Rejtélyes az újabb száj- és körömfájás kitörés - Nehéz hetek jönnek Magyarországon

A ragadós száj- és körömfájás utolsó kitörését április 17-én mutatták ki a hatóságok az országban. Akkor Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy rábapordányi tehenészetben bukkant fel a vírus. A betegség előtte még négy szarvasmarhatartó telepen – amelyek szintén Győr-Moson-Sopron vármegyében találhatók – jelent meg: Kisbajcson, Levélen, Darnózselin és Dunakilitin március eleje és április eleje között.

„A rábapordányi 875 állatot, amelyek tejelő szarvasmarhák voltak, már leölték. Ezeket az állattetemeket is Bábolna környékén temették el a korábbiakkal együtt. Újabbakat viszont már nem biztos, hogy visznek oda. A rábapordányi telepen a fertőtlenítés már megtörtént” – mondta a Portfolio megkeresésére Kaltenecker Endre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője.

A betegség annak ellenére ütötte fel a fejét, hogy a dolgozók bent aludtak. A jó hír, hogy a környékbeli vadállományban továbbra sem találtak pozitív vírusmintát

- tette hozzá.

Május kritikus időszak lesz

A rábapordányi esettől számolva újraindul az a 21 napos időszak, amelyet az egész országban kitörésmentesen kellene átvészelni a marha- és a kiskérődző állattelepeken. Ha ez sikerül, akkor lehet a szakemberek szerint fellélegezni.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szigorúbb állategészségügyi intézkedések május 31-ig érvényben maradnak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szigorította az állattartótelepeken a látogatói naplók vezetését is, hogy kitörés esetén még inkább nyomon követhető legyen egy járványügyi nyomozás során, hogy miért törhetett ki a betegség.

Az elmúlt napokban szigorított Ausztria, amely csak 72 órán belül elvégzett, negatív vérvételi eredménnyel igazolt, tünetmentes magyar állatokat vesz át a vágóhídjain. Horvátország viszont már azt sem, csak a tranzitforgalmat engedi át a területén, ha magyar szarvasmarhákról van szó. Egyelőre a szlovák-magyar kishatárszakaszokon is marad a folyamatos fertőtlenítés.

Nem érzem még, hogy lecsengőben lenne a vírus. Ha a májust megússzuk újabb kitörés nélkül, akkor jelenthetjük ezt ki. Nem szabad lankadnia addig a járványügyi fegyelemnek

– mondta Kaltenecker Endre.

A szakmai egyesület ügyvezetője kiemelte: így is több milliárd forintos kára lehet már a gazdáknak, ha a leölt állatokat, a dolgozói kifizetéseket, és a majdani újraindulás költségeit vesszük számba az érintett telepeken. „Más húságazatoknak sem jött jól ez a helyzet" – jegyezte meg.

Úgy véli, az EU-n kívüli országokkal szemben lesz majd a legnehezebb a bizalom helyreállítása. Ott egyes piacokra lehet, hogy csak egy év múlva térhetnek vissza a magyar termékek, főleg a szigorú japán és arab piacokra. Esetleg a török és a brit piacokra ügyes diplomáciával hamarabb vissza lehet kerülni – mondta Kaltenecker Endre.

Szakértők szerint a betegséggel sújtott magyar telepeken legalább egy évet vehet majd igénybe az újraindulás. Főleg azért, mert többszázas vagy akár többezres nagyságrendben nem könnyű a tejtermeléshez szükséges számú vemhes üszőt találni. Ha pedig szűz állatokkal kezdik újra ezek a telepek, az üszők megtermékenyítése és a tejtermelés beindítása mind-mind jelentős idő- és költségtényezőt jelent.  

Támogatást kapnak az érintett gazdák

Közben a nemzetgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a bérgarancia alapon keresztül a kormány támogatást nyújt annak érdekében, hogy a hatóságilag lezárt gazdaságokban továbbra is biztosított legyen a munkabérek kifizetése. A visszatérítendő állami támogatás összege munkavállalónként legfeljebb 2.945.570 forintig terjedhet. A támogatási kérelmet a Budapesti Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályához kell benyújtani.

Kártalanítási forrást is biztosítanak, azaz a védekezési intézkedésekhez kapcsolódóan a kormány költségvetési forrást különített el, így az érintett gazdák kártalanításához szükséges összeg rendelkezésre áll.

Azokon a telepeken, ahol kötelezően le kellett ölni az állatokat, automatikusan hitelezési moratórium lép életbe a korábban felvett kölcsönök kapcsán. Halasztással élhetnek az érintett gazdák a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségük teljesítésében.

A járvány által közvetlenül érintett gazdák részére nulla százalékos kamatozású és díjmentes hitelkonstrukciót alakítanak ki a Széchenyi Kártya Program keretében, a telephely újraindítása és a megfelelő likviditási célok érdekében.

Továbbá a nemzetgazdasági minisztérium felkérte a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy biztosítson kedvező feltételű finanszírozást az állattartók számára. A konstrukciók nemcsak a marha- és sertéstartók, hanem az állattartó ágazat minden szereplője, így a baromfitartók előtt is nyitva fognak állni, ezzel segítve az ágazat finanszírozási stabilitását, miután a kereskedelmi bankok gyakorlatilag kivonultak a szektorból.

Pályázat infrastruktúrafejlesztésre

Nagy István agrárminiszter még múlt héten, pénteken jelentette be, hogy az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztésére pályázatot hirdetnek szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek számára. Állítása szerint az agrártárca célja, hogy minden érvényesen pályázónak jusson pénz, ezért szükség esetén átcsoportosítanak más forrásokból. A kiírás májusban megjelenik, és szeretnék a beadott pályázatokat minél gyorsabban, már júliusban elbírálni.

A magyar export kapcsán felmerülő nehézségekről szólva a miniszter kitért arra is:

bár az uniós szabályozás szerint csak a fertőzéssel érintett, meghatározott méretű zónából nem lehet terméket kiszállítani, mégis azt tapasztalják, hogy Magyarország egészéről vonakodnak sertést vásárolni a külföldi partnerek.

„Magyarország ezért viszonossági intézkedéseket vezet be azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem akarják a törvényeknek megfelelően a magyar termékeket befogadni, és nemzetközi tárgyalásokat folytat az exportkorlátozások feloldása érdekében” – közölte az agárminiszter.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images