Kiderült: hatalmas kockázatot fut a kormány

Frissítés: Az NGM a tartalék növelésével reagált hétfő délelőtt a KT javaslataira:

Extém viharos tengeren

Zajlik a 2026-os költségvetés tervezése, mely mostanra fontos állomásához érkezett. A Költségvetési Tanács véleményezte a kormány tervezetét. Ám mielőtt azt hinnénk, hogy minden a szokásos mederben zajlott, érdemes 1-2 érdekes fejleményre felhívni a figyelmet:

• A kormány egy év kihagyás után visszatért a költségvetés korai elfogadásának gyakorlatához, mindezt egy olyan időszakban, amikor a rövid távú kilátások is bizonytalanná váltak idehaza, másrészt a vámháború és más nemzetközi fejlemények (orosz-ukrán háború elhúzódása) miatt a középtávú kilátások is rég nem látott bizonytalanságot hordoznak magukban.
• Tekintettel arra, hogy ilyen nagy bizonytalanság övezi a költségvetést és a büdzséfolyamatokat, a Költségvetési Tanács ezúttal kihasználta maximálisan a rendelkezésére álló időt, és április 30-i ülése után csak egy nagyon rövid közleményt adott ki, és már akkor jelezte, hogy folytatja a munkáját.
• Az ülésre a jelek szerint május 4-én került sor, és 2026-os költségvetésről alkotott véleményt vasárnap este 10 óra után hozta nyilvánosságra a testület. Meglehetősen szokatlan időpont, de úgy tűnik, hogy a KT ki akarta és tudta használni a törvényileg rendelkezésére álló időt, hogy minél megalapozottabb véleményt tudjon alkotni a jövő évi költségvetésről.
• Először mondott véleményt egy új költségvetésről a 3 fős testület ezzel az összetétellel. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnökeként tagja lett ugyanis a Tanácsnak, és ezáltal véleményezi a beterjesztett kormányzati terveket. Most először fordul elő tehát (április 17-i ülésén a KT a 2024. évi költségvetés teljesülését tárgyalta meg és ott már részt vett Varga Mihály az egyeztetésen), hogy a hosszú éveken át pénzügyminiszterként a költségvetés elkészítéséért felelős politikus épp az "ellenkező pozícióban" mond ítéletet a büdzséről, amit ezúttal a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium állított össze. Már csak ezért is van egy külön pikantériája a 28 oldalas KT-véleménynek.

Kockázatok és mellékhatások

A KT véleménye a szokásos módon az idei folyamatokkal, és az eddig megjelent főbb megállapításainak felidézésével kezdődik, majd a 2026-os költségvetés véleményezésének kezdeti, érdemi részénél azzal indít:

a világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, ezért a KT kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra.

Mindezek mellett ugyanakkor a Tanács leszögezte, hogy "Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését".

Már ezen a ponton rámutat a szervezet arra, hogy "a költségvetési törvényjavaslat tervezete 2025-re vonatkozóan 2,5 százalékos, 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol". Ebből a szempontból még épp jókor érkezett múlt szerdán a magyar gazdaság első negyedévéről szóló és egyben elkeserítő GDP-adat, a Tanács ugyanis már ezt is figyelembe tudta venni az értékelése kialakításakor. Ennek kapcsán úgy fogalmaznak, hogy megítélésük szerint "a várakozásoktól elmaradó 2025. első negyedévi GDP adat és a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat jelentenek a költségvetési törvénytervezet bázisévének számító 2025-ös évre vonatkozóan".

Megállapítják ezen a ponton azt is, hogy "a magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaság exportszektorát, miközben a bizonytalan kilátások széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást a 2026-os évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva". "Ezen kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az élénk bérdinamika fennmaradását illetően a következő hónapokban

kiemelten figyelendő a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusa

- emeli ki a testület, majd hozzáteszi: "ennek értelmében a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagkereset küszöbszintet meghaladó együttes eltérése a megállapodásban rögzített értékekhez képest a bérmegállapodás újratárgyalását vonhatja magával".

Hangsúlyozza a KT, hogy

a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik.

Ezeket később részletesen ki is fejti a Tanács:

• A 2026. évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit.
• A 2025. évi gazdasági növekedésre és a 2025. évi költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezése a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre.
• Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.
• A kockázatok kezelését nehezíti, hogy a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatában 50 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékétől is.

Erre tekintettel a Tanács javasolja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését.

