Új értelmet nyer a „Made in America” - A nearshoring jelenség Közép-Amerikában

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Mexikó

Mexikó három legnagyobb kereskedelmi partnere Kanada, Kína és az Egyesült Államok. Ahogy az USA csökkenteni próbálja Kínától való függését, egyre fontosabbá válik mindkét fél számára a Mexikóval való partnerség: 2018 és 2023 között a Mexikóba irányuló amerikai külföldi közvetlentőke-befektetések 16%-kal nőttek, míg ugyanebben az időszakban a kínai FDI a 2013–2017-es szint több mint négyszeresére emelkedett.

2023-ban az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere Mexikó volt.

Az ország ezen felül megelőzte Kínát az amerikai vállalatok fő befektetési célpontjaként: az Egyesült Államokból Mexikóba érkező FDI 2023-ban megközelítette a 10 milliárd dollárt.

A tevékenységeiket Mexikóba kiszervező vállalatokat két csoportba oszthatjuk:

• amerikai cégek, amelyek már folytatnak tevékenységet Mexikóban, és új befektetéseik meglévő kapacitásaik bővítésére irányulnak;
• újonnan betelepülő ázsiai vállalatok, amelyek az észak-amerikai termelés és az olcsó munkaerő lehetőségeit akarják kiaknázni.

2023-ban nearshoring-tevékenység révén 22,3 milliárd dollár, 2022-ben pedig 14,1 milliárd dollár külföldi befektetés érkezett Mexikóba. A két év alatt beáramlott tőke 26%-a az USA-ból, 20%-a Kínából, 14%-a pedig Németországból származott. Az Egyesült Államok domináns jelenlétét jelzi a Mexikóban jelenlévő vállalatok száma: 2023-ban 1685 amerikai, ám csupán 68 kínai cég fektetett be az országban. A legtöbb befektetést az autóipar vonzza: az autó- és alkatrészgyártás az összes beruházás 32%-át jelentette. Szintén jelentős beruházási célpontot jelent az elektronikaicikk-gyártás (9%) és az informatikai szektor (5%).

Mexikó több szempontból is kiváló nearshoring-környezetet biztosít a vállalatoknak.

Az ország egyik legnagyobb előnyét

az Egyesült Államokhoz való fizikai közelsége jelenti, mivel ennek révén alacsonyan lehet tartani a szállítás költségeit és idejét.

Mexikó gazdasága rendkívül nyitott, 13 szabadkereskedelmi megállapodást kötött 50 országgal, köztük az USA-val és Kanadával, illetve az Európai Unióval is. Az ország további előnye, hogy munkaerőpiaca dinamikus, lakossága fiatal, a bérszintje pedig alacsony. Emellett villamosenergia-árai is rendkívül alacsonyak, a vietnámi és kínai áramköltségeknek körülbelül kétharmadát teszik ki.

Mexikó a világ 7. legnagyobb személyautó-gyártója. 3,5 milliós éves termelésének 88%-át exportálja, a teljes termelés 76%-át az Egyesült Államokba. Számos európai, amerikai és ázsiai autógyártó rendelkezik termelési egységgel Mexikóban: az Audi, a BMW, a Ford Motor Company, a General Motors (GM) és annak leányvállalata, a Jac, a Honda, a Hyundai, a Kia, a Mazda, a Mercedes Benz, a Nissan, a Stellantis, a Toyota, a Volkswagen és a Tesla. A BYD 2024-ben jelentette be mexikói gyárépítési terveit, amelyek mellett a trumpi vámok ellenére továbbra is kitart. A hat legnagyobb vállalat mexikói termelése 2024-ben az amerikai autóeladások több mint 70%-át adta. A Volkswagen az USA-beli autóeladások 43%-áért, a Nissan a 27%-áért, a Stellantis a 23%-áért, a GM a 22%-áért, a Ford a 15%-áért, a Honda a 13%-áért, a Toyota és a Hyundai pedig a 8-8%-áért felel.

