Ezrek vándorolnak be miniszteri különdöntéssel Magyarországra

Tavaly gyökeresen átalakult a magyarországi tartózkodási és letelepedési engedélyek rendszere, miután hatályba lépett az új bevándorlási törvény. A jogszabály a korábbi, szintén szigorú, de a jelenleginél rugalmasabb feltételrendszeréhez képest még rigorózusabb elbírálást és célzottabb engedélyezési gyakorlatot vezetett be.

A legnagyobb figyelmet az új rendszer a vendégmunkásokra vonatkozó engedélyek és az új, aranyvízum rendszerként emlegetett vendégbefektetői státuszok miatt kapta. Azonban a munkavállalási célú engedélyeknél is óriási változást hozott a törvény, ami miatt számos multinacionális cég aggódott, vagy futott bele nehézségekbe.

A jogszabály egyértelműen különbséget tesz a különféle engedélytípusok között: az általános „foglalkoztatási célú tartózkodási engedély” mellett létezik a magasan képzett munkavállalók számára elérhető EU Kék Kártya és Magyar Kártya, valamint speciális kategóriák, például a szezonális munkavállalók, vállalaton belül áthelyezett dolgozók, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások munkavállalói számára fenntartott engedélyek.

Az új rendszer egyik legérdekesebb engedélytípusa a nemzeti érdekből kiadható, letelepedésre vagy akár tartózkodásra is feljogosító kategóriája lett, amelynél fixált szabályok nélkül a Belügyminisztérium kapott hatóság mérlegelési jogkört a kérelmek elbírálásában. Azt érdemes megjegyezni, hogy ez már korábban is létezett, de nem létezett külön kategóriaként, így az előző rendszer még átláthatatlanabb lett.

A „nemzeti érdek” fogalma a törvényben nincs konkrétan definiálva, de lehetőséget ad arra, hogy egyedi esetekben, például gazdasági, kulturális vagy más stratégiai szempontok alapján, a szokásos feltételek nélkül is tartózkodási vagy letelepedési engedélyt adjanak ki.

Meglepő eloszlások

Ahhoz képest, hogy az ilyen típusú engedélyek kiadása tehát kivételes esetekben történik, a Portfolio által közérdekű adatigénylésben kikért statisztika szerint látványosan sok személy jutott így letelepedési vagy tartózkodási lehetőséghez, összesen 2136 fő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a hatályos magyar jogszabályok szerint a tartózkodási engedély egy időszakosan megújítandó, célhoz kötött jogcímet biztosít harmadik országbeli állampolgárok számára, jellemzően munkavállalás, tanulmányok vagy kutatás céljából, általában legfeljebb két évre, de meghosszabbíthatóan.

Ezzel szemben a letelepedési engedély huzamos idejű tartózkodásra jogosít, automatikusan megújul, és stabil jogi státuszt ad Magyarországon, ami akár az állampolgárság megszerzésének is előfeltétele lehet.

Tavaly egész évben összesen 1146 darab tartózkodási és 990 letelepedési engedélyt adtak ki a nemzeti érdekre hivatkozva.

A nemzeti tartózkodási engedélyek tekintetében a kínai állampolgárok vezetik a listát, számuk 248 fő volt. Ezt követik a törökök (162 fő) és az amerikaiak (161 fő).

A lista élén szereplő nemzetek nagy számára a hazai gazdasági folyamatok adnak magyarázatot: miután 2024 elején, a végrehajtási rendeletek késlekedése miatt sokáig tartott a bizonytalanság. Ráadásul a törvény szerint tervezetten Magyarországon február végéig nem lehetett semmilyen más engedélyt kérelmezni.

Több folyamatban lévő beruházás – így a BYD és a CATL akkumulátorgyárainak építése, valamint a Belgrád–Budapest vasútvonal munkálatai – esetében a szükséges kínai munkaerő sem a szokásos vendégmunkás engedélyekkel érkezett, hanem nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedéllyel. Ezt a HVG egy korábbi cikke szerint a Belügyminisztérium is megerősítette, hogy a nagy építési beruházások miatt nőtt meg ezen engedélyek száma.

A tartózkodási engedélyes listán sok ország egy-egy állampolgára azért szerepel a listán, mert a diákok sem tudtak 2024 januárjában és februárjában engedélyt igényelni, ezért az egyetemek lobbiztak az érdekükben

– mondta el a Portfolio-nak Mándó Tibor, bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvéd.

Az amerikai állampolgárok magas száma – a harmadik helyen – nem gazdasági beruházásokhoz, hanem sokkal inkább a engedélykategóriák közötti strukturális eltéréshez köthető. Az Egyesült Államok nem szerepel azon országok között, amelyek állampolgárai nemzeti kártyára jogosultak lennének, a foglalkoztatási célú bevándorlási lehetőségek nagyon korlátozottak, így az amerikai cégek közül többen a kedvezőtlen munkavállalási feltételek megkerülésére nemzeti célú tartózkodási engedélyt kértek.

Valamiért sok dél-afrikai érkezett Magyarországra

A közel 1000 darab kiadott letelepedési engedélynél meglepő adat látszik: a dél-afrikai állampolgárok messze a legtöbb nemzeti letelepedési engedélyt kapták – szám szerint 394-et.

Ez a kiugró érték több mint kétszerese a második helyen szereplő venezuelai állampolgárok (198 fő) adatának, és több mint háromszorosa a kínai kérelmezők (117 fő) számának.

Az utóbbi két nemzet esetében magyarázatot adhat, hogy Magyarország nagy számban fogadott be venezuelai menekülteket, akik Nicolas Maduró rezsimje elől szöktek el, míg a kínaiak esetében vélhetően az erős gazdasági kapcsolatok indokolhatják a sok elfogadott kérelmet.

A dél-afrikaiak esetében senkit nem találtunk, aki tudná a kiugró adat okát: az országból érkezők nem alapítottak nagy számban cégeket 2024 óta az Opten adatai szerint. Emellett nem ismert olyan magyarországi beruházás vagy kormányzati döntés, amely ezt a megugrást érdemben megmagyarázná.

A letelepedési engedélyek számottevő hányada olyan országok állampolgárainak jutott, amelyeknél politikai instabilitás vagy gazdasági válság van (pl. Venezuela, Egyiptom, Szíria). A szír állampolgárok esetében többen megerősítették, hogy ezek jellemzően olyan személyek, akik már Magyarországon tartózkodtak, azonban Bassár el-Aszad rezsimjének bukása után kérték különúton letelepedési engedélyt. Bár teljesen nem világos, hogy miért nem menekültként kapták meg ezek a kérelmezők a bevándorlási jogosultságukat, a nemzeti érdekből kiadott engedélyeknél megengedőbb és gyorsabb is a rendszer, valamint a nemzetközi gyakorlat is az, hogy a több éve egy országban dolgozó személynél megnyitják ezt a lehetőséget.

A 2024-es adatok tehát több szempontból is aláhúzzák az idegenrendészeti szabályozás és a gazdaságpolitikai célkitűzések közti szoros kapcsolatot, a 2025-ös év esetében a legfontosabb azt lesz látni, hogy a főbb, népszerűbb munkavállaláshoz, befektetésekhez kapcsolódó kategóriák mennyire futnak majd fel, és ezzel párhuzamosan az egyedi elbírálású nemzeti célú tartózkodási és letelepedési engedélyigénylések száma visszaesik-e.

Meghatározó tényező lehet még 2025-ben a vendégmunkásokkal kapcsolatos törvény tavaly év végi módosítása, amelynek következtében a korábban preferált harmadik országok listájáról lekerültek például a kínaiak vagy az indiaiak. Az új listán először csak az örmény és grúz állampolgárok maradtak rajta, mostanra viszont visszakerültek rá a fülöp-szigetiek miután országuk vállalta egy felügyelő ügynökségként működő szervezet létrehozását.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Róka László