Nearshoring Észak-Afrikában és Törökországban: Ázsia belépője az uniós piacokra

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Marokkó

Marokkó mind az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, mind a Kínai Népköztársasággal szoros gazdasági kapcsolatban áll.

Az EU a mai napig Marokkó legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnere, export és import tekintetében egyaránt

- valamint az Európai Unió Marokkó első számú külföldi közvetlentőke-befektetője: az EU-ból beáramló FDI állománya 24 milliárd dollár körül mozog.

Az unió mellett Kína is az ország kiemelt gazdasági partnerei közé tartozik. A kínai befektetések összértéke 2024-ben már az 56 millió dollárt is meghaladta. A Kínából érkező FDI főként az iparban, a közlekedésben, az ingatlanokban, valamint az energiaiparban és a bányászatban összpontosul. 2022-ben Kína globális szinten harmadik, az ázsiai térségből pedig a legnagyobb kereskedelmi partnere volt Marokkónak.

Marokkó fontos szerepet tölt be az észak-afrikai gazdasági térségben földrajzi elhelyezkedésének, diverzifikált gazdaságának, valamint proaktív kereskedelem- és befektetési politikájának köszönhetően. A királyság több mint 54 szabadkereskedelmi megállapodást írt alá más országokkal és szervezetekkel, köztük az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, amely lehetővé teszi számára, hogy mintegy 1,4 milliárd fogyasztót érjen el.

Földrajzi elhelyezkedése mellett Marokkó stratégiai jelentőségét értékes ásványkincsei biztosítják.

Az észak-afrikai országban – és az általa elfoglalt Nyugat-Szaharában – található a világ foszfáttartalékának 71%-a (50 milliárd tonna). Marokkó nemcsak a készletek tekintetében, hanem a foszfát kitermelésében és exportjában is világelső. A foszfát a műtrágyák egyik alapvető összetevője, ezáltal kritikus fontosságú ásványkincs az élelmiszertermelésben is.

Emellett az elektromos járművek (EV) olcsóbb akkumulátorainak gyártásához is foszfátot használnak. A foszfát mellett az észak-afrikai ország jelentős kobalttartalékokkal is rendelkezik, amely az EV-kben is használt akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyag.

Mindezeknek és az utóbbi évek jelentős infrastruktúrafejlesztéseinek köszönhetően Marokkó mára autógyártási központtá vált. Afrika legnagyobb autógyártójaként az ország éves termelési kapacitása megközelíti az 1 millió járművet. 2023-ban Marokkó Kínát, Japánt és Indiát megelőzve az Európai Unió első számú autóexportőrévé vált. A kivitel értéke a 14 milliárd dollárt is elérte, a legtöbb járművet Franciaországba, Olaszországba és Spanyolországba szállították. Marokkó évek óta a francia Renault üdvöskéje: a vállalat 2012-ben telepedett le először az észak-afrikai királyságban, mostanra pedig több mint 287 ezer járművet gyárt ott évente. A Dacia Sandero modellt például szinte kizárólag Marokkóban állítják elő. A Renault mellett a Stellantis jelenléte is meghatározó; a két vállalat éves termelési kapacitása 700 ezer jármű.

Marokkóban már több mint 250 olyan vállalat tevékenykedik, amelyik autók vagy autóalkatrészek gyártásával foglalkoznak. A fentebb említett Renault és Stellantis mellett az országban jelen van a francia Valeo, a japán Yazaki és Sumitomo, valamint más olyan kínai, japán, amerikai és koreai gyártók, amelyek üléseket, motorokat, kerekeket vagy egyéb autóalkatrészeket készítenek. Az autóiparnak köszönhetően 2010 és 2019 közt az ipari szektor FDI-részesedése 15%-ról 37%-ra nőtt.

