Ez lehet Magyarország energiabiztonságának új alapja

Portfolio: Nemrég Magyarországon járt. Mi volt a látogatás célja, és milyen hozzáállást tapasztalt a biogáz hasznosításának növelésével kapcsolatban Magyarországon?

Harmen Dekker: Előadást tartottam a BioCon 2025 biogáz konferencián, ahol inspiráló volt látni, milyen széles körű az érdeklődés a téma iránt. Az eseményt megelőzően találkoztam Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkárral is, aki megerősítette az Energiaügyi Minisztérium elkötelezettségét a hazai biogáz- és biometánpiac fejlesztése mellett.

A biometán előállítási költsége lényegesen magasabb, mint a hagyományos alternatíváké. Milyen mértékben hátráltatja ez az elterjedését, és milyen reális költségcsökkentő lépéseket lát?

Harmen Dekker: A biogáz az egyik legköltséghatékonyabb és legjobban skálázható megújuló gáz. Bár a biometán előállítása valóban drágább lehet a hagyományos földgáznál vagy más, fosszilis alapú alternatívánál, ez az összehasonlítás nem veszi figyelembe azokat a tényezőket, amelyek stratégiai és versenyképességi szempontból előnyössé teszik a biometánt. Egyrészt a biometán szerves hulladékból készül, így hozzájárul a körforgásos gazdasághoz és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Másrészt a fosszilis energiahordozók ára nem tükrözi azok környezeti és társadalmi költségeit, például a szén-dioxid-kibocsátást vagy az erőforrások kimerülését. Emellett a technológiai innováció és a méretgazdaságosság folyamatosan növeli a biometán versenyképességét és csökkenti az üzemeltetési költségeket. A támogató szabályozási és politikai környezet pedig stabil keresletet és beruházási ösztönzőket teremthet.

Mindezeken túl a biogáz nem csak energiaforrás. Előállítása során szerves trágya keletkezik, amely kiválthatja a magas karbonlábnyomú műtrágyák használatát. Emellett biogén CO₂-t is termel, amelyre egyre nagyobb szükség lesz a jövő üzemanyagainak és ipari termékeinek előállításához. A gyártás helyben munkahelyeket teremt, erősíti az energiafüggetlenséget, és hozzájárul a vidék gazdasági fejlődéséhez is. Mindezek az előnyök messze túlmutatnak az egyszerű költség-per-kWh megközelítésen.

Noha a biometán előállítási költsége jelenleg magasabb lehet, hosszú távú értéket, valamint környezeti és stratégiai előnyöket kínál, amelyek igazolják a szerepét egy dekarbonizált energiamixben.

Mennyire fontos a biometán az EU energiapolitikai céljai szempontjából?

Harmen Dekker: A biometán kulcsfontosságú az EU energiapolitikájában, különösen a Clean Industrial Deal, a REPowerEU Roadmap és a 2040-es klímacélok tükrében.

Jelenlegi becslések szerint 2040-re az EU-27-ben akár 100 milliárd köbméter biogáz is előállítható, ami a várható gázkereslet 80%-át is fedezheti.

A biometán tehát stratégiai pillére lehet az energiaátmenetnek a következő évtizedben és azon túl, különösen a dekarbonizáció, az ellátásbiztonság, a körforgásos gazdaság, és a vidékfejlesztés tekintetében.

Simon Anita: Magyarország ambiciózus célokat tűzött ki ezen a területen: 2030-ig a jelenlegi szint háromszorosára kívánja növelni a biogáztermelést, elérve a 600 millió köbmétert évente. Ez nemcsak a fenntarthatóságot és a körforgásos gazdaságot erősíti, hanem az energiaellátás több területén csökkenti az importfüggőséget is, illetve támogatja a Zöld Átállást és az EU klímapolitikai céljait egyaránt. Kiemelt fontosságú az edukációs kérdés. Ma olyan technológiát építünk, ami Magyarországon két helyszínen elérhető. A biometán- és biogáz-képességek fejlesztése nemcsak az energiafüggetlenség, technológiafejlesztés, hanem a munkahelyteremtés és egyéb zöld iparági tudás nemzetgazdasági szinten történő emelése szempontjából is elengedhetetlen.