Az autóipar mellett a repülőgépipar is fontos szerepet játszik az országban. Mexikó repülőgépipara, bár növekedése már az 1960-as években elindult, az utóbbi 20 évben jelentős fejlődésen ment át: 2004-ben még csak 100 gyártó működött az országban, ám 2022 közepére ez a szám már 368-ra emelkedett. A vállalatok 79%-a gyártással, 11%-a tervezéssel és mérnöki tevékenységgel, 10%-a pedig karbantartási-javítási (MRO) szolgáltatásokkal foglalkozik. 2022 első negyedévében a külföldi vállalatok 75 millió dollárt fektettek be Mexikóban repülőgépipari berendezések gyártásába. A beruházások többsége az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett.

Mexikóban évtizedek óta jelen van a Collins Aerospace, a Safran Group és a ma már szintén ez utóbbihoz tartozó Labinal, valamint a Textron leányvállalata, a Beechcraft. Az Egyesült Államok egyik legrégibb légitársasága, a Delta Air Lines az Aeromexicóval közösen üzemeltet egy MRO-létesítményt az országban. A francia Airbus több mint 30 éve folytat gyártási tevékenységet Mexikóban. A luxus- és katonai repülőgépeket gyártó kanadai Bombardier 2004 óta működtet az országban gyártóüzemet. A GE és a Rolls-Royce új turbinarendszereket, a Fokker Aerostructures repülőgépszárnyakat gyárt Mexikóban. A Safran 17 mexikói létesítményében futóműrendszereket, hajtóműalkatrészeket és repülőgépházakat állítanak elő. Mexikónak a repülőgépipari ellátási láncokban is kritikus szerepe van: a Boeing 26, az Airbus pedig 36 mexikói beszállítóval rendelkezik.

Costa Rica

2023-ban rekordmennyiségű FDI, közel 4 milliárd dollár érkezett Costa Ricába, ami 24%-os növekedést jelent 2022-höz képest. A beáramló külföldi tőke 55%-a a gyártásba irányult, miközben 25%-ot a szolgáltatási szektorba, 7-7%-ot pedig a turizmusba és az ingatlanpiacba fektettek be. A szolgáltatások FDI-ja a 2022-es 336,8 millió dollárról 965,5 millióra nőtt – ez jelentős, 187%-os emelkedés. A legtöbb külföldi befektetés (71%) az Egyesült Államokból érkezett, ezt követi Belgium (11%), illetve Svájc és Panama (4-4%). A Costa Rica-i Külkereskedelmi Promóciós Ügynökség (PROCOMER), az ország export- és befektetésösztönzésért felelős kormányzati ügynöksége, 59 új projektet jelentett be 2023-ban, amely a 2022-es 36 projekt több mint másfélszerese.

Ezek 80%-a a szolgáltatási szektorhoz, 12%-a a gyártáshoz, 5%-a pedig a mezőgazdasághoz kapcsolódott. Az új projektek beruházói közül 42 az USA-ból származik, míg 17 Finnországból, Olaszországból, Japánból, Peruból, Svájcból és Franciaországból.

Costa Rica számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek vonzóvá teszik a nearshoringlehetőségeket kutató külföldi – elsősorban amerikai – vállalatok számára. Észak-Amerikához való földrajzi közelsége rövidebb szállítási időket tesz lehetővé. Emellett az ország időzónája is kompatibilis az Egyesült Államokéval, ami megkönnyíti a közvetlen kommunikációt a kiszervezett egységekkel.

SZINTÉN ELŐNYT JELENT, HOGY A MUNKAERŐ ÁTLAGOSAN 30-40%-KAL OLCSÓBB COSTA RICÁBAN, MINT AZ USA-BAN, ÉS A MEGÉLHETÉSI ÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK IS ALACSONYABBAK.

Az ország GDP-jének 7,4%-át fordítja az oktatásra, aminek köszönhetően jól képzett munkaerővel rendelkezik. Ezt mutatja az is, hogy a munkavállalók több mint 60%-a felsőfokú végzettséggel bír. A térségben Costa Rica politikai stabilitási és átláthatósági mutatói a legjobbak.