Részletesen szól a dokumentum arról is, hogy "a költségvetésben foglalt makrogazdasági pálya teljesülésére nézve elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek jelentenek kockázatot". Ez nem meglepő, hiszen ahogy a Tanács is megállapítja: Magyarország nyitott, export-orientált országként jelentős mértékben ki van téve e külső hatásoknak.

"Az Amerikai Egyesült Államok vámjainak emelkedése közvetlen és a közvetett csatornákon keresztül is mérsékelné a hazai kivitelt az USA irányába, más országok válaszlépései pedig a nemzetközi kereskedelem jelentősebb csökkenéséhez vezethetnek. A kilátások bizonytalanabbá válása visszafoghatja a nemzetgazdasági beruházásokat is, ami a kereskedelmi hatásokon túlmenően is lassítaná a gazdaság növekedését. Ezzel összhangban a nemzetközi szervezetek és elemzőházak azon előrejelzései, amelyek az amerikai vámtételek emelkedése bejelentése után készültek, visszafogottabb gazdasági növekedéssel számolnak Magyarországra nézve 2025-ben és 2026-ban is. Az eltérés elsősorban a nettó export és a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési hozzájárulásából fakad. Kedvező hatású lehet azonban a hazai növekedésre a Németország és egyes más nagy súlyú EU-tagországok által tervezett költségvetési élénkítés, amelyet az uniós költségvetési szabályok rugalmasabbá tétele is támogathat. A költségvetési impulzus Németország mellett a magyar GDP-t is serkentheti, közvetlenül a hazánkból vásárolt termékeken keresztül, míg közvetve az élénkebb európai növekedési környezeten keresztül" - részletezi a Tanács.

A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 10,5 százalékkal emelkedhet, amelyben jelentős szerepet játszik a minimálbér megállapodás szerinti 13 százalékos emelése, valamint a fegyverpénz kifizetése. A tervezet szerint a nettó reálbérek 6,7 százalékkal emelkedhetnek. "A versenyszférában a tervezett bérdinamikát kockázatok övezik" - mutat rá a Tanács. "A minimálbér emelése jellemzően az átlagbérig fejti ki hatását, de a tervezett béremelés megvalósulásához dinamikus gazdasági növekedés és a termelékenység javulása is szükséges" - teszik hozzá. A minimálbér megállapodás 2026-ra a bruttó átlagkereset 7,6 százalékos növekedését tartalmazza. Az elemzői előrejelzések is e körüli várakozást tükröznek. A Tanács felhívja a figyelmet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között létrejött bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusára, melynek értelmében a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagkereset küszöbszintet meghaladó együttes eltérése a megállapodásban rögzített értékekhez képest a bérmegállapodás újratárgyalását vonhatja magával, amely így jelentős hatással lehet a makrogazdasági pályára a nettó bérnövekedés dinamikájának változásán, valamint ebből fakadóan a fogyasztás alakulásán keresztül. 

"A magyar munkapiac az elmúlt években a gazdasági kihívások ellenére is stabil maradt, és az újrainduló növekedés egyik legfontosabb alapját képezi. A Tanács megítélése szerint a foglalkoztatottak számára vonatkozó költségvetési várakozások megalapozottak, a tervezet azonban nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint 2 százalékponttal a 2024. november végén kötött minimálbér megállapodásban rögzített értéket" - olvasható a véleményben.

Mit rejt a 2026-os költségvetés bevételi oldala?

A Tanács azt is bemutatja alaposan, hogy milyen egyedi tényezők adják a jövő évi költségvetés főbb karaktereit, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon.

A bevételi oldallal kapcsolatban a KT kiemeli, hogy a központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 2026-ra 39 546,3 milliárd forint, amely a 2025. évi előirányzatnál 817,5 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal több. Azt is hangsúlyozzák, hogy a 2026. évben tervezett kiemelt adómódosításoknak bevételcsökkentő és -növelő hatásai is lesznek.

A korábban már elfogadott adótörvény-módosítások következtében 2026-ban egyes adónemek esetében bevételnövelő hatása van az inflációkövető adóemelésnek. 2026-ban a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index mértékével emelkedik a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, illetve a jövedéki adó (dohány, üzemanyag és alkohol esetében) és a cégautóadó - emlékeztet a KT, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy

a különadók 2026 során továbbra is jelentős bevételi forrásai a költségvetésnek.

Erről a Portfolio is írt korábbi elemzésében, miután nyilvánvalóvá vált a 2026-os költségvetés fő paramétereinek első bemutatásakor, hogy bizonyos extraprofitadók jövőre is velünk maradnak:

A különadókról részletesen szól a KT dokumentuma. A gazdálkodó szervezetek befizetései között találhatóak: pénzügyi szervezetek befizetései, környezetterhelési díj, bányajáradék, játékadó, energia ágazat befizetései, kiskereskedelmi adó, gyógyszergyártói adó, szén-dioxid kvóta adó, légiközlekedési környezetterhelési adó. A fogyasztáshoz kapcsolt adók között találhatóak a távközlési adó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó és turizmusfejlesztési hozzájárulás.

A megnevezett különadók összesen 2 074,7 milliárd forint bevételt tesznek ki 2026-ban a KT összesítése szerint, amely a GDP 2,2 százalékát jelenti a tervezet alapján. A különadók súlya GDP-arányosan kismértékben csökken annak fényében, hogy 2024 során a különadók a GDP 2,5 százalékát tették ki, illetve 2025-re az elfogadott költségvetési törvény a GDP 2,3 százalékát tartalmazza különadó bevétel formájában. További megállapításai a bevételi oldalról:

• A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek előirányzata 3 968,2 milliárd forint, amely 1,4 százalékkal (összegében 55,7 milliárd forinttal) haladja meg a 2025. évi költségvetési törvény előirányzatát.
• A társasági adó előirányzata 1 258,4 milliárd forint, amely a 2025. évi előirányzathoz viszonyítva 2,1 százalékkal (összegében 27,1 milliárd forinttal) csökken.
• Az útdíjak előirányzata 685,0 milliárd forintot tesz ki, amely 3,3 százalékkal (összegében 22 milliárd forinttal) több az idei évi törvényben meghatározott terv értékénél.
• A kiskereskedelmi adó előirányzata 329,2 milliárd forint, összegében 33,9 milliárd forinttal nagyobb az idei előirányzatnál. A korábban megemelt adó mértéke fenntartásra kerül 2026 folyamán is.
• A kisvállalati adó előirányzata 303,1 milliárd forint, amely a 2025. évi előirányzathoz képest 17,6 százalékkal nő, aminek hátterében az adózók számának növekedése, illetve a nemzetgazdaság erősödése áll.
• A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 292 milliárd forint, szemben a 253,1 milliárd forint összegű 2025. évi előirányzattal. A soron elszámolt extraprofitadó és a kapcsolódó, állampapír-vásárlással kapcsolatos ösztönző szerepe fennmarad 2026-ban is.
• A rehabilitációs hozzájárulás előirányzata 228,8 milliárd forint, összegében 11,8 százalékkal (24,2 milliárd forinttal) magasabb a 2025. évi előirányzatnál.
• Az energia ágazat befizetéseinek előirányzata 195,9 milliárd forint, amely 100,8 milliárd forinttal kevesebb a 2025. évi előirányzatnál, amelynek hátterében az átmeneti jelleggel 41 százalékra emelt adókulcs csökkentése, valamint éven túli áthúzódó hatások állnak. A Brent-Ural olajárfolyam-különbözet adója 2026-ban is fennmarad.
• A bányajáradék előirányzata 108,0 milliárd forint, amely 1,9 százalékkal haladja meg a bázisévi előirányzatot.
• Szén-dioxid kvóta adó címén 75,0 milliárd forint érkezhet a költségvetésbe a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülők tranzakciós díja és a CO2 kvóta adó fenntartása mellett.
• A kisadózók tételes adója előirányzat összege 72,2 milliárd forint, a 2025. évi előirányzat 108,2 százaléka.
• A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 11 592,0 milliárd forint, e bevételek adják a bevételek 29,3 százalékát. Ezen bevételi csoport előirányzata 5,8 százalékkal (összegében 639,5 milliárd forinttal) több az idénre tervezettnél.

Ezen a ponton a KT véleménye külön szól arról, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt befizetésekre "érdemi hatással van a gazdaság újra növekedési pályára állása, az átlagkeresetek szintje, a háztartások fogyasztásának bővülése és az infláció mérséklődése".

Következésképpen, ha az ezekre vonatkozó kormányzati prognózisok nem teljesülnek, akkor a bevételek lényegesen elmaradnak a tervezettől

- hangzik az újabb figyelmeztetés a KT részéről.

