Teljes a káosz Magyarország szomszédjában, a piac máris büntetni kezdett

Megállítható Simion?

A román elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot George Simion, az ultrakonzervatív AUR jelöltje kapta, ami nem volt meglepetés, hiszen előzetesen a felmérések az ő győzelmét vetítették előre. Az viszont meglephette a piacokat, hogy a pollokban 30-35%-ra mért szélsőjobboldali politikus több mint 40%-ot kapott.

Az egész elnökválasztási procedúra komoly káoszba fulladt, hiszen eredetileg tavaly novemberben kellett volna dönteniük a román választópolgároknak, azonban az első forduló után a győztes Calin Georgescut kizárták külföldi (orosz) beavatkozásra hivatkozva, majd a második fordulót le is fújták. Georgescu pártja indította most a megismételt voksoláson George Simiont, aki végül a vártnál nagyobb győzelmet aratott.

Ez pedig azért lényeges, mert előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy az első forduló esetleges elvesztése után a nyugat-pártiak „összezárnak” és leszavazzák Simiont a második fordulóban, bárki is lesz az ellenfele. Azonban a vasárnapi eredmények tükrében ennek esélye csökkent, a következő napokban az lesz a fő kérdés, hogy valóban megállítható-e a populista, euroszkeptikus politikus a jövő hét végén.

A felmérések szoros eredményt jósoltak az első kör előtt, most ezek is borulhatnak látva az AUR-jelölt vártnál erősebb támogatottságát.

Az első forduló vezetett oda, hogy hétfőn lemondott Marcel Ciolacu kormányfő, tetézve a politikai káoszt. Ugyanis így már nemcsak elnököt, hanem hamarosan új miniszterelnököt is kell választani, ami azt jelenti, hogy újabb hónapokig elhúzódik majd a patthelyzet.

Nincs idő a patthelyzetre

Márpedig Romániának most egy dolog nem áll rendelkezésére: idő. Egyre sürgetőbb lenne ugyanis egy hiteles költségvetési kiigazító programot letenni az asztalra. Az ország ugyanis jelenleg az EU legmagasabb költségvetési hiányával küszködik, 2024-ben a GDP 8,7%-a volt a deficit, ez az előrejelzések szerint az idén is eléri majd a 7,5%-ot. Az eddigi kormány meglehetősen visszafogott tervekkel állt elő, a GDP 7%-ára szerették volna leszorítani a hiányt, de egyelőre nem tettek mögé intézkedéseket.

A mostani fejlemények két dolgot jelentenek:

• ha Simion megnyeri a második fordulót is, akkor nagy eséllyel semmilyen költségvetési kiigazításra nem lesz kilátás egy populista vezetés mellett,
• ha a Nyugat-barát Nicusor Dan le is győzi a „rettegett” jelöltet jövő vasárnap, akkor is további hónapokig tart majd, mire egy újabb parlamenti választás után az új kormány feláll és dönt az esetleges költségvetési konszolidációról.

Vagyis a vasárnapi eredmények fényében

jelentősen csökkent annak a pozitív forgatókönyvnek az esélye, hogy Románia egy Nyugat-barát elnökkel és kormánnyal a lehető leghamarabb igyekszik rendbe tenni a költségvetését, elkerülve a még rosszabb forgatókönyveket.

Vannak ugyanis még rosszabb forgatókönyvek: Románia jelenleg két nagy hitelminősítőnél (Standard & Poor’s, Moody’s) is a befektetésre ajánlott kategória alsó szélén egyensúlyoz negatív kilátással. Ha pedig ezek a hitelminősítők úgy érzik, hogy veszélybe kerül a hiánycsökkentés vagy politikai káoszba fullad az ország, akkor hamar lépni fognak, átsorolva Romániát a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába, ami piaci szempontból lényeges esemény lenne.

Azt nehéz pontosan megmondani, mennyi ideje van az országnak, hogy egyenesbe kerüljön. A tavaly év végén publikált előzetes naptárak alapján a Moody’s legközelebb csak szeptemberben, az S&P pedig októberben tervezi felülvizsgálni a besorolását, azonban az elnökválasztás második fordulójának ismeretében bármikor dönthetnek soron kívüli lépésről akár.

