Sokkal kevesebb bolt húzza le a rolót, mint korábban

2024 végén 101 096 bolt működött Magyarországon, amely 1 555 darabbal kevesebb, mint az első félév végén. A KSH adatai szerint az ezt megelőző időszakban hathavonta több mint 3 ezer bolt húzta le a rolót, sőt 2023 elején 4500 felett volt ez a szám. 2018 végén még több mint 129 ezer kiskereskedelmi egység működött itthon, ami azt jelenti, hogy 6 év alatt a boltok 22 százaléka bezárt.

Az alábbi - fix bázison ábrázolt - grafikonon is jól látszik, hogy mikor gyorsult és mikor lassult a boltbezárások üteme. A legfrissebb adatok éppen lassulást mutatnak, ami kevesebb csődöt, kisebb koncentrációt jeleznek a kiskereskedelemben.

Ez a tendencia látszik az élelmiszerboltoknál is, amelyből 31 682 működik itthon, 339-cel kevesebb, mint fél évvel korábban. A kormány az elmúlt években igyekezett direkt támogatásokkal elejét venni annak, hogy a kistelepülések vegyesboltjai bezárjanak. Erre szükség is volt, mert az olyan árszabályozások, mint a korábbi árstop vagy a mostani árrésstop - bár csak az 1 milliárd forintnál nagyobb bevételű üzletekre vonatkozik - vásárlókat szív el a kisebb üzletektől.

Jöttek a sokkok

Az elmúlt másfél-két évben látványosan felgyorsult a boltok bezárása Magyarországon. Ez a folyamat ugyan nem újkeletű: a rendszerváltás óta tart egy fokozatos koncentráció a kiskereskedelemben, amely során a nagy láncok – különösen a hipermarketek, diszkontok és szupermarketek – fokozatosan kiszorították a kisebb, jellemzően családi tulajdonban működő boltokat.

A Covid-járvány után ez a koncentrációs folyamat új lendületet kapott. A pandémia idején sok kisebb bolt ideiglenesen bezárt, és nem is tudott újranyitni, miközben a vásárlók egy része tartósan áttért az online vásárlásra vagy a nagyobb üzletekre. Emellett a rezsiköltségek hirtelen és drasztikus megemelkedése sok üzlet működését ellehetetlenítette. Ehhez társult a rendkívül magas infláció, amely egyrészt megemelte a működési költségeket, másrészt visszafogta a fogyasztást is. A háztartások jelentős része megtakarított, vagy szolgáltatásokra költött.

Kivételek

Érdekes módon, néhány bolttípus a csökkenő trenddel szemben növekedést mutatott. A kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma 59-cel emelkedett, ami a friss, helyben készült termékek iránti kereslet növekedését vagy a kisebb, specializált pékségek sikerét jelezheti. Szintén növekedést tapasztalhattunk óra-, ékszerszaküzletek körében (17) és az állatpatikáknál is. Utóbbi már korábban is kivételnek számított. Ezek mellett kettővel több halszaküzlet működik Magyarországot, ez 205 egységet jelent.

A méretek nőttek

A kiskereskedelmi szektorban az elmúlt 20 évben (2005 és 2024 között) egyértelműen nőtt az üzletek alapterülete, amely a koncentráció eredménye. Az átlagos alapterület (a gépjármű-kereskedelmet nem számítva)

98 négyzetméterről 159 négyzetméterre nőtt.

Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek átlagos mérete több mint a duplájára nőtt (116 négyzetméterről 246 négyzetméterre), ami a nagyobb alapterületű szupermarketek és hipermarketek terjedését tükrözi.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images