A kínai–marokkói partnerség keretében 2017-ben indították el a Mohammed VI Tangier Tech City projektet. A Tanger kikötőváros közelében épülő ipari park várhatóan 200 kínai techvállalatot fogad be 2027-es elkészültéig. Például az autógumigyártással foglalkozó Sentury Tire 20 hektár föld használatáról szerződött a marokkói országvezetéssel, 300 millió dolláros befektetést hozva az ipari parkba. A BTR New Material Group 2024 áprilisában kapott engedélyt a kormánytól, hogy Tanger közelében akkumulátorkatódokat gyártson. A gyárba 496,6 millió dollárt fektetnek be, és a tervek szerint évente 50 ezer tonna katódot gyártanak majd benne.

A kínai vállalat a befektetés bejelentésekor kiemelte, hogy Marokkó USA-val és Európával való kereskedelmi státusza biztosítja termékeik ezekbe a régiókba való akadálymentes bejutását. A BTR augusztusban újabb, 365 millió dolláros projektet jelentett be: második üzemét a Mohammed VI Tangier Tech Cityben létesíti, ahol évente 60 ezer tonna anódanyagot fognak előállítani lítiumion-akkumulátorokhoz. A Hailiang 450 milliós rézgyár építését tervezi, míg a Shinzoom 460 millió dollárt fektet új anódgyárába. A Gotion High-Tech 2024 júniusában írt alá megállapodást a marokkói kormánnyal az ország és Afrika első gigaakkumulátorgyáráról. A tervezett üzem kezdeti kapacitása 20 GWh lesz, amelyet 100 GWh-ra akar bővíteni a vállalat. A projekt 6,4 milliárd dolláros befektetést jelent Marokkó számára.

Egy másik kínai gyártó, a CNGR Advanced Material Jorf Lasfarban épít katódgyárat. A Casablancától körülbelül 100 kilométerre délre elhelyezkedő területen a kormány 283 hektár földet jelölt ki az akkumulátoripar számára. A koreai LG Chem és a kínai Huayou Cobalt közös vállalata, a Youshan szintén bejelentette, hogy katódgyárat épít Marokkóban. A társulás az észak-amerikai piacot és az inflációcsökkentési törvény támogatásait célozza meg, tekintettel az észak-afrikai ország és az USA közti szabadkereskedelmi megállapodásra. A szintén akkumulátorgyártással foglalkozó Tinci Materials Technology, valamint az SRG és a C-ONE is bejelentették letelepedési szándékukat.

Tunézia

Tunézia a legnagyobb kereskedelmi forgalmat az Európai Unióval bonyolítja: 2023-ban az ország exportjának 72%-a irányult az Európai Unióba, míg importjának 43,8%-a érkezett innen. Emellett az EU tagállamai felelősek a Tunéziába érkező külföldi közvetlentőke-befektetések 85%-áért. Tunézia a legtöbb szubszaharai és közel-keleti állammal szabadkereskedelmi megállapodást kötött. 2024 első felében 409,5 millió dollár értékű külföldi befektetés érkezett az országba Az ide érkező nemzetközi beruházások legnagyobb haszonélvezője az autóipar.

A külföldi vállalatok igényeinek kiszolgálására a kormány 10 versenyképességi és technológiai parkot, valamint 18 regionális ipari parkot hozott létre.

A technológiai parkokban a Microsoft, a Siemens, a HP, illetve a Huawei is működtet kutatóközpontokat. Emellett a kormány folyamatosan bővíti a jelenleg több mint 150 ipari parkból álló hálózatát is. Jelenleg mintegy 261 nemzetközi autóipari vállalat működik az országban, melyek az export mintegy 14%-áért felelősek. A legtöbb vállalat Franciaországból (70), Németországból (21) és Olaszországból (36) szervezett ki feladatokat Tunéziába, és üzemeik főként elektronikai és mechatronikai alkatrészeket készítenek, illetve szerelnek össze, valamint elektromos vezetékek gyártását végzik. A német Leoni és a Kromberg & Schubert a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató külföldi vállalat.

Az autóipar mellett a 2020-as években az infokommunikációs (IKT) szektor is a tunéziai nearshoring-tevékenységek egyik húzóágazatává vált: az iparág a GDP 7,5%-át adta 2023-ban. Az országban működő mintegy 2000 IKT-cég 12%-a külföldi tulajdonú. Tunéziát földrajzi fekvése is alkalmassá teszi a nearshoring-tevékenységek befogadására. Az észak-afrikai ország direkt repülő- és hajójáratokkal is megközelíthető, illetve mivel a közép-európai időzónát követi, az online egyeztetések is könnyen összehangolhatók.

