Sárga lap Brüsszeltől: komoly problémák vannak a magyar tervekkel

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) Magyarország átfogó stratégiája arra, hogyan kívánja teljesíteni a 2030-ra kitűzött uniós éghajlat- és energiapolitikai célokat. Az EU kötelezte a tagállamokat, hogy rendszeresen nyújtsanak be ilyen terveket, bemutatva bennük a 2030-as célok (pl. kibocsátás-csökkentés, megújuló energia arány, energiahatékonyság) elérésére szolgáló intézkedéseiket.

A tagállamok először 2019-ben adták le végleges NEKT-jeiket, majd az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és az Irány az 55% klímacsomag (Fit for 55) nyomán 2023-ban felül kellett vizsgálniuk ezeket a terveket. Magyarország 2023 nyarán benyújtotta a NEKT tervezetét, amelyre az Európai Bizottság 2023 decemberében ajánlásokat fogalmazott meg. A végleges, aktualizált NEKT-et 2024 közepéig kellett benyújtani – Magyarország ezt némi késéssel, 2024. október 15-én tette meg.

A Bizottság értékelésének fő megállapításai

A cikkben a Bizottság által is hangsúlyosan kezelt hat fő területet emeljük ki, köztük a kibocsátáscsökkentési célokat, a megújuló energia részarányát és az energiahatékonyságot. Az áttekinthetőség érdekében a lenti táblázatban zöld színnel jelöltük azokat a területeket, ahol a Bizottság túlteljesítést lát, pirossal pedig azokat, ahol elmaradás tapasztalható.

Átfogó kibocsátás-csökkentési előrehaladás

A Bizottság értékelése szerint

Magyarország összességében javította klímacéljait a tervezethez képest, de több területen így is elmarad az uniós elvárásoktól.

A jelenlegi szakpolitika és tervezett intézkedések együtt 2030-ra 25%-os csökkenést eredményezhetnek 2005-höz képest az ESR szektorokban, ami túl is teljesítené a kötelező nemzeti célt (6,3 százalékponttal nagyobb csökkenés).

Az ESR (Effort Sharing Regulation) szektorok azokat a gazdasági ágazatokat jelentik, amelyek nem tartoznak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (ETS). Ide tartozik például a közlekedés, épületek fűtése-hűtése, mezőgazdaság és kisebb iparágak. Ezekre tagállami szintű kibocsátás-csökkentési célokat határoz meg az EU. Az ETS bővítése (ETS 2) következtében bizonyos szektorok, mint például a tengeri szállítás és az épületek fűtése, fokozatosan bekerülnek az ETS hatálya alá.

Ez a többlet elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány a tervezetnél valamivel ambiciózusabb intézkedéseket irányzott elő. A Bizottság ugyanakkor rámutat, hogy a további (tervezett) intézkedések hatása viszonylag csekély: a „további intézkedések” (WAM) forgatókönyv 2030-ban csupán 11%-kal alacsonyabb kibocsátást jelez, mint a jelenlegi intézkedéseket feltételező forgatókönyv (WEM). Ez arra utal, hogy az új intézkedések nem hoznak jelentős plusz csökkenést, így a célok eléréséhez az összes tervezett lépés maradéktalan végrehajtása és további erőfeszítések szükségesek. A Bizottság megjegyzi azt is, hogy bár Magyarország törvényben rögzítette a 2050-es klímasemlegességi célját, a NEKT nem vázol fel pályát a 2050-ig szükséges emissziócsökkentésre.

Megújuló energia részaránya

A Bizottság értékelése alapján Magyarország csak részben reagált az ajánlásra, hogy emelje megújuló energiás ambícióját. A végleges NEKT-ben a 2030-as megújuló részarány célját 30%-ra módosították a korábbi 29%-hoz képest. Ez némi előrelépés, de a Bizottság hangsúlyozza, hogy ez még mindig jóval elmarad a tagállamok számára előírt kb. 34%-os szinttől, ami szükséges az EU új, 42,5%-os megújuló céljának teljesítéséhez. A Bizottság számítása szerint Magyarország 4 százalékponttal maradhat el a végső céloktól. (30% vs. 34%).

A megújuló energiaforrások fejlesztését szolgáló szakpolitika terén vegyes kép rajzolódik ki.

A Bizottság elismeri, hogy a végleges terv több információt nyújt a 2030 utáni megújuló kapacitásokról, és növelték bizonyos technológiák várakozásait (pl. magasabb számú hőszivattyú a fűtésben). A fűtés-hűtés szektorban a megújulók éves részarány-növekedése meghaladja a kötelező EU minimumot, bár nem éri el a javasolt magasabb ütemet.

Ugyanakkor a szélenergia terén továbbra sincs konkrét cél vagy intézkedés megnevezve: a NEKT utal egy új szabályozási keretre a megújulók engedélyezésének könnyítésére, de nem részletezi annak tartalmát, hatását, és nem jelöli ki, hogy mely technológiák (pl. szélerőművek számára kijelölt „megújuló gyorsítási területek”) élveznének előnyt. A Bizottság szerint hiányzik annak bemutatása, hogyan tervezik eltörölni vagy enyhíteni a szélerőművi korlátozásokat – pedig ez fontos lenne a 2030-as cél emeléséhez.

