Válságok kora
A polikrízis és permakrízis korát éljük az utóbbi 5 esztendőben. Először a Covid-19 forgatta fel a mindennapjainkat, felborítva az addigi kereskedelmi kapcsolatokat és globális értékláncokat, amely áruhiányhoz és növekvő árakhoz vezetett. A járvány még javában tartott, amikor újabb és újabb csapások érték a világgazdaságot. A globális chiphiány elmélyítésében például szerepet játszott tűzeset és extrém hideg időjárási körülmény is, amely egy-egy nagyobb chipgyártó termelésének akadozását eredményezte. Az ellátási láncok és a világkereskedelem éppen csak kezdett magához térni, amikor is a Szuezi-csatornán elakadt egy teherhajó, ami ismét áruhiányhoz és emelkedő árakhoz vezetett. 2022 elején aztán kitört Ukrajna és Oroszország közötti háború, ismét felbolygatva a külkereskedelmi kapcsolatokat világszerte. Európát sújtó aszály, fegyveres támadások a Vörös-tengeren, Izrael és Palesztina között kirobbant konfliktus, legfrissebben pedig vámháború, madárinfluenza, valamint a száj-és körömfájás vírus sújtja a gazdaságokat. Alapvetően ezek a lokális, kisebb régiót érintő hatások a globalizált világnak és a komplex globális értékláncoknak köszönhetően jelentős változásokat idéznek elő szerte a világban.
Az események sorát és hatásait tekintve két fontos megállapítás tehető.
- Egyrészt egyszerre vagy időben egymáshoz közel több negatív esemény is bekövetkezik, amelyek együttesen sokkal erősebben érintik a világgazdaságot, mintha külön-külön, időben egymástól szétválasztva következtek volna be. Másképpen fogalmazva, ezek a párhuzamosan történő események felerősítik egymást, még nagyobb károkat okozva ezáltal, ún. polikrízist idézve elő.
- Másrészt az figyelhető meg, hogy nemcsak időben egymást átfedve történnek olyan események, amelyek negatívan érintik a világgazdaságot, hanem egymás után, folyamatosan, szinte szünet nélkül érkeznek ezek a jelenségek. Emiatt a gazdaságoknak nincs idejük arra, hogy stabilizálják magukat és kiheverjenek egy-két nehezebb évet. Szüntelenül újra kell tervezni a beruházásokat, a kereskedelmi kapcsolatokat és a kiszámíthatatlanná vált gazdasági környezetben kellene felmérni a kockázatokat. Emiatt nevezik az utóbbi éveket a permakrízis korának, ahol a különféle válságok megszakítás nélkül érik egymást.
Egy ilyen válságokkal tűzdelt korban döntő szereppel bír, hogy az egyes gazdaságok milyen törékeny gazdasági szerkezettel rendelkeznek, különösen a külkapcsolatok vonatkozásában. Egy korábbi írásomban bemutattam, hogy az Európai Unió, köztük Magyarország, milyen kitettséggel rendelkezik a szövetségen kívüli gazdaságokkal, például Kínával szemben. Ebben a cikkben részletesebben ismertetem a gazdaságok függőségeit, figyelembe véve a tagállamokkal folytatott kereskedelmet is, ráadásul részletesebben, termékekre bontva. Végül, a függőségi kapcsolatok részletes elemzése teszi lehetővé, hogy bemutassam a magyar gazdaság semlegességének mértékét, amely a hamarosan megjelenő, második részben lesz olvasható.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Milyen külkereskedelmi függőségekkel rendelkezik Magyarország?
- Milyen terékek behozatala jelenti a legnagyobb függőséget nekünk?
- Melyek a legnagyobb exportfüggőségű termékeink?
- Mely országok gazdaságától függ Magyarország helyzete?
- Mennyire extrém Magyarország export- és importfüggősége?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!