Az áramtermelésen és a járművek üzemanyag-felhasználásán kívül milyen ipari alkalmazásokra alkalmas a biometán? Hogyan járulnak hozzá ezek a felhasználások a nemzetgazdaság előnyeinek megteremtéséhez?

Harmen Dekker: A biometán ipari folyamatokban is kiválóan helyettesítheti a földgázt, különösen ott, ahol nagy hőigény vagy folyamatos energiaellátás szükséges. Egyre elterjedtebb megújuló tüzelőanyagként jelenik meg a központi fűtési rendszerekben, valamint olyan energiaintenzív iparágakban, mint az acél- és üveggyártás. De a biometán ideális alapanyag vegyi folyamatokhoz is. 

Simon Anita: Ráadásul a biometán nemcsak alapterhelésű áramtermelésre alkalmas, hanem a nagyban időjárásfüggő nap- és szélenergia ingadozásainak kiegyensúlyozására is, mivel termelése jól szabályozható. A hagyományos erőművek zsinórtermelése mellett kifejezetten fontos, hogy a megújuló energiatermelés (biogáz, biomassza és a vízerőmű) lehetőségeit is kihasználjuk.  Magyarországon komoly naperőmű boom figyelhető meg az elmúlt években, így az időjárásfüggő erőművek (nap és szél egyaránt) elengedhetetlenné teszik az időjárás-független kompetenciák fejlesztését.

Mit gondolnak, az állami támogatások, szubvenciós programok szükségesek lesznek a biometán-termelés fejlesztéséhez?

Harmen Dekker: Az elmúlt évtizedek európai tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy szoros összefüggés van az állami támogatási intézkedések és a termelési volumenek között. Magyarországon, ahol a biogázpiac még a fejlődés korai szakaszában jár, elengedhetetlenek a szubvenciók. Az állami támogatási programok történelmileg jelentős szerepet játszottak számos megújuló energiaágazat korai szakaszában, beleértve a biometán-termelést is.

Ugyanakkor hosszú távon fontos, hogy az ágazat önfenntartóvá váljon.

Ebben jelentős szerepet játszhat majd a piac érettsége, hisz ahogy a technológia és az infrastruktúra fejlődik, a méretgazdaságosság csökkentheti a költségeket, versenyképesebbé téve az ágazatot akár szubvenciók nélkül is.

De kiemelten fontos a megfelelő szabályozási környezet is,

még akkor is, ha ez nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. Az olyan szabályozási rendszerek, amelyek kedvező piaci feltételeket teremtenek, ösztönözni fogják a befektetéseket és az innovációt az ágazatban. Franciaországban és Hollandiában például már alkalmaznak kötelező keverési előírásokat az üzemanyag-szolgáltatók számára, és hasonló intézkedéseket más tagállamok is mérlegelnek.

Egyre jelentősebb a magánbefektetések szerepe is, hiszen a klímaváltozás és a fenntarthatóság iránti növekvő társadalmi figyelem egyre több befektetőt vonz a zöldenergia-projektek felé. Amennyiben a piac erős megtérülési potenciált mutat, a magántőke fokozatosan nagyobb szerepet vállalhat a biometán-termelés finanszírozásában, mérsékelve ezzel az állami támogatástól való függőséget.

A technológiai innováció szintén kulcsfontosságú: a gyártási hatékonyság javulása, a költségek csökkenése és az infrastruktúra fejlesztése egyre életképesebbé teszik a biometánt kereskedelmileg is, csökkentve ezzel a támogatásoktól való függőséget.

Simon Anita:

Magyarországon a jelenlegi piaci körülmények között nem gazdaságos biogázüzemet létesíteni.

Az új beruházások költségei viszonylag magasak, így önmagában a biogáz termelése nem elég ahhoz, hogy egy üzem gazdaságilag fenntarthatóan működjön. Az olyan támogatási programok azonban, mint a Jedlik Ányos Energiaprogram, kulcsszerepet játszhatnak az energiaellátás biztonságának erősítésében és a környezeti fenntarthatóság előmozdításában, elsősorban azáltal, hogy ösztönzik a zöldenergia, köztük a biogáz és a biometán termelését és tárolását.

