Ez a magyar versenyképesség kulcsa

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában a kkv-k támogatása mellett állt ki és amellett érvelt, hogy nem kell tartani a minimálbér emelésétől. Egyúttal rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság kitettsége a német gazdaság irányába inkább növekedett az elmúlt 2-3 évben.

A tárcavezető előadását követően Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója beszélt a magyar gazdaság versenyképességéről és benne a tőzsdei társaság helyzetéről, tapasztalatairól. Megemlítette, hogy Magyarország versenyképessége 2020 óta csökken, ami mögött több okot is felsorolt. A nemzetközi okok között megemlítette a német gazdaság szenvedését, azon belül is a német ipar gyengülését, a háború miatt dráguló termelési költségeket, az amerikai vámpolitikát, valamint ide sorolta még az EU erőltetett zöld politikáját is. Külön szólt arról is, hogy az EU-s szabályok széttöredezettek, egyes felmérések szerint ezek önmagukban egyfajta 45%-os belső vámmal érnek fel, ez a mérték a szolgáltatások esetében 100%.

Elmondása szerint vannak hazai okai is ennek a kedvezőtlen folyamatnak. Ilyen a K+F fejlődés lassulása, a közmű infrastruktúra és digitalizáció nem jó működése, a kedvezőtlen demográfiai helyzet, a magasabb infláció, és mindezeken túlmenően a kormányzat mozgástere is szűk.

A home office indokolatlan nagy mértékű elterjedését is megemlítette a versenyképességet rontó tényezők között.

Emlékezetes, a tőzsdei cég épp a napokban jelentette be, hogy megszüntetik a home office-t.

Ez szerinte a munkaerő hatékonyságának gyengülését eredményezte.

Arról is beszélt, hogy a kormány kevés fiskális élénkítési mozgástérrel rendelkezik, vannak támogatási programok, de már nem olyan mértékűek. Ez szerinte nem feltétlenül rossz, hiszen az elmúlt néhány évben a vállalkozók hozzászoktak az ingyen- és olcsó forráshoz, ami szintén gyengíti a versenyképességet, a vállalatok ugyanis elkényelmesednek emiatt.

Szerinte az ország nem bánik jól az egyetlen természeti erőforrással, ez pedig a munkaerő.

Ez vezet oda például, hogy a vállalatoknak a saját kezükbe kell venniük ezen a területen is a problémák megoldását, példaként említette itt, hogy a Mol is megcsinálta a saját szakképzési rendszerét.

Önök is sokan vannak, önök is ki tudják kényszeríteni, hogy másképp alakuljon az oktatás, a szakképzés rendszere - üzente a jelenlévő vállalkozóknak, kamarai küldötteknek.

Prezentációjában kiemelte, hogy a magyar multi története a folyamatos hatékonyságjavításról szól. Elsőként ismerte fel a társaság a régióban, hogy közép távon nem biztosított a dízel- és benzin fogyasztására épülő üzleti modell - mondta. Az üzleti modell új irányai között megemlítette a műanyagipart, valamint a hulladékkoncessziót is. Ez utóbbinál a Mol új üzletbe vágott bele, kockázatot vállalt, de egyúttal új piacot is sikerült építenie - értékelte.

Elmondása szerint 30 ezer munkavállalót foglalkoztat a csoport, és a hatékony működés érdekében angol lett a hivatalos nyelv a cégcsoporton belül. Egy ilyen helyzetben már a munkaerő sokkal szélesebb régióban versenyez. A vállalkozóknak azt is üzente: munkaerőfelesleget csak azért ne tartsanak meg a cégek, mert arra számítanak, hogy majd később szükségük lesz rá.

Nem mindegy Hernádi Zsolt szerint az sem, hogy miként állnak a versenyhez a magyar cégek, vállalatvezetők. Minden percben versenyzünk - írta le a versengő piacon működő cégek alapvető működési körülményeit az elnök-vezérigazgató.