• Az általános forgalmi adó előirányzata 8 793,0 milliárd forint, ami 6,2 százalékkal (összegében 515,8 milliárd forinttal) több a 2025. évi előirányzat összegénél. Az előirányzat elérhetőségét támogatja a háztartások 4,4 százalékos fogyasztásbővülése. Az általános forgalmi adó teljesülésekre vonatkozóan kockázatot jelenthet, ha a 2025-ös bázis évi makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak.
• A jövedéki adó előirányzata 1 796,3 milliárd forint, 5,5 százalékkal (összegében 93,4 milliárd forinttal) több a 2025. évi tervnél. Az adóbevétel emelkedéséhez hozzájárulnak, a törvénybe iktatott infláció mértékével megegyező adóemelések.
• A pénzügyi tranzakciós illeték előirányzata 605,6 milliárd forint, amely 16,3 milliárd forinttal több az idénre tervezett költségvetési előirányzatnál.
• A biztosítási adó előirányzata 220,3 milliárd forint, amely 7,2 milliárd forinttal több a 2025-ös év törvényi tervezeténél. A biztosítási adó 2026-ban is kiegészül a biztosítási pótadó-kötelezettséggel.
• A turizmusfejlesztési hozzájárulás előirányzata várható mértéke 103,7 milliárd forint, szemben a 2025-re betervezett 90,2 milliárd forinttal.

• A lakosági befizetések együttes összege 5 264,6 milliárd forint, 0,4 százalékkal (összegében 20,9 milliárd forinttal) alacsonyabb a 2025-re elfogadott teljesítésnél.

• Az illetékbevételek előirányzata 319,2 milliárd forint, amely 41,8 milliárd forinttal (15,1 százalékkal) több az idei várakozásnál. Jelentős elmozdulás a bevételekben az ingatlanforgalom élénkülése nyomán várható, emellett az inflációval emelkedik a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának átírási illetéke.

• A gépjárműadó címén 108,0 milliárd forint az előirányzat, amely 5,2 százalékkal több a 2025-ös törvény szerint várhatónál (102,7 milliárd forint).

• A személyi jövedelemadó előirányzata 4 837,4 milliárd forint, a 2025. évi előirányzat 98,6 százaléka. Bevételnövelő, és csökkentő hatások egyaránt várhatóak.

A bruttó keresetek a terv szerint 10,7 százalékkal, míg a nettó reálbérek 6,7 százalékkal növekednek 2025-ről 2026-ra, amelyben többek között szerepet játszik a minimálbérnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának megállapodásában rögzített 2026. évi 13 százalékos emelése. Továbbá, folytatódik a tanári béremelés, és a költségvetési terv 2026-ra a rendvédelmi és honvédelmi szerveknek kifizetendő fegyverpénzre 450 milliárd forintot különített el, amely után önmagában 57,0 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétel származhat. A bevételeket tovább növeli a kistelepülések önkormányzati köztisztviselőinek és az igazságügyben dolgozók 15 százalékos illetményemelése is - részletezi a béremeléseket a KT dokumentuma.

Bevételcsökkentő hatással bír, hogy 2026-ban a személyi jövedelemadó mentességek kiterjesztése folytatódik, a 40 év alatti két gyermekes anyák SZJA mentességével, és a 30 év alatti anyák adómentességének az átlagbérről a teljes jövedelemre, valamint az összes gyermekre való kiterjesztésével. Továbbá 2026. január 1-től lép életbe a családi kedvezmény megduplázásának második üteme, illetve 2025. július 1-től a CSED, GYED, örökbefogadói díj személyijövedelemadó-mentessége. Mindez a 2025. évi előirányzathoz képest mintegy 500 milliárd forint bevételkiesést jelent.

• A központi alrendszer szociális hozzájárulási adóból és járulékokból eredő bevételi előirányzata 9 574,3 milliárd forint, amely 9,2 százalékkal több a 2025-re költségvetési törvénybe foglaltaknál. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 6 244,1 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapot 2 853,4 milliárd forint, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot 476,8 milliárd forint bevétel illeti meg.
• Az uniós programok bevételei a 2026. évi Kvtv. javaslat tervezetében 1 894,0 milliárd forintot tesznek ki, amely a 2024. évi teljesítés előzetes adatainál 49,5 százalékkal magasabb, a 2025. évi előirányzatnál 15,3 százalékkal alacsonyabb. A Tanács kiemelt teljesülési kockázatot lát az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervekre vonatkozóan.

Ezt később részletezi is a Tanács. Az RRF-forrásokhoz Magyarország továbbra sem fér hozzá addig, amíg az uniós intézmények szerint kielégítően végre nem hajtja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez és a bírói függetlenség megszilárdításához kapcsolódó feltételeket (az ún. 27 „szupermérföldkövet”). Az RRF-források lehívása ennek következtében továbbra is bizonytalan a testület megítélése szerint. A 2021-2027-es Kohéziós Operatív Programok bevételeinek teljesülését is kockázatok övezik a Költségvetési Tanács szerint, mivel ezen források egy részét az Európai Bizottság visszatartja az ún. feljogosító feltételek (az EU Alapjogi Chartájához kapcsolódó horizontális feltételek, valamint öt tematikus feljogosító feltétel) részbeni nem teljesítése, valamint a kondicionalitási (jogállamisági) eljárások miatt.

A Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében végrehajtási határozatot hozott az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelméről. A határozat értelmében a kohéziós politika terén három operatív programhoz (KEHOP Plusz, IKOP Plusz, TOP Plusz) tartozó költségvetési kötelezettségvállalások 55 százalékát fel kellett függeszteni, tehát az eljárás megszűnéséig a Bizottság ezen programok esetében a programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások legfeljebb 45 százalékát fizeti ki. A jogállamisági eljárás következtében visszatartott forrásokra az úgynevezett N+2-es szabályt kell alkalmazni, amely szerint a rendelkezésre állás évétől számítva még két évig használhatók fel a források. A 2024. évben mintegy 1 milliárd euró esett ebbe a körbe, és amennyiben a következő években sem születik megállapodás, 2025-ben és 2026-ban is jelentős összeg kerülhet az N+2-es szabály hatálya alá. Továbbá 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága) megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Az ítélet alapján Magyarországnak egy egyszeri, 200 millió eurós átalányösszeget és 2024. június 14-től kezdve további napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot kell fizetnie. A 2026-os költségvetési törvény tervezete azzal számol, hogy a bírság fizetési kötelezettség fennmarad - derül ki a KT véleményéből.

Mire költ jövőre a kormány?

A tervezet szerint az államháztartás központi alrendszerének összes – nem konszolidált – kiadási előirányzata 43 764,9 milliárd forint, ami a 2025. évi 42 851,8 milliárd forintos előirányzatnál 2,1 százalékkal magasabb. A kiadási előirányzat így 2026-ban 913,0 milliárd forinttal emelkedik az előző évhez képest.

Külön megemlíti a Tanács, hogy

a GDP arányában a 2026-os kiadási előirányzat 3,1 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2025-ös költségvetés GDP arányos kiadása.

Arra is rámutat a KT a véleményében, hogy "a relatív kiadás csökkenés ellenére jelentős összegek szerepelnek egyes korábbi prioritások előirányzatainak finanszírozására. Ennek fontosabb elemei a rezsitámogatás, a lakhatási feltételek javítására irányuló ösztönzők, a 13. havi nyugdíj, a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a közszolgáltatás egyes területein dolgozók fokozottabb anyagi megbecsülése. Kiemelendő még a megemelt védelmi kiadások GDP arányos fenntartása".

Az összes kiadásból a központi alrendszeren belül folyó (működési) célokra van elkülönítve a teljes kiadási előirányzat 85,4 százaléka, ami 1,3 százalékponttal magasabb a 2025-ös év arányánál. Felhalmozási feladatokra hazai forrásból a teljes kiadási előirányzat 6,5 százalékát tervezik, amely 0,7 százalékponttal alacsonyabb a 2025. évi költségvetési előirányzatokban e célra szereplő 7,2 százalékos aránynál. Az európai uniós finanszírozású működési és fejlesztési kiadásokra a teljes kiadási előirányzat 8,1 százalékát tervezik. Ugyanezen kiadási csoport részesedése a 2025. évi költségvetési előirányzatokban 8,7 százalékot képviselt, ami arányában 0,6 százalékpontos csökkenést jelent 2026-ban - részletezi a KT.

A folyó (működési) kiadások korábbi években mutatkozó térnyerése így a 2026-os költségvetési tervezetben is tetten érhető.

Hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is nullszaldós a költségvetés, deficit kizárólag a hazai felhalmozási és az uniós költségvetések esetében keletkezik.