A pénzügyi támogatások mellett azonban elengedhetetlen a szabályozó hatóságok aktívabb szerepvállalása is. Fontos lenne például, hogy a biogázüzemekben keletkező hőenergiát, amely jelenleg nagyrészt kihasználatlanul vész el, a jövőben hatékonyan hasznosítsák, vagy hogy az ilyen létesítmények nagyobb szerepet kaphassanak a kiegyensúlyozó energiatermelésben, támogatva az időjárásfüggő megújuló források integrációját. Emellett azt is elő kellene mozdítani, hogy a keletkező fermentációs levet talajjavító termékként is fel lehessen használni a mezőgazdaságban, ami további erősíti a körforgásos gazdálkodást.

Önök szerint hogyan alakul a biometán piaci versenyképessége Európában állami támogatással, beruházási és működési szubvenciókkal vagy anélkül?

Harmen Dekker: Az egyes országok helyzete jelentősen eltér egymástól. Néhány fejlett biometániparral rendelkező ország, mint például Dánia, Hollandia vagy az Egyesült Királyság képes lehet tovább növekedni állami támogatás, például beruházási szubvenció vagy garantált átvételi tarifa nélkül is. Nyugat-Európában általánosan megfigyelhető tendencia, hogy a kormányok inkább szabályozási és piacösztönző eszközökkel támogatják az ágazatot, semmint közvetlen pénzügyi támogatásokkal.

Hogyan lehetne hazai piacot teremteni a biometán származási garanciák (GOs) számára Magyarországon?

Harmen Dekker: Az első és legfontosabb lépés a fizikai biometán iránti kereslet megteremtése. Ezt legegyszerűbben úgy lehetne elérni,

ha a földgáz- és üzemanyagszolgáltatók számára kötelezővé tennék a megújuló gázok, így a biometán meghatározott arányú keverését.

 Már egy kicsi, lassan növekvő kötelező arány is óriási különbséget hozhatna anélkül, hogy jelentős hatással lenne a gázellátás átlagos költségére. Egy ilyen szabályozás keretében az érintett felek a kötelezettségüket teljesíthetnék fizikai biometán előállításával vagy beszerzésével, illetve származási garanciák megvásárlásával.

Simon Anita: A közlekedés zöldítése az energiafüggetlenség mellett kiemelt fókusz. Minden kereslet kérdése, ez igaz. A GO-k ára nagymértékben befolyásolja például egy zöldmezős beruházás megtérülését, ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy a piac mellett az is fontos, hogy kiszámítható bevételsorok szerepeljenek egy olyan érzékeny beruházás költségvetésében, mint a biogáz-biometán projekt. A biometán ökoszisztéma létrehozása az energetikai szektorban véleményem szerint egy komoly feladat.  

Hogyan látják a biometán globális szerepét a jövőben, különösen a jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokban?

Harmen Dekker: Világszerte gyorsan növekszik az érdeklődés a biogáz-technológia iránt. Egyre vonzóbbá válik az a lehetőség, hogy a mezőgazdaság melléktermékeit, mellékáramait és hulladékait energiatermelésre hasznosítsuk, különösen olyan térségekben, ahol a fosszilis energiaforrások elérhetősége korlátozott, vagy azok költsége magas.

Simon Anita: Ma még gyakran üzleti szempontok szorítják háttérbe a biogáz és biometán valódi, hosszú távú jelentőségét az emissziócsökkentésben, az energiafüggőség enyhítésében vagy az áramellátás stabilizálásában.

Meggyőződésem, hogy Magyarország energiafüggetlensége szempontjából elengedhetetlen energetikai szereplő a biogáz-biometán technológia,

ugyanakkor hulladékgazdálkodási szempontból is meghatározó szereplővé nőtte ki magát a mezőgazdasági fókusz mellett az elmúlt években.

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.