Egyiptom

Egyiptomot földrajzi fekvése ideálissá teszi az informatikai nearshoring-tevékenységek végzéséhez. Az ország egy időzónában fekszik a kelet-európai államokkal, míg a nyugat-európai és az Öböl menti államok esetében szintén csekély az eltérés. Emellett az országon 17 földalatti internetkábel halad át, amelyek nemcsak annak egész területén biztosítják a megbízható szolgáltatást, hanem azt is lehetővé teszik, hogy

az Európa és Ázsia közötti internetforgalom 90%-a Egyiptomon haladhasson keresztül.

2023-ban az IKT-export elérte a 6 milliárd eurót, amely 26,5%-os emelkedést jelent a 2022-es évhez képest. További érv Egyiptom mellett a bérek alacsony szintje, valamint a bőségesen rendelkezésre álló munkaerő.

2024-ben 46,1 milliárd dollár FDI érkezett az országba, ami jelentős előrelépés a 2023-as 10 milliárd dollárhoz képest. Ebből 36,4 milliárd dollár az Egyesült Arab Emírségekből érkezett a Ras Al-Hekma ingatlanfejlesztési beruházás részeként. Az IKT-szektor 2022 és 2023 között 16,3%-kal növekedett az országba érkező külföldi cégek befektetéseinek köszönhetően.

Törökország

Törökország legfontosabb gazdasági partnere az Európai Unió

- 2023-ban a török export 41%-a irányult az EU felé, míg az import 29%-a érkezett onnan.

Kína 2021 óta az ország második legfontosabb gazdasági partnere, azonban erős a két állam közötti kereskedelmi deficit, Törökország kárára. Bár Kína 2022-ben rekordösszegű 1,7 milliárd dollárt fektetett be az országban, ez eltörpül Hollandia (29,13 milliárd dollár), Japán (4,7 milliárd dollár) és Szingapúr (11,39 milliárd dollár) közvetlentőke-befektetései mellett.

Az ország geopolitikai fekvésének köszönhetően kedvező gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik. Törökország 1995 óta vámuniót alkot az Európai Unióval, amely lehetővé teszi, hogy a török áruk olcsóbban és egyszerűbben jussanak el az uniós piacokra. Az ország 6 regionális kereskedelmi együttműködés tagja, és számos szabadkereskedelmi egyezménnyel rendelkezik, többek közt az Egyesült Királysággal, Egyesült Arab Emírségekkel, illetve Szingapúrral.

A kedvező gazdasági lehetőségek hatására számos állam fektetett be a török járműiparba. 2022-ben az ágazat éves termelése 1 millió jármű volt, és ennek 70%-a exportra került. Nagyrészt a külföldi befektetéseknek köszönhetően Törökország Európa 3. és a világ 12. legnagyobb járműgyártója Emellett az országban mintegy 1100, többségében külföldi (Bosch, Valeo, Delphi, Sachs) autóipari cég működik. A francia Renault 2022-ben, oroszországi gyárainak bezárását követően több mint 400 millió dollár értékben bővítette törökországi üzemét. A kínai BYD 2024 júliusában jelentette be, hogy 5 milliárd dollár értékben befektet a török autóiparba. A cég egy évi 150 ezer EV és hibrid jármű legyártására képes üzemet, illetve egy kutatóközpontot is épít. Emellett a sajtó szerint a kínai Chery is tervezi a török járműiparba való belépést.

A törökországi nearshoring-tevékenységek további jellegzetes példái az adatközpontok.

Az Alibaba 2023-ban jelentette be, hogy egy 1 milliárd dolláros beruházás keretében egy logisztikai és egy adatközpontot alakít ki az országban. Az Egyesült Arab Emirátusokból érkező Edgnex a Vodafone-nal együttműködve 100 millió dollár értékben épített adatközpontot İzmirben. Az amerikai Equinix 2024-ben építette ki isztambuli adatközpontját.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images