A lakossági rezsicsökkentés fenntartása egyre kisebb összegeket emészt fel a költségvetésből: 2024-ben 917 milliárd forint, 2025-ben 880 milliárd forint volt az előirányzat, míg 2026-ban 792,5 milliárd forint a tervezett kiadás. 

Az ún. „fegyverpénz” kifizetése a költségvetési fejezetekben is megtervezésre került, a hat havi illetmény egyszeri jutalomként történő kifizetése nagyságrendileg 450 milliárd forint bérköltség-növekményt jelent.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai a 2026-os tervezet szerint 6,7 százalékkal 6 996,0 milliárd forintra nőnek. Ha a gazdasági növekedés várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja és az államháztartás egyenlegcélja teljesül – a nyugdíjasokat novemberben nyugdíjprémium is megilleti. Ezek forrását – összhangban a 4,1 százalékosra tervezett gazdasági növekedéssel – az Alap kiadási előirányzatai tartalmazzák (24 milliárd forint), csakúgy, mint a 13. havi nyugdíjra előirányozott összeget (531,7 milliárd forint).

Családügyi és egyéb normatív támogatásokra a 2026-os költségvetés összesen 1 126,3 milliárd forintot tartalmaz, ami 6,8 százalékkal magasabb a 2025-ös előirányzatnál. Lakástámogatásokra 437,9 milliárd forinttal tervez a költségvetés, ami 70,2 százalékkal haladja meg a 2025. évi előirányzatot.

A korábban megszűnt Honvédelmi Alap helyett a központi költségvetés Honvédelmi Minisztérium fejezetében tervezett honvédelmi kiadásai a tervezet szerint 2026-ban is elérik a GDP 2 százalékát. Ebbe beletartozik a honvédelmi hivatásos állomány számára az ún. fegyverpénz juttatása is.

A Rendkívüli Kormányzati Intézkedések törvényi előirányzata mindössze 50 milliárd forint tartalékkal számol, ami lényegi, 50 százalékos csökkenés a 2025. évi 100 milliárd forintos, a Tanács által a tavalyi költségvetést illetően alacsony mértéke miatt kifogásolt előirányzatához képest. 2024-ben a költségvetésben a 220,0 milliárd forintos előirányzat 97,9 százaléka, 215,4 milliárd forint került felhasználásra, 2025-ben az első negyedévben pedig az éves keret 26,7 százaléka. A kockázatok kezelését nehezíti a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának alacsony összege, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékétől.

A bevételek esetleges elmaradását kompenzáló tartalék a költségvetésben egyáltan nem került megtervezésre

- állapítja meg a testület, ezért a kockázatok mértéke alapján javasolja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését.

A KT egy eddig nem igazán tárgyalt kockázatra is rámutat a kiadási oldalon. Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék – felülről nyitott – előirányzata fedezetet biztosít az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló által teljesített kiadások (tulajdonosi ügyletek) fedezetére. "Az előirányzat összege megegyezik a 2025. évi összeggel, 1,0 milliárd forint. 2025. I. negyedévben erről az előirányzatról felhasználás nem történt. A tartalékról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány tulajdonosi ügylet jóváhagyásra vonatkozó döntése alapján átcsoportosíthat, amennyiben a tartalék felhasználása az Alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelmény teljesülését nem veszélyezteti. Ez a szabályozás azonban kockázatot jelent a törvényjavaslat tervezetében szereplő államadósság csökkenés teljesülésére nézve, ugyanis lehetővé teszi, hogy a Kormány az állami vagyon növelését szolgáló évközi kiadásokkal nagyrészben kitöltse a 2025. évi várható és a 2026. évi tervezett államadósság-mutató közötti, a GDP 0,8 százalékának megfelelő mozgásteret. Következésképpen kevesebb mozgástér marad az államadósság növekedését vagy a nominális GDP tervezettnél kisebb ütemű növekedését okozó kockázatok kezelésére" - részletezi a Tanács.

