Ezért szenved a magyar gazdaság: sztárközgazdászok mondták meg, mivel nem lehet most már játszani

Miért van recesszióközeli állapotban a magyar gazdaság immár három éve?

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint heterogén dolog a GDP: van, amiben jól állunk a régióban, ilyen a lakossági fogyasztás növekedése, az exportban pedig a régióval tartunk együtt. A beruházások szempontjából viszont lefelé lógunk ki a sorból, a recesszióközeli állapot ez utóbbi számlájára írható, és igazán az az érdekes, hogy a vállalati beruházások miért ilyen gyengék. Az egyik válasz szerinte a visszafogott európai konjunktúra, ami nem kedvez a kapacitásbővítésnek, a másik a bizonytalanság, amit a vámháború is táplál.

Surányi György egyetemi magántanár, az MNB korábbi elnöke szerint magas növekedés csak 2017-2019 között jellemezte a magyar gazdaságot, és ez sem volt fenntartható, hiszen túlfűtött, nem egyensúlyi pályán következett be. 2023-2025-ben kumuláltan a kormány előrejelzése alapján 19%-kal kellett volna nőnie a GDP-nek, ehelyett 1,5-2% lesz. A munkaerőtartalékok kifogytak, emellett az organikus növekedési lehetősége a magyar gazdaságnak legfeljebb évi 2%. Növekedési válság van, az elmúlt 20-25 évben kialakult szerkezettel nem tud gyorsan egyensúlyi pályán nőni a magyar gazdaság. Szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a kormány fogyasztással lobbantaná be rövid távon a növekedést, hiszen az import növekedése és ezzel a nettó export csökkenése visszahúzza a növekedést. A kulcsterületek a szociálpolitikától a K+F-ig eközben súlyosan alulfinanszírozottak.

Zsiday Viktor befektetési szakember felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 15 évben mindössze évi 1%-kal nőtt a magyar gazdaság termelékenységnövekedése, és csupa olyan beavatkozás történt, amely ezt visszavetette. Talán nem is az a jó kérdés, miért nem nő a gazdaság, hanem az, hogy hogyan nőhetett az utóbbi másfél évtizedben ennyivel.

Zsiday Viktor

Hold Alapkezelő, Citadella Származtatott Befektetési Alap, portfóliókezelő

1997-ben, még a Közgazdaságtudományi Egyetemre járva kezdett dolgozni a ma már nem létező Wintrust Értékpapírügynökségnél elemzőként. 2000-től 2006-ig az AEGON-csoporton belül töltött be különböző poz

Tovább

1997-ben, még a Közgazdaságtudományi Egyetemre járva kezdett dolgozni a ma már nem létező Wintrust Értékpapírügynökségnél elemzőként. 2000-től 2006-ig az AEGON-csoporton belül töltött be különböző poz… Tovább

Min kellene változtatnia a gazdaságpolitikának?

Zsiday Viktor szerint az elmúlt 20 év a régióban sikeres volt abból a szempontból, hogy konvergálni tudtuk az unió átlaga felé, ebben a munkaerő struktúrája nagy szerepet játszott, hiszen hozzánk tudtak telepíteni például a cégek számos szolgáltató központot. A magyar gazdaságpolitika mostani irányával azonban ezek a motorok eltűnhetnek, így politikailag vissza kellen integrálódni Európába, és a gazdaságot hagyni kellene működni.

Surányi György úgy vélte, az EU-nak nem az ingyenes juttatások, hanem az európai értékrend adja az igazi hozzáadott értékét a gazdaság számára, ennek ellenére látszik az uniós pénzek hiánya, így fele annyi átutalást kap Magyarország 2024-2025-ben, mint lehetne, ami a GDP 1,5%-át teszi ki. A külső egyenlegünk szufficites, tehát még elbírná a forrásbeáramlást, a piaci verseny növelése érdekében viszont csökkenteni kellene a gazdaságfejlesztési, és növelni a K+F-re fordított összegeket, a költségvetésben súlyos átcsoportosításokat kellene tenni.

Balatoni András elmondta: a jegybank 2023-as kutatása szerint azok a cégek a versenyképesek, amelyek innoválnak és gyorsan növekednek. Kiderült, hogy 1100 ilyen cég adta az összes vállalat 0,3%-át, és a 2010-es években a magyar gazdasági növekedés 23%-át. A magyar vállalatok nagyon kevés külső forrást vonnak be, a lakosságot még mindig hitelundor jellemzi. Nem a fiskális impulzustól lesz növekedés, hanem a piacon eladható termékektől és szolgáltatásoktól.

Ár(rés)topok, bérdinamika, költségvetés

Balatoni András szerint ha a kiskereskedelmet tartós veszteségbe szorítjuk az ár(rés)stopokkal, akkor piaci alkalmazkodási folyamat ellensúlyozhatja, akár teljesen kompenzálhatja az inflációra gyakorolt lefelé irányuló nyomást, és az a baj, hogy a negatív mellékhatások tartóssá válhatnak. Az oligopolisztikusabb piacokon ugyanakkor van helye a szigorúbb versenypolitikának, vannak olyan piaci anomáliák, amelyeket érdemes kezelni.

Surányi Györgyöt az elmúlt évek jövedelem- és inflációkezelő politikája a hatvanas-hetvenes évekre emlékezteti, amikor nem lehetett kimondani az infláció szót, mégis volt infláció akkor is. Pedig annak idején jóval szofisztikáltabban kezelték az inflációt, mint most. Árstopokkal nem lehet megfékezni az inflációt, miközben túlságosan laza a fiskális és a monetáris politika, és a forint devalvációjára épít a gazdaságpolitika – mondta. Az adók nem alacsonyak, 45% a költségvetés jövedelemcentralizációja, a különadók többet hoznak be a költségvetésbe, mint a társasági adó, az inflációra ezeknek is nagy hatásuk van.

Prof. Surányi György

egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke

A MKKE Pénzügypolitikai szakának elvégzését követően a pálya a Pénzügykutatási Intézetben indult 1977-ben. Kandidátusi címet -pénz és infláció elmélet- 1986-ban ítélték oda. 1986/87 a Világbank konzul

Tovább

A MKKE Pénzügypolitikai szakának elvégzését követően a pálya a Pénzügykutatási Intézetben indult 1977-ben. Kandidátusi címet -pénz és infláció elmélet- 1986-ban ítélték oda. 1986/87 a Világbank konzul… Tovább

Zsiday Viktor úgy látja, az elsődleges költségvetési egyenlegben 2020 óta nagy javulást vitt végbe a kormány, de a kiélezett politikai helyzet miatt sokat költhet a következő negyedévekben. A romániai elnökválasztás első fordulója után kiderült, hogy van aggodalom a befektetőkben ezzel kapcsolatban a régiónkban is, és az USA kötvényhozamainak az emelkedése is azt mutatja, hogy érzékenyebbé váltak a befektetők. Ha éppen büntető hangulatukban éri őket egy fiskális lazítás, akkor belefuthatunk egy piaci pofonba.

Két-három év múlva mi alapján értékelhető majd sikeresnek az új jegybanki vezetés?

Zsiday Viktor szerint a legfontosabb feladat az lenne, hogy stabilizálja a forint árfolyamát, ki kell ugyanis ölni a lakosságból azt a hitet, hogy folyamatosan gyengül a forint. Innentől fogva viszont nem nagyon lesz szabadkeze az MNB-nek a kamatokban, és nem tudja támogatni a kormány gazdaságpolitikai élénkítő szándékát, mert a piac fogja kényszeríteni szükség esetén a kamatemeléseket.

Surányi György szerint sem folytatható az, hogy a forint fokozatos leértékelődésére játsszon az MNB, 2021 óta már változott ez a megközelítés, és az MNB új vezetése, úgy tűnik, fontosnak tartja, hogy a forint árfolyam stabil legyen, Surányi György szerint a reálárfolyamra is nagyon figyelni kellene. Azt a 2500 milliárd forintnyi veszteség, amit a jegybank a „core tevékenysége” kapcsán összehozott, pénzteremtéssel, „bankópréssel” finanszírozta az MNB. Ez a pénz a jegybanki programok kezdezményezettjeinél csapódott le profitként, ugyanakkor a 20% feletti infláció előállásában is szerepe volt. Érdektelen szerinte, hogy a jegybank tőkéje negatív tartományban van-e, az inflációs hatásokat kellene mérsékelni.

Balatoni András azt mondta, a megállapításokkal sok ponton tudna vitatkozni, ugyanakkor az árfolyam versenyképesjavító potenciálja ma valóban kisebb, mint korábban.

Balatoni András

Magyar Nemzeti Bank, igazgató, Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság

Balatoni András diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán szerezte. 2021 és 2023 között elvégezte a Massachusetts Institute of Technology Regional Entrepreneurship Acceleration Programját.

Tovább

Balatoni András diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karán szerezte. 2021 és 2023 között elvégezte a Massachusetts Institute of Technology Regional Entrepreneurship Acceleration Programját.… Tovább

Egész napos tudósításunk a Hitelezés 2025 konferenciáról itt olvasható:

Címlapkép forrása: Portfolio