Itt az ítélet: rossz döntést hozhatott a kormány a boltokban

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az árszabályozás komoly hatással lehet a gazdasági növekedésre. Olyan vállalatok árrését korlátozzák, amelyek könnyen veszteségbe fordulnak és akkor nem tehetnek mást, mint, hogy visszafogják a fejlesztéseiket, beruházásaikat,

esetleg kisebb ütemben emelik a béreket, vagy a legrosszabb esetben egységeket zárhatnak be.

Rámutatott, hogy az árszabályozás hosszú távon csak akkor működhet, ha az ellátási lánc minden szereplőjére vonatkozik. Ellenkező esetben torzulások léphetnek fel a piacon. Az árszabályozás korlátozza a piaci mechanizmusok működését. Túlkínálat esetén az árak nem tudnak csökkenni, mert az további veszteséget generálna, keresletnövekedés esetén pedig nem emelkedhetnek.

A szakember kitért arra is, hogy a drogériai termékek árának szabályozása viszonylag csekély hatással lehet az inflációra, mivel ezek a termékek vagy rugalmatlan keresletűek és kis súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban. Felhívta a figyelmet, hogy a gyakori szabályozási változások bizonytalanságot okoznak a vállalati döntéshozatalban, ami inflációs várakozásokat gerjeszthet, és újabb áremelkedésekhez vezethet.

Van jó infláció

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója és az MKT alelnöke kiemelte: "Van olyan infláció, amiről azt mondják az elemző közgazdászok, hogy végül is kedvező a gazdaságnak." Az 1-2 százalékos áremelkedést általában ösztönzőnek tartják a gazdasági növekedésre, mivel minden szereplőt aktivitásra sarkallnak.

A Magyar Nemzeti Bank 3%-os, míg az Európai Központi Bank 2%-os inflációs célt tűzött ki. A 3% feletti infláció már problémás lehet, főleg, ha tartósan 4-5% fölé emelkedik. 2022 elején Magyarországon 7%-os inflációt mértek, ami már veszélyes pályára terelte a gazdaságot. Az év végére az általános árindex 26%-ra, az élelmiszerek esetében pedig közel 50%-ra emelkedett. Palócz szerint ez a drasztikus emelkedés részben a választások előtti "pénzszórásnak" is köszönhető volt.

Az előadó kritikusan szólt az árstop intézkedésekről. Véleménye szerint a kormány döntése nem alapult megfelelő helyzetelemzésen és magas inflációt eredményezett.

Az infláció olyan, mint a láz az emberi testben - nem maga a probléma, hanem annak tünete.

A megoldást nem az árak mesterséges szabályozásában, hanem a gazdaság egészének áttekintésében és a hatékonyság növelésében látja. Példaként említette a lengyel tejgazdaságokat, amelyek jóval fejlettebbek magyar társaiknál. Javasolta a piaci verseny erősítését és a méretgazdaságossági előnyök kihasználását támogató szabályozások bevezetését.

Palócz Éva kritizálta a kereskedelmi szektor túlzott terhelését is.

Az ágazat 10%-os árréssel dolgozik, amiből 4% az extraprofit adó.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója szerint

"A jövedelemeloszlás Magyarországon irreálisan szélsőséges. Van egy 10 százalék, aki az átlagkeresetnek a 6-8 szorosát keresi meg, és van egy nagy többség, akinek a jövedelme jóval alacsonyabb."

A szakértő szerint ez a helyzet jelentősen befolyásolja a fogyasztási mintákat és a gazdaság teljesítményét. Kritizálta a kormány gazdaságpolitikai lépéseit, különösen az adórendszer átalakítását. Az egykulcsos adó és más kedvezmények elsősorban a magasabb jövedelmű rétegeknek kedveznek, míg nem segítik érdemben a szegényebb rétegeket.

Molnár László kitért az infláció problémájára is. Álláspontja szerint az infláció egyik fő okozója maga a kormány, példaként említve az év eleji díjemeléseket (autópályadíjak, jogi igazgatási díjak, gépjárműdíjak), amelyek messze meghaladták az előre jelzett inflációs szintet. A rezsicsökkentésről azt mondta, hogy hosszú távon nem fenntartható, és a vállalkozásokra jelentős többletterhet ró: egy magyar vállalkozó ma 30-40 százalékkal magasabb energiaárat fizet a villanyért és a gázért, mint korábban.