A központi alrendszer tartalék-előirányzatai között a kormány Védelmi tartalék címen új költségvetési sort hozott létre arra az esetre, ha egy – jelenleg tárgyalás alatt álló – uniós szabályozás alapján a védelmi célú kiadások kikerülnek a költségvetési szabályozás alól, és mozgástér nyílik a GDP 1,5 százalékáig terjedő védelmi kiadások uniós elszámolására. A Védelmi tartalék előirányzata fedezetet biztosít a védelmi kiadások növekedéséből levezethető általános vagy védelem specifikus rugalmassági mozgástér felhasználásakor teljesített kiadásokra. Az előirányzat jelenleg formális, összege 1,0 millió Ft. A Védelmi tartalékról a Kormány a vonatkozó uniós rendelkezések aktiválása esetén az általános vagy védelem specifikus rugalmassági mozgástér mértékéig átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás csak akkor hajtható végre, ha az uniós rendelet adott feltételei teljesülnek, és a tartalék felhasználása az Alaptörvényben meghatározott államadósságra vonatkozó követelmény teljesíthetőségét nem veszélyezteti. Ugyanakkor ebben az esetben is fennáll az állami vagyon növelését szolgáló tartaléknál jelzett kockázat - magyarázza a Tanács. Később részletezi a KT, hogy a kiadási növekmény maximuma a GDP 1,5 százaléka lehet a 2021-es bázisidőszakhoz képest, ugyanakkor a védelmi kiadások pontos definíciója és a védelmi kiadások 2024. évi tény adata, amely a módosuló szabályok szempontrendszere alapján fontos input, csak később válik ismertté.” Ezért a később ismertté váló rugalmassági mozgástér és annak esetleges felhasználása befolyásolja a költségvetési hiányt, az államadósság alakulását, és a költségvetési szabályoknak való megfelelést. A Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy ezen jogi szabályozás kidolgozása kezdeti fázisban van, még nem hatályos, azaz jelenleg nem növeli a költségvetés mozgásterét. A tagállami mentesítési kérelmek 2025. április 30-ig történő hivatalos benyújtása esetén az azok alapján készült bizottsági ajánlás (értékelés) az ún. tavaszi csomag részeként jelenik meg, várhatóan 2025. június 4-én. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Magyarország azon 12 tagország egyike, mely hivatalosan benyújtotta a nemzeti mentesítési záradék aktiválására vonatkozó kérvényét. 

"A fent részletezett körülményekre való tekintettel a Tanács azt javasolja, hogy a megnevezett nemzeti mentesítési záradék Európai Bizottság általi végleges értékelését, valamint a vonatkozó uniós jogi szabályozás módosítását követően a Kormány – a Tanács vizsgálatával párhuzamosan – vizsgálja meg, hogy a 2026. évi költségvetés megfelel-e az uniós szabályoknak, és amennyiben nem, akkor tegye meg a szükséges intézkedéseket a Stab. tv. 3/A. §-ban foglalt előírás teljesülése érdekében. A Tanács indokoltnak tartja, hogy a Kormány az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a költségvetési törvényjavaslatban rögzítse" - olvasható a véleményben.

2026-ban is magas költségvetési kiadást jelent a 3 314,7 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi kamatkiadás, bár összesen 521,4 milliárd forintos, 13,6 százalékos csökkenést mutat a 2025-ös előirányzathoz képest.  

A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadás ugyanakkor a törvénytervezet szerint 3,7 százalék lehet. Az ESA szerinti kamatkiadások tovább csökkennek 2026-ban, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd. A költségvetési hiány csökkenését tehát elsősorban a kamatkiadások mérséklődése okozza a 2025. évben várható értékéhez képest.

A forint-euró árfolyam elmozdulása nemcsak az államadósság alakulására, hanem a kamatkiadásokra vonatkozóan is kockázatot jelent,

ami az államadósság devizaarányának növekedésével tovább fokozódhat. A tervezetben bemutatott adósságfinanszírozási tervek összhangban vannak az ÁKK Zrt. által kijelölt, legfeljebb 30 százalékos költségvetési devizaadósság aránnyal. 

Az állami beruházási fejezet kiadásai 146 százalékkal 496,3 milliárd forintra nőnek, ami elsősorban az út-, és vasúthálózat fejlesztéséhez, és az egészségügyi és szociális intézményi felújításokhoz kapcsolódik. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások ugyanakkor 25,3 százalékkal alacsonyabbak.