A megújuló gázok kapcsán az értékelés megjegyzi, hogy Magyarország nem tűzött ki külön célt az ipari hidrogén (RFNBO) felhasználásra, bár elismeri, hogy ennek teljesítéséhez importra lesz szükség. Pozitívum ugyanakkor, hogy a terv részletes "bio-forgatókönyveket" tartalmaz: bemutatja a biomassza felhasználás alakulását szektoronként (villamosenergia, fűtés, közlekedés) és forrásonként, valamint elemzi, hogy ez összeegyeztethető-e az erdők nyelőképességével. Emellett konkrét intézkedéseket sorol fel a biogáz fenntartható termelésének ösztönzésére. Ezekkel Magyarország a Bizottság szerint megfelelően kezelte az erre vonatkozó ajánlást. Ugyanakkor kiemeli az anyag, hogy a NEKT nem tér ki az innovatív megújuló technológiák (pl. hidrogén-infrastruktúra) 2030-ig tervezett szerepére sem.

Fosszilis energia és szénkivezetés

A dekarbonizációs erőfeszítések kapcsán a Bizottság kiemelten foglalkozik a szén kivezetésének és az energiamix átalakulásának kérdésével. A magyar terv deklarálja, hogy 2030-ra kivezetésre kerül a szén/lignit alapú áramtermelés – konkrétan 2029 végéig bezár a Mátrai Erőmű lignites blokkja. A Bizottság üdvözli ezt a vállalást, ugyanakkor rámutat egy időbeli ellentmondásra: a szénrégiók átmenetét támogató Területi Igazságos Átállási Tervek (TJTP-k) szerint már 2025-ben meg kellene történnie a lignit kivezetésének az érintett térségekben. A NEKT nem fejti ki, hogyan hangolja össze a kormány a NEKT-ben szereplő 2029-es céldátumot a TJTP-k korábbi ütemezésével, és nem tér ki a kapcsolódó bányabezárások (Visonta, Bükkábrány) menetrendjére sem.

A Bizottság szerint ez kockázatot jelent a tervek megvalósíthatóságára.

A fosszilis tüzelőanyagok támogatásával kapcsolatban a Bizottság vegyes előrelépést lát. Pozitívum, hogy a terv tartalmaz ütemtervet a fűtési célú fosszilis támogatások kivezetésére a lakossági és ipari szektorban – például a csak fosszilis tüzelésű kazánok támogatásának megszüntetésére. Ugyanakkor hiányzik a többi fosszilis támogatás felszámolásának terve: a dokumentum nem rendelkezik számos közvetett vagy közvetlen fosszilis támogatás kivezetéséről - hívja fel a figyelmet a Bizottság a dokumentumban.

Emellett megjegyzi, hogy a NEKT nem tér ki az új uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS 2) bevezetésére az épületek és közlekedés terén, noha a terv számol ennek kibocsátás-csökkentő hatásával a modellben. Szintén kritikaként jelenik meg, hogy a terv ugyan tartalmazza több új földgáztüzelésű erőmű építését, de nem vizsgálja részletesen ennek hatását az energiafogyasztásra és a kibocsátásokra – holott például a növekvő akkumulátorgyártási beruházások miatt az ipar energiaigénye jelentősen nőhet.

Energiahatékonyság és a fogyasztás csökkentése

A Bizottság azt állapította meg, hogy

Magyarország nem emelte meg kellően az energiahatékonysági céljait az EU által megadott formula szerinti szintre.

Az Európai Unió 2023-as Energiahatékonysági Irányelve (EED) új számítási módszert vezetett be, amely alapján minden tagállamnak – így Magyarországnak is – ki kellett számítania és meghatároznia a 2030-as energiahatékonysági céljait. Ez a formula figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét, energiaintenzitását és egyéb releváns mutatókat, hogy arányos és igazságos hozzájárulást biztosítson az EU közös céljaihoz.

A végleges NEKT-ben vállalt 2030-as végsőenergia-felhasználás (17,7 Mtoe) nincs összhangban az EU összesített célelőírásaival. Számszerűsítve: a Bizottság számításai alapján kb. 9,3% túllépés van a Magyarország számára indikatívan megállapított hozzájáruláshoz képest. Hasonló, bár kisebb arányú az eltérés a primerenergia-felhasználásnál: a 24,1 Mtoe-os cél 3,5%-kal haladja meg a ajánlott értéket. Ez azt jelenti, hogy a magyar terv szerint 2030-ban többet fogyasztana az ország, mint amit az uniós célok eléréséhez arányosan indokolt lenne. A Bizottság egyértelmű üzenete, hogy további intézkedések kellenek az energiatakarékosság terén.

A részletes értékelés azt is megvizsgálta, milyen új vagy meglévő programok támogatják az energiahatékonyság javítását. A NEKT tartalmaz ugyan bizonyos előírásokat – például vállalja, hogy a közszféra energiafelhasználását 2030-ra évente 0,081 Mtoe-val csökkentik –, de a Bizottság szerint hiányoznak a konkrét ütemezések és számítások. A terv nem közli, mekkora középület-alapterületet fognak évente felújítani, és az ebből adódó megtakarítást sem számszerűsíti megfelelően.

Ugyanakkor pozitívan értékeli, hogy a NEKT felsorol több programot és finanszírozási eszközt az energiahatékonyság javítására – például energiamegtakarítási finanszírozási alapot, vállalati energetikai audit-kötelezettséget négyévente, és utal az energiahatékonyság elsődlegessége elv alkalmazására a tervezésben - de hiányolja a számszerűsítést. A terv nem bontja le, mely intézkedéstől mekkora megtakarítást vár, és az energiahatékonysági beruházások (pl. épületfelújítások) terén sincsenek új, ambiciózus mérföldkövek kitűzve a korábbi stratégiához képest. Például a 2020-ban benyújtott Nemzeti Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia céljait (2030/2040) most is csak megismétli a NEKT, de nem frissíti.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images