Nagy Márton: az utolsó véremig harcolok

Nagy Márton a kormányon belül is harcol

A miniszter arról beszélt az NGM szakmai támogatásával szervezett konferencián mondott, "A bér és a termelékenység kapcsolata című" előadásában, hogy ma a legnagyobb dilemma a magyar gazdaságban, hogy a beruházási aktivitás már két éve csökkenti a GDP növekedését.

Ha a gazdaságnak nem megy jól, a cégek nem tudják kigazdálkodni a béremeléseket, és így a fogyasztás sem megy jól. Vagyis a magyar gazdaságban minden mindennel összefügg. A fogyasztás és a beruházások alakulása az elmúlt időszakban kettéváltak, de ez nem fenntartható - értékelte.

Kapacitásnövelő beruházás, valamint hatékonyságnövelő beruházás - ez a két beruházás létezik a miniszter értékelése szerint. Németország a víz alatt van, és egész Európa szenved - mondta a miniszter.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kkv-kat támogassuk. Harcokat bonyolítottam le a kormányon belül, és ezt a hétvégén is folytattam, hogy a Demján Sándor 1+1 program keretében bejött 130 milliárd forintnyi igényt mind kifizesse a kormány és amellett érvelek, hogy ők mindannyian kapjanak ilyen forrást. Ez 1800 céget érint - mondta.

Nemzetgazdasági miniszterként az utolsó véremig kell harcolnom - mondta saját céljaként.

Nagy Márton értékelése szerint a magyar termelékenység minden dimenzió mentén tovább fejlesztendő. Az ágazatok között jelentős eltérések láthatóak a munkatermelékenységben Magyarországon, jellemzően pedig mindegyik elmarad az EU-s átlagtól - fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter új ágazatokat fejlesztene

A külföldi tulajdonú vállalatok hatékonyabbak a magyaroknál. Több dimenzióban fennáll a magyar gazdaság dualitása - folytatta Nagy Márton, aki szerint a különböző mutatók szerint a digitalizáció terén nagyon le vannak maradva a magyar cégek. Ebben csak akaratra van szükség a vállalatok részéről, ez rajtuk múlik és a tudásátadáson, tudásmegosztáson, nem úgy, mint az energiaköltségek problémája esetében. Ott be kell avatkozni - mondta.

Magyarország energia- és erőforrás intenzívebb az EU átlagánál, régiós összehasonlításban pedig közepes - húzta alá.

Sokkal erősebb termelékenységnövekedést kell elérni az emberi erőforrás-termelékenység esetében - mondta. Olyan iparágakba kell menni Nagy Márton szerint, ami

• kevésbé emberi erőforrásintenzív,
• magyar tulajdonú,
• kevésbé energiaintenzív.

3 iparágra kellene fókuszálni: élelmiszeripar, gyógszeripar, turizmus - emelte ki példaként. Ez nem azt jelenti, hogy az akkumulátoripart el kell felejteni, hanem más szektorokra kell nagy hangsúlyt fektetni.

A Németországtól való függőségünk iszonyú magas és az elmúlt 2-3 évben tovább erősödött - húzta alá. Ha a magyar gazdaságban megjelenik egy koreai vagy kínai akkumulátorgyár, az nem azt jelenti, hogy diverzifikáltunk, hanem azt, hogy jobban erősödött a kitettségünk a járműipartól és a német ipartól - mondta.

Fel kell tenni, hogy jó-e az ilyen mértékű kereskedelmi függőség Németországtól

- húzta alá.

Bérmegállapodás: újratárgyalásra felkészülni

Nagy Márton rámutatott: a minimálbér tekintetében az utolsó előtti helyen van Magyarország, az effektív minimálbér tekintetében pedig a 19. az ország.

Bérben tehát le vagyunk maradva

- jelezte.

A nyomás, hogy bért kell emelni, jelen van tehát a magyar gazdaságban, de ez a bérkonvergencia olyan helyzetben érkezett, amikor a német gazdaság szenved. Ez a két folyamat feszül egymásnak. Meg kell érteni a munkavállalókat, hogy magasabb bért akarnak. Azt is meg lehet érteni, hogy a kkv-k ezt nem bírják kitermelni, mert nem olyan a helyzet - értékelte az aktuális gazdasági folyamatokat.

Ezt nyitottsággal kell kezelni, hogy az NGM mindkét felet megérti - tette hozzá.

Nem kell félni a minimálbér emelésétől,

ha eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az is csak legfeljebb minimális kockázatot jelent - üztente a miniszter.

Ha jövőre nem fog 10%-kal emelkedni az átlagbér, akkor a minimálbér sem tud 13%-kal emelkedni, csak kisebb mértékben - jelezte.

Emlékeztetett: van érvényben egy bérmegállapodás, és szerinte a szöveg szerint nincs szükség a megállapodás újratárgyalásra. Ez a szöveg, de a közgazdaságtan mást mond: a GDP növekedésének lassulása, és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak.

Ezért a bérmegállapodásról szóló vitát meg kell nyitni októberben - értékelte.

A minimálbért keresők elsősorban a kereskedelemben, az építőiparban, a turizmus-vendéglátásban dolgoznak.

A megfelelően megválasztott, a gazdaság fundamentumai által támogatott béremelkedés képes növelni a termelékenységet - hangoztatta a tárcavezető.

Előadása végén három fontos üzenetet fogalmazott meg Nagy Márton:

• EU-s összevetésben még mindig alacsonyak a magyar bérköltségek.
• A minimálbér-emelés növelheti a vállalkozások termelékenységét.
• A béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.

Mennyire termelékenyek a magyar kkv-k?

Nagy Elek, az MKIK elnöke a konferenciát megnyitó "Siker és hatékonyság a gazdaságban - Partnerségben a kamarával" című prezentációjában kifejtette: ma különösen időszerű egy ilyen témájú konferencia, mert a nehéz helyzetben a hatékonyság tudja túllendíteni a holtponton a vállalkozásokat. A konferencia célja utat mutatni a kkv-knak a hatékonyságnövelés irányába - mondta. A termelékenység fogalmát gyakorlati oldaláról igyekeznek bemutatni 4 szereplő részéről: kamarai, kormányzati, tanácsadói és vállalati szemszögből. Nagy Elek meggyőződése, hogy a magyar cégek legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudnak felzárkózni az európai versenytársakhoz.

Munkahelyek megőrzése, bérek növekedése, fenntartható gazdasági növekedés - ezeket a célokat emelte ki a kamara elnöke, amelyek elérése érdekében szükség van a termelékenység javítására. Aláhúzta:

a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összevetésben kedvezőtlen.

A hazai kkv-k sikerességének 3 fő sikerkritériumát is azonosította a kamara: tudás, piac, tőke.

Példaként említette a kamarai lépések között: digitális ébresztőprogramot tervez a kamara, ami 10 ezer vállalkozás részére segít a tudatos digitális úton való elindulás érdekében.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert