és egyéb alkotmányos szervezeteknél, így például az igazságügy területén is várhatók béremelések.

Nagy Márton azzal folytatta, hogy a 2026-os költségvetésben

a lakossági állampapírok után fizetendő kamatkiadásokra a kormány mintegy 800 milliárd forintot különít el.

A nyugdíjkiadások összege eléri a 7700 milliárd forintot, amely fedezi a 3,6%-os inflációkövető emelést, valamint lehetőséget ad nyugdíjprémium kifizetésére is, amennyiben a GDP-növekedés meghaladja a 3,5%-ot – a kormány ugyanis 3,1%-os inflációval és 3,5% fölötti gazdasági bővüléssel számol. A 13. havi nyugdíj is része a tervezett kiadásoknak.

Emellett a védelmi kiadások továbbra is a GDP 2%-át teszik ki, ami megfelel a NATO elvárásainak, és biztosítja a honvédség megerősítését a kormány által hangsúlyozott „védelem a békében” elv alapján.

Nagy Márton a kormányinfón további részleteket is megosztott a 2026-os költségvetés szerkezeti elemeiről. A tervezet szerint a kiadási főösszeg jövőre megközelíti a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételi oldal 34 ezer milliárd forint körül alakulhat.

A pénzforgalmi szemléletű hiány 4100 milliárd forintra, az eredményszemléletű hiány pedig 3600 milliárdra tehető, ami a GDP-hez viszonyítva 3,7%-os hiányt eredményez.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetési politika célja továbbra is a hiány csökkentése, különösen a kamatkiadásokkal párhuzamosan. Az elsődleges egyenleg nullszaldós marad, vagyis a költségvetés gazdasági hatása semleges.

A kamatkiadások GDP-arányos mértéke 2026-ra 3,7%-ra csökkenhet az idei 4%-ról.

A költségvetésben kiemelt szerepet kap a családpolitika is: 2026-ban a kormány 4800 milliárd forintot szán erre a célra. Ezen felül a lakossági rezsivédelem további 800 milliárd forintot tesz ki, így a két tétel együttesen 5600 milliárd forintot jelent. A családtámogatásokon belül a háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekesekre kiterjesztett kedvezmények összesen 270 milliárd forintot igényelnek.

Emellett a családi adókedvezmények megduplázására 210 milliárd forintot különítettek el.

A miniszter szerint a cél az, hogy ezek a támogatások hosszú távon is fenntarthatóak és kiszámíthatóak maradjanak a családok számára.

 A bejelentett friss deficitszámok további emelkedést jelentenek. Az idei hiánycél 3,7%-ról emelkedik "4% körülre", a jövő évi 3,5%-ról nő 3,7%-ra. Így a 3,5%-os tervszám nem sokáig élt, hiszen február végétől volt érvényben, amikor 2,9%-ról emelték meg.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány elfogadta a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyet hamarosan benyújtanak a Költségvetési Tanácsnak, majd május 6-án a parlamentnek is. A makrogazdasági háttérszámítások szerint 2025-re 2,5%-os, míg 2026-ra már 4,1%-os reál GDP-növekedéssel számolnak. Az idei átlagos inflációt 4,5%-ra becsülik, míg jövőre 3,6%-os értékkel terveznek. A költségvetési hiány idén 4% körül alakulhat, amelyet jövőre 3,7%-ra csökkentenének.

Az államadósság-mutató (GDP-arányos bruttó államadósság) a 2025-ös 73,1%-ról 2026-ra 72,3%-ra mérséklődhet.

A miniszter kiemelte, hogy a 2026-os büdzsé fő számait a gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés szempontjai mentén állították össze. Az államadósság csökkentése továbbra is prioritás, miközben a költségvetés szerkezetében jelentős átrendeződéseket is terveznek. A felsőoktatásban tanuló hallgatók számával kapcsolatban is jelezte: az idei 88 ezres létszám 2026-ra 75 ezer főre csökkenhet. Ez is része annak az átfogó kormányzati stratégiának, amely a hatékonyságot, a célzottabb forráselosztást és a hosszú távú gazdasági versenyképességet igyekszik növelni.

Gulyás Gergely közölte, hogy a héten elkezdődött a kormány konzultációs szavazása, amelyben Ukrajna EU-csatlakozásáról mondhatnak véleményt a magyarnak.

Főként a költségvetésről volt szó a mai kormányülésen. A legfontosabb annak a környezetnek a megértése, amiben ez a büdzsé megszületik: még mindig tart a háború, de ez a békeköltségvetése lesz – ismertette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Felidézte, hogy a gyermekes családok újabb támogatásokra számíthatnak az édesanyáknak több lépcsőben bevezetendő szja-mentességének köszönhetően, amelyet már korábban bejelentettek.

13 százalékkal nő majd a minimálbér, valamint megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét.

Számos adóegyszerűsítés jön – jelentette ki Gulyás.

Azt is közölte, hogy folytatódnak a béremelések, amelyekre megvan a fedezet a büdzsében, amely egy óvatos tervezés eredménye. A kormány vállalja az államadósság- és a hiánycsökkentést.

Rendhagyó módon csütörtökön ülésezett a kormány, amelyen a leginkább a költségvetés volt a téma.

A jövő évi büdzsével kapcsolatban a kormány korábban azt ígérte, hogy azt májusban nyújtja be a Parlament elé, valamint közölték, hogy a költségvetés előkészítése már hetek óta zajlik. A kormány ígérete szerint folyamatos egyeztetés mellett állítják össze a büdzsét, amelynek sarokszámaira most először kaphatunk konkrétabb utalásokat.

A 2026-os költségvetés körüli feszültségeket fokozza, hogy Magyarország ellen zajlik az Európai Bizottság által indított túlzottdeficit-eljárás, és bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a jövő évre 3,6 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelölt már meg, a Brüsszellel februárban kötött megállapodásban még 2,9 százalékos vállalást tett.

Ezért különösen fontos, hogy a mostani Kormányinfón milyen irányvonalak rajzolódnak ki a jövő évi büdzsével kapcsolatban, illetve mennyire veszi figyelembe a kormány az uniós elvárásokat.

A költségvetési kilátások nemcsak Brüsszelben keltenek aggodalmat: a múlt héten az S&P Global Ratings is rontott Magyarország hitelminősítésének kilátásán. A lépést részben a fiskális kockázatokkal indokolták, ami jelzi, hogy a pénzpiacok is figyelemmel kísérik a 2026-os büdzsé körüli fejleményeket.

Az S&P egyébként 4 százalékos deficitet vár 2026-ra, aminél lefelé mutató kockázatnak tartják, hogy a kabinet kiköltekezésbe kezdhet a választások előtt.

A mai tájékoztatón ezen kívül várhatóan szó lesz az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok jövőjéről, a globális vámháború hazai hatásairól, valamint az árrésstop tapasztalatairól és a további szektorokra kiterjeszthető beavatkozásokról is.

Címlapkép forrása: Magyarország kormánya/Facebook