Sárga lap Brüsszeltől: komoly problémák vannak a magyar tervekkel
Gazdaság

Sárga lap Brüsszeltől: komoly problémák vannak a magyar tervekkel

Nem elégedett az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott klímatervvel – ez derül ki a testület friss értékeléséből. Bár a 2024 őszén leadott dokumentum több területen ambiciózusabb vállalásokat tartalmaz, a Bizottság szerint így is számos ponton elmarad az uniós elvárásoktól. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol Magyarország felülteljesít.
Megkezdődtek az EU következő közös költségvetéséről szóló tárgyalások az uniós intézményrendszerben. Most még bárki beleszólhat a döntéshozatalba – regisztráljon következő webinárunkra, hogy első kézből értesüljön a jövő uniós pályázatait és forráselosztását érintő legfontosabb változásokról!

A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) Magyarország átfogó stratégiája arra, hogyan kívánja teljesíteni a 2030-ra kitűzött uniós éghajlat- és energiapolitikai célokat. Az EU kötelezte a tagállamokat, hogy rendszeresen nyújtsanak be ilyen terveket, bemutatva bennük a 2030-as célok (pl. kibocsátás-csökkentés, megújuló energia arány, energiahatékonyság) elérésére szolgáló intézkedéseiket.

A tagállamok először 2019-ben adták le végleges NEKT-jeiket, majd az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és az Irány az 55% klímacsomag (Fit for 55) nyomán 2023-ban felül kellett vizsgálniuk ezeket a terveket. Magyarország 2023 nyarán benyújtotta a NEKT tervezetét, amelyre az Európai Bizottság 2023 decemberében ajánlásokat fogalmazott meg. A végleges, aktualizált NEKT-et 2024 közepéig kellett benyújtani – Magyarország ezt némi késéssel, 2024. október 15-én tette meg.

A Bizottság értékelésének fő megállapításai

A cikkben a Bizottság által is hangsúlyosan kezelt hat fő területet emeljük ki, köztük a kibocsátáscsökkentési célokat, a megújuló energia részarányát és az energiahatékonyságot. Az áttekinthetőség érdekében a lenti táblázatban zöld színnel jelöltük azokat a területeket, ahol a Bizottság túlteljesítést lát, pirossal pedig azokat, ahol elmaradás tapasztalható.

Kép (4)

Átfogó kibocsátás-csökkentési előrehaladás

A Bizottság értékelése szerint

Magyarország összességében javította klímacéljait a tervezethez képest, de több területen így is elmarad az uniós elvárásoktól.

A jelenlegi szakpolitika és tervezett intézkedések együtt 2030-ra 25%-os csökkenést eredményezhetnek 2005-höz képest az ESR szektorokban, ami túl is teljesítené a kötelező nemzeti célt (6,3 százalékponttal nagyobb csökkenés).

Az ESR (Effort Sharing Regulation) szektorok azokat a gazdasági ágazatokat jelentik, amelyek nem tartoznak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe (ETS). Ide tartozik például a közlekedés, épületek fűtése-hűtése, mezőgazdaság és kisebb iparágak. Ezekre tagállami szintű kibocsátás-csökkentési célokat határoz meg az EU. Az ETS bővítése (ETS 2) következtében bizonyos szektorok, mint például a tengeri szállítás és az épületek fűtése, fokozatosan bekerülnek az ETS hatálya alá.

Ez a többlet elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány a tervezetnél valamivel ambiciózusabb intézkedéseket irányzott elő. A Bizottság ugyanakkor rámutat, hogy a további (tervezett) intézkedések hatása viszonylag csekély: a „további intézkedések” (WAM) forgatókönyv 2030-ban csupán 11%-kal alacsonyabb kibocsátást jelez, mint a jelenlegi intézkedéseket feltételező forgatókönyv (WEM). Ez arra utal, hogy az új intézkedések nem hoznak jelentős plusz csökkenést, így a célok eléréséhez az összes tervezett lépés maradéktalan végrehajtása és további erőfeszítések szükségesek. A Bizottság megjegyzi azt is, hogy bár Magyarország törvényben rögzítette a 2050-es klímasemlegességi célját, a NEKT nem vázol fel pályát a 2050-ig szükséges emissziócsökkentésre.