A szakértő hangsúlyozta a szolgáltatási szektor fontosságát a magyar gazdaságban. Ebben a szektorban van igazán jelentős hozzáadott érték, szemben az iparral:

A szolgáltatásokban nagyságrendileg a mi számításunk szerint 40% hozzáadott érték van, az iparban 16%.

- tette hozzá Molnár László, aki kitért a területi egyenlőtlenségekre is, kiemelve a főváros és környéke, valamint az északnyugati országrész fejlettségét a keleti és északkeleti régiókkal szemben.

Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára szerint az infláció egyik legjelentősebb negatív következménye a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság, ami megnehezíti mind a háztartások, mind a vállalkozások tervezését. Ezt jól szemlélteti, hogy 2024-ben 13%-os volt a háztartások pénzügyi vagyoni növekedése.

Balatoni Judit kiemelte, hogy az infláció rontja az ország exportképességét is, ami a versenyképesség romlásához vezethet. Ezt egy szigorúbb fiskális programmal kellene ellensúlyozni.

A bevásárlóközpontok szempontjából az inflációs környezet nem kedvez a befektetéseknek.

Magyarországon három éve nem adtak át új bevásárlóközpontot, aminek okai között szerepel a makrogazdasági helyzet, a plázastop és az infláció is.

A főtitkár részletesen ismertette a bevásárlóközpontok bérleti díj struktúráját, amely általában alapbérleti díjból, forgalomarányos bérleti díjból és közös költségből áll.

A forgalomarányos bérleti díj kulcsfontosságú egy bevásárlóközpont sikerében.

Az előadó szerint a kormányzati ár- és szabályozási intézkedések rövid távon likviditási feszültséget okozhatnak, középtávon pedig csökkenhet a befektetői kedv és ingatlanértékelési problémák léphetnek fel. "Rengeteg problémát és negatív következményt ki lehetne küszöbölni, ha az ilyen döntések meghozatalánál előzetes egyeztetés történne a szakma szereplőivel" - fogalmazott Balatoni Judit.

Ki kell vezetni az árrésstopot

Palócz Éva szerint a kivezetést akár „holnap” el lehetne kezdeni, de legalább egy jól felépített ütemtervre szükség van. Élesen bírálta a saját márkás termékekre vonatkozó szabályozást, amely januári szinten rögzíti azok arányát, és súlyos büntetéseket helyez kilátásba a túllépés esetén. Mint mondta,

ez a rendelkezés teljesen irracionális, hiszen a kereskedők nem tudják kontrollálni, hogy a vásárlók mit vesznek.

Ráadásul a szabályozás épp az olcsóbb termékek visszaszorítására kényszeríti a boltokat, ami szembemegy az alacsonyabb árak elérésének céljával.

Kozák Tamás hozzátette: még ha jóhiszeműen is feltételezzük, hogy a szabályozás célja a hazai termelők védelme, az élelmiszereken kívül – például a drogériai termékeknél – ez végképp nem állja meg a helyét. Ott ugyanis a multinacionális gyártók kerülnek előnybe, nem a hazai szereplők.

Balatoni Judit közgazdasági alapelvre hivatkozva azt hangsúlyozta: a vállalkozások árképzési szabadsága a piacgazdaság egyik alappillére. Ha ezt elvesszük, az ellehetetleníti a versenyképességet, az innovációt és a beruházásokat – márpedig ezekre szükség van, különösen az egyre gyorsabban változó fogyasztói igények közepette.

Molnár László kiemelte: a kivezetés rövid távon ugyan emelheti az inflációt, de ez átmeneti, és hosszabb távon a verseny miatt az árak maguktól is csökkenni kezdenének. Szerinte az államnak nem kell mindenáron beleavatkoznia az árképzésbe, hiszen épp a Gazdasági Versenyhivatal feladata, hogy megakadályozza a kereskedők esetleges összejátszását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio