Az utódlás kérdését sok családi cég nem kezeli elég professzionálisan

A Corvinus 145 hazai vállalkozást (többségében családi céget) vizsgált meg négy kritérium (személyi, tárgyi, családi és kulturális dimenziók) alapján abból a szempontból, hogy egy vállalkozás mennyire érett üzleti szempontból. Ezen mutatók alapján pedig egy professzionalizációs indexet alkottak az egyetem kutatói.

A felmérésbe bevont 145 cég közül 130 családi cégnek számít. A kérdőíves felmérés alapján kielemzett vállalkozások közé olyan cégek kerülhettek, amelyek többségi hazai tulajdonban vannak, illetve méretük szerint mikrovállalkozás felettinek számítanak (legalább 2 millió eurós árbevétel és/vagy minimum 10 fős létszám). Így a felmérés nagyvállalatokra is kiterjedt kis- és középvállalkozások mellett.

A kutatás eredményei szerint a vizsgált részkategóriák közül a családi dimenzió terén érték el a legrosszabb (34%-os) eredményt a vállalkozások (ennél a kategóriánál természetesen csak családi cégeket vizsgáltak). E dimenzió vizsgálatánál azt mérték fel, hogy a tulajdonos család és a vállalat kapcsolata mennyire professzionális, van-e például családi alkotmány, családi tanács vagy utódlási terv.

A vizsgált családi cégek több mint háromnegyede a négy minősítési kategória (élenjáró, feltörekvő, fejlesztendő, kritikus szintű) legalsó, kritikus szintű kategóriájába tartozik:

leginkább a családi alkotmány hiányzik, de sok helyen a családi testületek felállítását, illetve az utódlási tervek kidolgozását is elmulasztják vagy nem kezdték még meg.

Kárpáti Soma, a Corvinus adjunktusa, a kutatás vezetője a felmérést bemutató sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kiemelte:

téves felfogás, hogy a professzionalizáció a sikeres utódlás következménye – az sokkal inkább annak feltétele.

A teljes minta (vagyis a családi és nem családi cégek együttesen) a legjobb értékelést (79%) a négy vizsgálat szempont közül az úgynevezett kulturális dimenzió terén kapta. Ide tartozik a professzionális üzleti és munkakultúra, ezen belül például a külső megjelenés és kommunikáció, nemzetközi kapcsolatok, teljesítményelv, adatvezérelt működés.

A vállalatirányításra fókuszáló, a stratégia, kontrolling, IT-rendszerek fémjelezte tárgyi dimenzió elvárásait átlagosan 56 százalékban teljesítették a cégek. Ezzel kapcsolatban Drótos György, a Corvinus egyetemi docense, a kutatást végző Családi Vállalatok Központjának vezetője kiemelte azt a „súlyos” adatot, miszerint

a vizsgált cégek nagyobb része (54%-a) nem folytat semmilyen formalizált stratégiai tervezést.

Ennél az adatnál érdemes figyelembe venni, hogy a vizsgált cégek nem mikrovállalkozások, hiszen legalább 2 millió eurós árbevétellel, és/vagy legalább 10 alkalmazottal rendelkeznek.

A vezetők és munkaerő képzésére, előmenetelére vonatkozó személyi dimenzióban 62 százalékos eredmény született, itt a külső szakemberek kulcspozícióba kerülése a legkevésbé elterjedt.

A sajtótájékoztatón Kállay András, a kutatás készítésében szerepet vállaló Grémium az Utódlásért Egyesület elnöke, illetve Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető igazgatója, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnöke is értékelte a felmérés eredményeit.

A Corvinus múlt héten bemutatott friss versenyképességi kutatásából pedig az derült ki a hazai családi vállalkozásokkal kapcsolatban, hogy ezen cégek jelentős része a kevésbé versenyképes vállalkozások közé tartozik.

Címlapkép forrása: Budapesti Corvinus Egyetem. A fotón balról jobbra: Kárpáti Soma (Corvinus), Drótos György (Corvinus), Boross Dávid (Oázis Kertészet) és Kállay András (Grémium az Utódlásért Egyesület) a Corvinus sajtótájékoztatóján.