Megújuló energia részaránya

A Bizottság értékelése alapján Magyarország csak részben reagált az ajánlásra, hogy emelje megújuló energiás ambícióját. A végleges NEKT-ben a 2030-as megújuló részarány célját 30%-ra módosították a korábbi 29%-hoz képest. Ez némi előrelépés, de a Bizottság hangsúlyozza, hogy ez még mindig jóval elmarad a tagállamok számára előírt kb. 34%-os szinttől, ami szükséges az EU új, 42,5%-os megújuló céljának teljesítéséhez. A Bizottság számítása szerint Magyarország 4 százalékponttal maradhat el a végső céloktól. (30% vs. 34%).

A megújuló energiaforrások fejlesztését szolgáló szakpolitika terén vegyes kép rajzolódik ki.

A Bizottság elismeri, hogy a végleges terv több információt nyújt a 2030 utáni megújuló kapacitásokról, és növelték bizonyos technológiák várakozásait (pl. magasabb számú hőszivattyú a fűtésben). A fűtés-hűtés szektorban a megújulók éves részarány-növekedése meghaladja a kötelező EU minimumot, bár nem éri el a javasolt magasabb ütemet.

Ugyanakkor a szélenergia terén továbbra sincs konkrét cél vagy intézkedés megnevezve: a NEKT utal egy új szabályozási keretre a megújulók engedélyezésének könnyítésére, de nem részletezi annak tartalmát, hatását, és nem jelöli ki, hogy mely technológiák (pl. szélerőművek számára kijelölt „megújuló gyorsítási területek”) élveznének előnyt. A Bizottság szerint hiányzik annak bemutatása, hogyan tervezik eltörölni vagy enyhíteni a szélerőművi korlátozásokat – pedig ez fontos lenne a 2030-as cél emeléséhez.

A megújuló gázok kapcsán az értékelés megjegyzi, hogy Magyarország nem tűzött ki külön célt az ipari hidrogén (RFNBO) felhasználásra, bár elismeri, hogy ennek teljesítéséhez importra lesz szükség. Pozitívum ugyanakkor, hogy a terv részletes "bio-forgatókönyveket" tartalmaz: bemutatja a biomassza felhasználás alakulását szektoronként (villamosenergia, fűtés, közlekedés) és forrásonként, valamint elemzi, hogy ez összeegyeztethető-e az erdők nyelőképességével. Emellett konkrét intézkedéseket sorol fel a biogáz fenntartható termelésének ösztönzésére. Ezekkel Magyarország a Bizottság szerint megfelelően kezelte az erre vonatkozó ajánlást. Ugyanakkor kiemeli az anyag, hogy a NEKT nem tér ki az innovatív megújuló technológiák (pl. hidrogén-infrastruktúra) 2030-ig tervezett szerepére sem.

Fosszilis energia és szénkivezetés

A dekarbonizációs erőfeszítések kapcsán a Bizottság kiemelten foglalkozik a szén kivezetésének és az energiamix átalakulásának kérdésével. A magyar terv deklarálja, hogy 2030-ra kivezetésre kerül a szén/lignit alapú áramtermelés – konkrétan 2029 végéig bezár a Mátrai Erőmű lignites blokkja. A Bizottság üdvözli ezt a vállalást, ugyanakkor rámutat egy időbeli ellentmondásra: a szénrégiók átmenetét támogató Területi Igazságos Átállási Tervek (TJTP-k) szerint már 2025-ben meg kellene történnie a lignit kivezetésének az érintett térségekben. A NEKT nem fejti ki, hogyan hangolja össze a kormány a NEKT-ben szereplő 2029-es céldátumot a TJTP-k korábbi ütemezésével, és nem tér ki a kapcsolódó bányabezárások (Visonta, Bükkábrány) menetrendjére sem.

A Bizottság szerint ez kockázatot jelent a tervek megvalósíthatóságára.

A fosszilis tüzelőanyagok támogatásával kapcsolatban a Bizottság vegyes előrelépést lát. Pozitívum, hogy a terv tartalmaz ütemtervet a fűtési célú fosszilis támogatások kivezetésére a lakossági és ipari szektorban – például a csak fosszilis tüzelésű kazánok támogatásának megszüntetésére. Ugyanakkor hiányzik a többi fosszilis támogatás felszámolásának terve: a dokumentum nem rendelkezik számos közvetett vagy közvetlen fosszilis támogatás kivezetéséről - hívja fel a figyelmet a Bizottság a dokumentumban.

Emellett megjegyzi, hogy a NEKT nem tér ki az új uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS 2) bevezetésére az épületek és közlekedés terén, noha a terv számol ennek kibocsátás-csökkentő hatásával a modellben. Szintén kritikaként jelenik meg, hogy a terv ugyan tartalmazza több új földgáztüzelésű erőmű építését, de nem vizsgálja részletesen ennek hatását az energiafogyasztásra és a kibocsátásokra – holott például a növekvő akkumulátorgyártási beruházások miatt az ipar energiaigénye jelentősen nőhet.

Energiahatékonyság és a fogyasztás csökkentése

A Bizottság azt állapította meg, hogy

Magyarország nem emelte meg kellően az energiahatékonysági céljait az EU által megadott formula szerinti szintre.

Az Európai Unió 2023-as Energiahatékonysági Irányelve (EED) új számítási módszert vezetett be, amely alapján minden tagállamnak – így Magyarországnak is – ki kellett számítania és meghatároznia a 2030-as energiahatékonysági céljait. Ez a formula figyelembe veszi az ország gazdasági teljesítményét, energiaintenzitását és egyéb releváns mutatókat, hogy arányos és igazságos hozzájárulást biztosítson az EU közös céljaihoz.

A végleges NEKT-ben vállalt 2030-as végsőenergia-felhasználás (17,7 Mtoe) nincs összhangban az EU összesített célelőírásaival. Számszerűsítve: a Bizottság számításai alapján kb. 9,3% túllépés van a Magyarország számára indikatívan megállapított hozzájáruláshoz képest. Hasonló, bár kisebb arányú az eltérés a primerenergia-felhasználásnál: a 24,1 Mtoe-os cél 3,5%-kal haladja meg a ajánlott értéket. Ez azt jelenti, hogy a magyar terv szerint 2030-ban többet fogyasztana az ország, mint amit az uniós célok eléréséhez arányosan indokolt lenne. A Bizottság egyértelmű üzenete, hogy további intézkedések kellenek az energiatakarékosság terén.

A részletes értékelés azt is megvizsgálta, milyen új vagy meglévő programok támogatják az energiahatékonyság javítását. A NEKT tartalmaz ugyan bizonyos előírásokat – például vállalja, hogy a közszféra energiafelhasználását 2030-ra évente 0,081 Mtoe-val csökkentik –, de a Bizottság szerint hiányoznak a konkrét ütemezések és számítások. A terv nem közli, mekkora középület-alapterületet fognak évente felújítani, és az ebből adódó megtakarítást sem számszerűsíti megfelelően.

Ugyanakkor pozitívan értékeli, hogy a NEKT felsorol több programot és finanszírozási eszközt az energiahatékonyság javítására – például energiamegtakarítási finanszírozási alapot, vállalati energetikai audit-kötelezettséget négyévente, és utal az energiahatékonyság elsődlegessége elv alkalmazására a tervezésben - de hiányolja a számszerűsítést. A terv nem bontja le, mely intézkedéstől mekkora megtakarítást vár, és az energiahatékonysági beruházások (pl. épületfelújítások) terén sincsenek új, ambiciózus mérföldkövek kitűzve a korábbi stratégiához képest. Például a 2020-ban benyújtott Nemzeti Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégia céljait (2030/2040) most is csak megismétli a NEKT, de nem frissíti.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Csak bírjuk szuflával az AI-t

Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem... The post Csak bírjuk szuflával az AI-t

Holdblog

Az ingatlan megingathatatlan

Várjuk-e ingatlanunk leértékelődését a csökkenő érdeklődésre tekintettel? A kevesebb megkeresés az ingatlanosokat valószínűleg érzékenyen érinti, de gazdasági szinten még nem feltétlen

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.

Díjmentes online előadás

Száguldj velünk a tőzsde hullámain!

Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.

Ez is érdekelhet