Aláhúzta: az állami beavatkozás versenyt torzít.

Előadását azzal zárta, hogy szerinte a hatékonyság és a versenyképesség összefügg, egymásra épül, ha ez működik a vállalatnál, akkor tud stabilan működni a vállalat.

Hasonló üzenetet fogalmazott meg előadásában Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company ügyvezető partnere, amikor azt mondta, hogy több tényező kell a kkv-k termelékenységének javításához, de talán az egyik legfontosabb az ambíció, hogy a vállalkozók akarjanak versenyezni és fejlődni.

A tanácsadó szerint a kkv-k termelékenységét 4 területen érdemes vizsgálni: digitalizáció, innováció, exportképesség és finanszírozási képesség.

A legtöbb kkv cég önmagában nem lehet képes innovációra, ezért fontos az összefogás, együttműködés

- mondta Jánoskuti Levente, aki ezen a ponton megemlítette az egyetemek, az állami szektor, a nagyvállalatok és a kkv-k kapcsolódását.

Jánoskuti Levente szerint ha a termelékenységi rést (a kkv-k és a nagyvállalatok közötti termelékenységi különbség) a felére csökkentené a magyar gazdaság, akkor az éves szinten 1-2 százalékponttal tudná javítani a GDP-növekedési potenciált.

Arról is beszélt a szakember, hogy különleges időszakában van ma a magyar kkv-szektor, sok magyar tulajdonú cég 30 év sikeres működés után ér el a generációváltás fázisába.

Erre hozott egy nagyon érdekes és élő példát a következő előadó, Majoros Csaba, a Csaba Metál Zrt. vezérigazgatója. Nem volt szándékában tanácsokat adni a jelenlévőknek, de azt a javaslatot átadta, hogy amennyiben egy kkv magyar tulajdonban van, akkor érdemes az új generáció(ka)t már nagyon korán bevonni a cég életébe, mindennapi működésébe. Ha ugyanis ez a bevonás csak későn valósul meg, és az átadó csak a papírokat adja át egy késői ponton a család új generációjának, akkor az olyan lehet, mintha külső tulajdonoshoz kerülne a vállalat. Elmondása szerint két út van a generációváltásban: extern és intern, és mindkettőnek megvan az előnye.

A Csaba Metál 1993 óta 100%-ban családi magyar tulajdonban áll, a 2000-es évtől az autóipar határozza meg a cég működését. Elmondása szerint a folyamatos fejlesztés és innováció a cég stabil működésének titka. Ezek között említette a modern technológiák és gyártási eljárások alkalmazását, valamint azt, hogy Közép-Európa szinten egyedülőálló, speciális technológiát használnak.

Elmúltak azok az idők, hogy mindent tudunk gyártani és mindenben jók vagyunk - jelezte az egyik alapelvét. Céljuk, hogy magas minőségű, megbízható termékekkel lépjenek a versengő piacra, de ott nem versenyeznek, ahol semmi esélyük nincs.

A fejlődés érdekében folyamatosan beruháznak, és mindig arra törekednek, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a piaci igényekre.

Versenyképességük fontos összetevője, hogy építenek az erős és hosszú távú partnerkapcsolataikra (2000 óta állandó TIER1 szintű, majd 2010 óta állandó OEM partnerek megőrzése és fejlesztése), valamint folyamatosan fejlesztik a humánerőforrást. Példaként említette, hogy 14 éves kortól életpálya modellel támogatják a fiatal generációt. "Öntöde vagyunk és nem iskola, de utóbbi feladatokat is felvállal a vállalkozás" - mondta.

Az előadások fontos üzenete volt, hogy a folyamatos üzleti működés mellett kell energiát, erőforrást allokálni arra, hogy hatékonyságjavító és termelékenységnövelő lépések valósuljanak meg. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vállalkozások a kíméletlenül versengő piacokon talpon maradjanak és stabilan tudjanak fejlődni.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/MTI Fotószerkesztõség/Hegedüs Róbert

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