Emellett a kormányzat külföldi befektetéseknek kedvező üzleti környezet kialakításával, versenyképes adórendszerrel és széles körű kormányzati ösztönzőkkel igyekszik minél több beruházást az országba vonzani. További előnyt jelent – különösen a techvállalatok és az ügyfélszolgálattal foglalkozó cégek számára –, hogy Costa Rica adatvédelmi és -kezelési szabályait az európai uniós GDPR-sztenderd alapján alakították ki. Costa Rica 16 szabadkereskedelmi megállapodást kötött, többek közt az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval is.

A legnépszerűbb nearshoringiparág Costa Ricában a technológiai szektor. Az ország több techparkkal is rendelkezik, amelyek szoftverfejlesztő, adatelemző, műszaki, IT-, valamint egészségügyi technológiával és fejlett gyártással foglalkozó vállalatoknak adnak otthont. A Costa Ricában jelen lévő – többnyire amerikai – vállalatok közé tartozik az IBM, a Microsoft, az Oracle, a HP, az Amazon, az Intel, az Experian, a DHL, a Roche, a HPE, a Bosch, a Samtec. Az orvosi eszközöket gyártó Boston Scientificnek két üzeme is van az országban, míg a Johnson & Johnson MedTech 2023-ban jelentette be Costa Rica-i gyártási terveit. Az Intel jelentős gyártási területtel, valamint számos kutatás-fejlesztési laboratóriummal rendelkezik az országban.

Az amerikai CHIPS and Science Act keretében 2023 júliusában kötött USA–Costa Rica-partnerség vonzóvá tette az országot a mikrochipeket és az azokat felhasználó orvosi eszközöket gyártó multinacionális vállalatok számára. A Biden-adminisztráció a globális félvezetőipari ökoszisztéma bővítési és kutatási lehetőségeinek feltérképezése, valamint egy ellenállóbb és biztonságosabb globális félvezető-ellátási lánc kialakítása céljával 53 milliárd dollárnyi finanszírozást biztosított a Costa Rica-i félvezetőipar számára. Donald Trump hivatalba lépésével ugyanakkor ez a terv veszélybe került. Az új elnök ugyanis a Kongresszust a CHIPS Act visszavonására szólította fel.

Jamaica

Jamaica legfontosabb kereskedelmi partnerei az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Japán és a Karibi Közösség. Az ország a loméi egyezmény révén könnyedén eljuttathatja termékeit az Európai Unió piacára is. Emellett Jamaica tagja az el nem kötelezettek mozgalmának és a Nemzetközösségnek is. Kína egészen 2021-ig korlátozottan volt jelen az ország gazdasági kapcsolataiban, ám ebben az évben a kingstoni kormány stratégiai megállapodást kötött a Huawei vállalattal.

Az ország hamar felismerte a nearshoring-tevékenységekben rejlő potenciált, ezért számos projekttel fejlesztette Jamaica IT- és telekommunikációs rendszerét, emellett több más kormányzati programmal is próbálja növelni az országba települő külföldi vállalatok számát.

Ezek közül kiemelhető a speciális gazdasági zónák rendszere.

A kormány által kijelölt zónákban működő vállalatok 2022-ben 2,1 milliárd dollárral járultak hozzá a jamaicai gazdasághoz. Ez egyenlő az ország a GDP-jének 12%-ával. Jamaica kiemelkedő előnye az angol nyelv és kultúra magas szintű ismerete, illetve az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Egyesült Királysággal való szoros kapcsolata. Emellett az itt működő cégek költségei 40-60%-kal alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban, így az ország a költséghatékonyságukat növelni kívánó vállalatok szemében is vonzó nearshoringcélpont.

Jamaica esetében a legjövedelmezőbb nearshoring-tevékenységként a call centereket, illetve az IT- támogató vállalatokat említhetjük. Ezek közé tartozik az amerikai Genesis Support Solution és WQC Design Studio, a kanadai Advantage Communications, a spanyol Brossom Consulting, valamint a már fentebb is említett kínai Huawei.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images