A piaci cápák már megjelentek

Az utóbbi napok politikai káosza oda vezetett, hogy kedden már komoly zuhanásba kapcsolt a román lej, mely délelőtt 2%-ot veszített az euróval szemben. A nap második felére kicsit stabilizálódott a helyzet a devizapiacon, de ehhez a sajtóhírek szerint az is kellett, hogy

a jegybank hétfőn mintegy 2 milliárd euró értékben avatkozzon be a lej védelme érdekében.

A grafikonon jól látszik, hogy a lej az elmúlt években szűk, menedzselt sávban mozgott, a Bloomberg egyenesen úgy értékelte a tegnapi zuhanást, hogy a jegybank elvesztette a kontrollt az árfolyam felett.

Az elsők között lépett a JP Morgan, az amerikai bank a Reuters tudósítása szerint kedden az euró-román lej keresztárfolyamban long pozíciók felvételét javasolta az ügyfeleinek. Ők arra számítanak, hogy a jegybanki intervenció előtti szinthez képest legalább 5%-kal gyengül majd összességében a román deviza, de akár 15-20%-os leértékelődést is elképzelhetőnek tartanak.

A lej szakadásával párhuzamosan a román állampapírok hozama is meredek emelkedésbe kapcsolt, az elmúlt napokban több mint 50 bázisponttal emelkedett a tízéves román állampapírok másodpiaci referenciahozama. Közben a Bloomberg kimutatása szerint az ország 2035-ös dollárkötvényei az egész feltörekvő piac leggyengébben teljesítő papírjai voltak az elmúlt két napban.

„Egyelőre meg kell várnunk az elnökválasztás második fordulójának eredményét, befektetői szempontból az a kulcsfontosságú, hogy jó kapcsolat legyen a leendő elnök és a kormány között, hogy a szükséges fiskális reformokat végre lehessen hajtani” – kommentálta az eseményeket a Bloombergnek Szergej Dergacsev, a Union Investment Privatfonds GmbH feltörekvő piaci szakembere. Valentin Tataru, az ING Bank román vezető közgazdásza azt tette hozzá, hogy a bankközi piacon már látható volt az utóbbi napokban, hogy nyomás alá került a lej. Szerinte a jegybank képes lesz meghúzni egy határt az árfolyamban, ehhez azonban időre van szüksége, és arra, hogy a politikai bizonytalanság enyhüljön.

Nem csak azért sürgeti az idő Romániát, mert a költségvetést minél hamarabb rendbe kellene tenni, hanem azért is, mert a feltörekvő piacon az egyik legnagyobb külső forrásbevonást tervezi 2025-ben, összesen 13 milliárd eurónyi devizakötvényt adnának el. Ennek nagyjából a felét az év első négy hónapjában már teljesítették, de egyáltalán nem mindegy, hogy a fennmaradó összeget milyen költség mellett vonják majd be.

A kötvénypiacon már eddig is látszott a politikai feszültség hatása: Románia március végén 7 és 14 éves eurókötvényeket dobott a piacra összesen 2,75 milliárd euró értékben, ezek hozama 5,875, illetve 6,75 százalék volt. Tánczos Barna román pénzügyminiszter ezt már kedvező fejleményként értékelte, hiszen a februári kibocsátáshoz képest 20-30 bázisponttal sikerült szűkíteni a felárat. Ha azonban mellé tesszük, hogy Magyarország január elején 10 éves eurókötvényt adott el 4,5 százalékos hozam mellett, akkor a majdnem 150 bázispontos extra felár egy rövidebb papír esetében nem fest jól.

Rövidtávon szinte biztosan további heves piaci kilengések jönnek a következő másfél hétben az elnökválasztás előtt, majd a végeredmény függvényében dőlhet el, hogy lesznek-e hosszabbtávú hatásai a jelenlegi káosznak. Az biztos, hogy Románia érdeke most az lenne, hogy minél előbb hiteles deficitcsökkentésbe és gazdasági reformokba kezdjen, ennek esélye azonban jelentősen csökkent az utóbbi napokban.

Címlapkép forrása: Shutterstock