Átláthatósági törvény: súlyos retorziós jogokat kapna a kormány, ha gyanús külföldi támogatást sejt

A Halász János fideszes országgyűlési képviselő által kedd éjszaka benyújtotta a parlamentnek az Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánypártok által már február óta ígért „a közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A tervezet az újságírók, civilszervezetek és politikai pártok esetében vizsgálja a külföldi befolyásolási kísérleteket és szankcionálja azokat.

Korábban az országgyűlés, már több jogszabályt elfogadott az ügyben – így például a szuverenitásvédelmi törvényt, amelyet az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásban az Európai Unió Bírósága elé utalt –, azonban pont az állítólagos nemzetközi beavatkozásokra reagálva további kemény intézkedéseket vetítettek előre.

A most beadott törvény értelmében új, intézményesített eszközökkel korlátoznák azon szervezetek működését, amelyek a jogalkotó szerint külföldi forrásból befolyásolják a magyar közéletet, és ezzel veszélyeztetik az ország szuverenitását. A javaslat a korábbi, hasonló célú szabályozásoknál részletesebb intézkedési keretet ad:

• külön nyilvántartási rendszert vezet be az érintett szervezetekre,
• kötelezettségeket ír elő számukra,
• beavatkozási jogkört biztosít az államnak a pénzügyi mozgásaikba,
• és új eljárási szabályokat határoz meg az ellenőrzésükre.

A javaslat szövege alapján azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek külföldi forrásból – közvetlenül vagy közvetve – anyagi támogatást kapnak, és e támogatás segítségével olyan közéleti tevékenységet folytatnak, amely a törvényalkotó értelmezése szerint képes befolyásolni demokratikus folyamatokat.

A közélet befolyásolásának tekintik többek között az állami vagy társadalmi döntéshozatali folyamatokba történő beavatkozást, a közhatalmat gyakorló személyek döntéseinek alakítását, valamint a választói akarat vagy a választási eredmény befolyásolására alkalmas tevékenységeket.

A törvény nemcsak az egyesülési jog alapján létrejövő civil szervezeteket érinti, hanem kiterjed minden olyan jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is – például gazdasági társaságokra –, amelyek megfelelnek a fenti feltételeknek. A szabályozás nem tesz különbséget az alapján, hogy az adott szervezet milyen formában, milyen ideológiai vagy politikai irányultsággal fejti ki tevékenységét:

a szöveg szerint kizárólag a finanszírozás forrása és a közéleti célzat számít.

A törvényjavaslat központi eleme a „jegyzékbe vétel” intézménye. Ennek lényege, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult arra, hogy vizsgálatot folytasson, és javaslatot tegyen a kormánynak azoknak a szervezeteknek a jegyzékre vételére, amelyek külföldi forrásból finanszírozott közéleti tevékenységet folytatnak.

A tényleges jegyzékre vételről rendeleti úton a kormány dönthetne.

A jegyzékre kerülés komoly következményekkel jár:

• a szervezet innentől csak külön engedéllyel fogadhat el külföldi támogatást,
• nem részesülhet a magánszemélyek által felajánlható személyi jövedelemadó 1%-os támogatásából,
• vezető tisztségviselőik pedig vagyonnyilatkozati kötelezettség alá esnek,
• és kiemelt közszereplőnek minősülnek.

A pénzmozgások ellenőrzéséért és engedélyezéséért a pénzmosás elleni szerv felel, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működik. A jegyzékre vett szervezetek bankszámláit a számlavezető pénzintézetek folyamatosan figyelik. Ha olyan fizetési művelet történik, amely külföldről érkező támogatást jelenthet, azt a banknak jelentenie kell, és a támogatás felhasználását ideiglenesen, legfeljebb öt napra fel kell függesztenie.

A pénzmosás elleni szerv öt napon belül dönthetne arról, hogy a támogatás engedélyezhető vagy sem.

Ha azt állapítja meg, hogy a támogatás célja a közélet befolyásolása – például a külföldi támogató érdekeinek előmozdítása vagy kéréseinek teljesítése –, akkor elrendeli annak visszautalását.

A törvény részletesen szabályozza, hogy jogsértés esetné, ha a szervezet engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, akkor a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szabhat ki, amely

akár a tiltott támogatás huszonötszöröse is lehet.

Emellett a szervezetet kötelezik arra, hogy az elfogadott összeget a Nemzeti Együttműködési Alapba fizesse be. Ha a szervezet ismételten megszegi a szabályokat, vagy nem fizeti be a bírságot, akkor a közéleti tevékenységtől eltiltható.

A törvényjavaslat külön szabályozza a jegyzékre vett szervezetek vezetőire vonatkozó kötelezettségeket.

A vezetők, alapítók, felügyelőbizottsági és ellenőrző bizottsági tagok évente vagyonnyilatkozatot kötelesek kellene, amelyeket az igazságügyért felelős miniszter felügyel, és nyilvánosan közzé is tesz.

A vagyonnyilatkozat elmulasztása jogkövetkezményekkel jár: a vezető képviseleti joga szünetel, és a miniszter közigazgatási bírságot is kiszabhat, akár kétmillió forint összegben. A nyilatkozattétel elmulasztása ismételt felszólítás után a szervezet teljes eltiltását is maga után vonhatja.

A törvény végrehajtásáért és az ellenőrzésekért a pénzmosás elleni szerv felel – ez leginkább a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, áttételesen a Nemzeti Nyomozó Iroda –, amely széles körű adatlekérdezési és vizsgálati jogosultságot kap. Hozzáférhet többek közt az adóhatóság, az ingatlan-nyilvántartás, a pénzintézetek, a közlekedési nyilvántartás, a tényleges tulajdonosi és bankszámla-adatbázisok információihoz. Jogosult helyszíni ellenőrzésre, iratok másolására, digitális adattárolók átvizsgálására és rendőri együttműködés igénybevételére is.

A javaslat több törvényt is módosít annak érdekében, hogy a pénzmosás elleni szerv hatékonyan eljárhasson. Egyebek mellett lehetővé teszi a NAV számára, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, a cégnyilvántartásból, az egyéni vállalkozók adatbázisából, illetve a civil szervezetek nyilvántartásából közvetlenül adatokat kapjon.

A banktitok szabályai sem korlátozzák a számára történő adatátadást.

Az eltiltott szervezetek vezetői öt évre kizárás alá esnek, vagyis nem lehetnek más civil szervezetek, gazdasági társaságok vezetői, nem alapíthatnak új szervezetet, nem szerezhetnek többségi befolyást gazdasági társaságban. Civil szervezetek esetében az ügyész eljárhat a működés felfüggesztése érdekében, a bíróság pedig akár a szervezet feloszlatását is elrendelheti. A szervezet megszűnése esetén vagyona az állam által kezelt Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.

A törvény kihirdetését követő harmadik napon léphet hatályba, egyelőre a parlament honlapja még nem rendelték bizottsághoz, vitára a tervezetet, de a normál ügymenet szerint így nagyjából 30 napon belül hatályossá válhat.

Ami súlyos következmény, hogy a kihirdetés után az addig megkötött külföldi támogatási szerződések teljesítése lehetetlenné válik, mivel a jegyzékbe vételtől számítva a külföldi támogatások csak engedéllyel fogadhatók.

Az szja 1%-os rendelkezések tilalma az új szabályozás hatálybalépését követő adóévtől, vagyis 2026-tól lép életbe.

A jogszabály több pontja sarkalatosnak minősül, azaz elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images