Itt a friss inflációs adat, beütött az árrésstop

Az inflációcsökkenésnek alapvetően két oka van:

• Az árrésstop áprilisban jelent meg teljes egészében az árindexben. Az élelmiszerek árszabályozása március 17-én kezdődött, ám mivel a Központi Statisztikai Hivatal árfelírási időszaka minden hónapban a 20. napig tart, ezért a bevezetés hónapjában még csak arra volt elég, hogy az átlagos havi élelmiszerárszint ne növekedjen. Azt azonban már előzetesen lehetett tudni, hogy az árrésstop előtti időszakhoz képest az érintett termékkör ára átlagosan 18% körüli mértékben esett, ennek pedig áprilisban már látszódnia kellett az árstatisztikában. Látszik is, havi alapon a KSH 1,3%-os élelmiszerár-csökkenést regisztrált. Ez az áresés valamivel kisebb a várakozásoknál, hiszen előzetesen az volt a kérdés, hogy az éves élelmiszerinfláció 7%-ról 5% alá szelídül-e, ehhez képest 5,4%-os drágulásról számolt be a KSH.
• A világgazdasági zűrzavarban nagy esésnek induló olajár az üzemanyagokon keresztül fékezi az inflációt. Áprilisban az üzemanyagárak 1,4%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest, éves alapon már 7%-os az áresés.

Az inflációs mérséklődésének van még egy, láthatatlan tényezője. A szolgáltatások tavaly év eleji durva drágulása szép lassan kiesik az éves inflációs mutatóból, és helyére az idei alacsonyabb áremelések kerülnek be. Ez most például azt jelentette, hogy a szolgáltatások drágulási üteme a márciusi 7,5%-ról 7%-ra mérséklődött. Ugyanakkor a havi alapon mért 0,8% szolgáltatásár-emelkedés még mindig nem mondható kevésnek, leginkább ez jelzi, hogy

az alapvető árnyomás továbbra is erős Magyarországon.

Bár a tartósabb ármozgásokat megragadni hivatott maginflációs mutató is mérséklődött, az 5%-os értéke még mindig messze van az árstabilitástól.

A Portfolio hozzávetőleges számítása szerint amennyiben az árrésstopot nem vezeti be a kormány, az infláció akár 1 százalékponttal is magasabb lenne áprilisban, vagyis az 5%-ot is meghaladhatná. Ez is arra utal, hogy bár a "felületi kezelés" visszafogja a hivatalos mutatót, valójában az infláció egyáltalán nincs rendben Magyarországon.

Az árrésstop hatásai egyedi termékek árain figyelhetők meg igazán. Az élelmiszerek ára 1,3%-kal mérséklődött, ám ezen belül a margarin 23,6, a tejtermékek 13,4, a liszt 12,5, a vaj, vajkrém 8,7, a tej 8,6, az étolaj 6,1, a párizsi, kolbász 5,9, a sajt 5,4, a baromfihús 5,0, a cukor 4,3, a sertéshús 4,1%-kal lett olcsóbb. Amire nem terjedt ki az árintézkedés, ott továbbra is láthatunk érdemben dráguló termékeket. A csokoládé és a kakaó 3,3, a büféáruk 1,9, az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4-1,4, a száraztészta 1,3, a péksütemények 0,9, a kenyér 0,7%-kal drágultak.

A drágulások mértéke egyelőre alátámasztani látszik a Portfolio kalkulációit: az árfigyelő adatbázisának adatai alapján nem látszik intenzív keresztárazás, vagyis még nem kezdte el a kiskereskedelmi szektor a veszteségeit más termékeken behozni. Ez a folyamat akkor indulhat meg, amikor a kereskedők az árrésstopot elkezdik tartósan velünk élő eszköznek tekinti. A Portfolio által megkérdezett piaci elemzők többsége egyébként a hét elején már úgy látta, hogy az árszabályozás a választásokig kitart.

A nyersanyagárak kedvező alakulása, a direkt árbeavatkozások, illetve a szolgáltatóktól kikényszerített díjképzési önmérséklet összességében már egy egészen más inflációs pályát vetít előre, mint ami a január-februári, minden várakozást felülmúlóan durva átárazási hullám után kialakulni látszott. A következő hónapokban az áprilisihoz hasonló mértékű inflációcsökkenés nem várható. A nagy bázishatások kifutottak, ezért csak kisebb hűtő hatások jelentkezhetnek. Ilyen az üzemanyagárak további áresése, a drogériák árrésstopja (ez júniustól jelenik meg a statisztikában), illetve az, hogy a mai részletes adatok alapján van rá esély, hogy a gyenge forintból fakadó átárazási hatás már kifutott.

A friss adat valószínűleg nem írja át a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai terveit. Az árrésstop ideiglenes hatásain a kamatpolitikának érdemes átnéznie, a hektikus globális környezet továbbra is kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, ezért a jegybank májusban is kitarthat a korábbi kommunikációja mellett, miszerint tartósan marad a 6,5%-os irányadó kamatszint.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images