Meglepő dolog derült ki a drogériák árréséről

A kormány a piperékre is kiterjesztené az árrésstopot. Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be nemrég. Álláspontja szerint erre azért van szükség, mert 30 százalék feletti árrések is előfordulnak a mosószereknél, tusfürdőknél.

A piaci alapú árrések a drogériák esetében is az üzleti titok részét képezik, ahogy azok voltak a diszkontok és szupermarketek esetében az árrésstop bevezetése előtt. Azt azonban a nyilvános cégadatokból is ki lehet számolni, hogy az átlagos árrések magasabbak-e a drogériáknál, mint azokban az egységekben, ahol főként élelmiszert árulnak. Ehhez nem kell mást tenni, mint hogy

az értékesítés nettó árbevételéből kivonjuk az eladott áruk beszerzési értékét, majd ezt a számot osztjuk az árbevétellel.

Ennek a szépséghibája, hogy azok a szolgáltatások, amelyekre a kiskereskedelmi cégek a beszállítókkal szerződnek - például csomagolás, logisztika - ronthatják az összevethetőséget, de ettől függetlenül jó képet ad az egyes láncok működéséről. A számok a 2023-as beszámolókból származnak, a friss adatok majd május végén érkeznek, de az árrés jellemzően nem az a mutató, amely jelentős kilengéseket mutatna az egyes pénzügyi években.

Nincs nagy differencia

A diszkontláncok rendre alacsonyabb árrésarányt mutatnak, mint a hipermarketek vagy a drogérialáncok. A Lidl (26,3 százalék), az Aldi (26,2 százalék) és a Penny (25,3 százalék) szinte azonos szinten mozognak, ami jól tükrözi a diszkontmodell lényegét: alacsony egységnyi haszon, de nagy forgalom és gyors készletforgás. Mindez megmutatkozott abban is, hogy az árrésstop bevezetésekor a diszkontoknál kisebb volt az árcsökkenés mint a többi láncnál.

A szupermarketek és hipermarketek, mint a Tesco (30,6 százalék), az Auchan (29,7 százalék) és különösen a Spar (37,9 százalék) magasabb árrést realizálnak. Ennek oka részben a sokkal szélesebb termékkínálat, amelyben több magas árrésű termék is megtalálható (pl. bio, prémium kategóriák). Ennek nyomait szintén láthattuk az árrésstop nyomán tapasztalt nagyobb áresésben.

A drogériák szegmense még élesebb képet mutat. A DM 36,9%-os árrése kiemelkedő, amely nem feltétlenül a saját márka drágaságát, hanem annak erős pozicionáltságát tükrözi – ezek a termékek árban is közelítenek a gyártói márkákhoz, miközben olcsóbban előállíthatók. A Müller valamivel visszafogottabb, 27,1 százalékos értékkel, a Rossmann adata (24,7 százalék) szembeötlően alacsony. Bár Nagy Márton nem említette név szerint, mégig jelentős szereplő az EcoFamily is (100 milliárd forintnál magasabb bevétellel), amely 26,9 százalékos árréssel dolgozik, legalábbis a fenti módszertan szerint.

Kis súlyú termékkör

Az intézkedés szükségességét nemrég az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is megkérdőjelezte. Álláspontjuk szerint az infláció csökkentését hosszútávon már az élelmiszer árrésstop sem szolgálja, de a háztartási- és tisztítószerek bevonása az árrésstopba rövid távon sem indokolt.

A termékkör súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszerek 25-30 százalékával szemben 2-3 százalék, ami miatt egy esetleges jelentős árcsökkenés sem hat érdemben az inflációra.

Egyelőre nem tudni, pontosan mely piperecikkekre és háztartási termékekre terjed majd ki az árrésstop, és az sem világos, hogy a drogérialáncok miként reagálnak majd – például keresztárképzéssel – az esetleges szabályozásra. A diszkontláncokhoz képest a drogériák árrései jellemzően magasabbak, de a szórás nagy, és nem minden esetben kirívó – például a Rossmann még a Pennyhez is közelít. Így a beavatkozás szükségessége is vitatható, különösen, ha figyelembe vesszük a különböző üzleti modellekből fakadó eltéréseket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images