Az Egészségbiztosítási Alap a 2026-os költségvetési tervezetben 1 710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal elmarad a 2025-ös előirányzattól. Az egészségügyi intézmények a rendszer-szerűen beépített forrásokon felül 80,0 milliárd forint többletforrást kaphatnak. Ezzel együtt a gyógyító-megelőző ellátásra fordítandó kiadás 2026. évi előirányzata 2 886,3 milliárd forint, ami 4,3 százalékkal haladja meg a 2025. évi előirányzatot. A Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzatának 2026-ra tervezett összege 195,0 milliárd forint, ami 8,3 százalékkal meghaladja a 2025. évi törvényi előirányzatot. A 2023. évi előirányzat teljesítése 135,7 százalék, a 2024. évi teljesítés 153,1 százalék, a 2025. I. negyedévi teljesítés 34,1 százalék volt. A 2026. évi előirányzat az utóbbi három évet, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve valószínűleg nem elégséges.

Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulás 2026-ban 789,0 milliárd forintot tehet ki, ami 92,1 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal magasabb, mint a 2025-ös előirányzat.

Van itt még egy csavar a történetben

A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ban 3 588,2 milliárd forintban, a GDP 3,7 százalékában határozza meg, ami megegyezik a 2025. évre tervezett mértékkel. Ugyanakkor csökkenést jelent a 2025. évre vonatkozóan bejelentett 4 százalék körüli kormányzati várakozáshoz viszonyítva - írta a KT.

A Tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A 2026. évi hiánycél meghaladja az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, valamint a magyar Kormány által benyújtott - és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott – középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Az Európai Unió Tanácsa által a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott ajánlás alapján hazánknak 2026-ra meg kell szüntetnie a túlzott hiányt - szögezi le a Tanács. Megjegyzik azt is korábban a dokumentumban, hogy az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete nem tartalmaz információt. 

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat-tervezetben 4 218,5 milliárd forinttal szerepel, amely a tervezet indoklásában meghatározott 2026. évre tervezett 95 747,0 milliárd forint értékű GDP 4,4 százalékát teszi ki - emelte ki a háromfős testület.

A bevételek összege a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat-tervezet szerint a 2025. évi költségvetési törvényben szereplő 38 728,8 milliárd forintról a 2026. évre 39 546,3 milliárd forintra (2,1 százalékkal) növekszik. A kiadások tervezett előirányzata a 2025. évi 42 851,8 milliárd forintról a 2026. évre 43 764,9 milliárd forintra nő, vagyis 2026. évben a 2025. évhez viszonyítva a központi alrendszer tervezett bevételi előirányzata 817,5 milliárd forinttal, kiadási előirányzata 913,0 milliárd forinttal emelkedik. Ez alapján a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a 2025. évre előirányzott 4 123,0 milliárd forintról a 2026. évre 4 218,5 milliárd forintra, 95,5 milliárd forinttal növekszik.

Az államadóssággal mi lesz?

A kormány azt vállalta a friss 2026-os terveiben, hogy jövő év végére 72,3 százalékra csökkenti a GDP-arányos adósságrátát, az idén év végére várható 73,1 százalékról.

A költségvetés tervezete szerint a nominális államadósság közel 5 000 milliárd forinttal nőhet 2026-ban, amelyhez a 4 219 milliárd forintos pénzforgalmi hiány mellett hozzájárul, hogy a kormányzati szektorba sorolt szervezetek adóssága 200 milliárd forinttal nő, míg a besorolt szervezetek konszolidálandó állampapírállománya 330 milliárd forinttal csökken. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya meghaladja a központi adósság növekedésének mértékét 172,5 milliárd forinttal. A nominális államadósság növekedését ellensúlyozza, hogy a nominális GDP 9,0 százalékkal nőhet 2026-ban a 2025-re várható GDP-hez képest a tervezet szerint - részletezi a KT.

A várttól elmaradó esetleges gazdasági teljesítmény, érdemben nehezítheti a tervezett államadósságmutató-csökkenés teljesítését

- figyelmeztet a KT, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány, és a tervezet szerint ennek mértéke 29,7 százalékban alakul.

Ez ugyan az ÁKK Zrt. által kijelölt 30 százalékos felső határ alatt marad, azonban ahhoz nagyon közel alakul. A forint-euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságrátára. Ez a hatás annál kisebb, minél alacsonyabb az államadósságon belüli devizaadósság aránya. Jelenleg a forint-euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. A tervezet 403,4 forintos euró, valamit 387,5 forintos amerikai dollár árfolyammal számol.

Címlapkép: Varga Mihály első alkalommal vesz részt a Költségvetési Tanács ülésén április 17-én, Windisch László ÁSZ-elnökkel, és Horváth Gábor KT-elnökkel. Forrása: Varga Mihály Facebook oldala