Az MVM gigantikus befizetése mentette a költségvetést

A májusi 129,5 milliárd forintos többlet első ránézésre kiemelkedőnek mondható a korábbi évekkel összevetve. Legutóbb 2016-ban volt ilyen kimagasló a szufficit az államháztartás központi alrendszerében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy "ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe. S bár a társasági adó befizetésének határideje ezúttal június 2.-ra esett, így is 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig".

Fontos megemlíteni, hogy az MVM osztalékbefizetése májusban nem változtatja a költségvetés egész éves idei képét, ami azt mutatja, hogy a vártnál rosszabbul alakulnak a folyamatok. Már tavaly a 2025-ös költségvetés elfogadásakor rámutattunk arra, hogy idén jelentős mértékben segítik az államkasszát az állami cégek osztalékbefizetései.

Később a tárca kiemeli, hogy május hónapban a központi költségvetés 129,5 milliárd forint többlettel zárt, ami 80,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évi, azonos időszaki értéket. A május havi egyenleg alakulásánál figyelembe kell venni, hogy ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe. A társasági adó befizetések esetén az adóbefizetés határideje május 31, azonban a jogszabályok szerint hétvégi határnap esetén a következő munkanapon, ez esetben június 2-án, hétfőn volt a végleges adófizetési határidő. Ettől függetlenül a vállalkozások jelentős része május 31-ig megfizette a társasági adóját, 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig.

Érdemes megemlíteni, hogy a 213 milliárd forintos MVM-osztalék befizetése nélkül a költségvetés májusi egyenlege -84 milliárd forintot mutatott volna. Ez pedig beleillett volna a korábbi évek májusi költségvetési egyenlegeinek sorozatába, az elmúlt 10 évben az 5. hónap egyenlege -80 milliárd forintot mutat. Ez is megerősíti azon véleményünket, hogy a májusi többletes adat érdemben nem menti meg az egész éves költségvetést, ami rosszabbul áll, mint ahogyan azt a kormány várta korábban. Kedd reggel derült ki az is, hogy most már a kormány hivatalosan is magasabb éves hiánnyal számol a 2025-ös évre, 4,1%-ra emelte az eredményszemléletű hiánycélját és 651 milliárd forinttal emelte meg a pénzforgalmi deficitet, 3 konkrét okot megnevezve: elmaradnak az uniós helyreállítási alap forrásai, a vártnál rosszabb a makrogazdasági pálya (az új kormányzati előrejelzés a 2,5%-os idei GDP-növekedéssel kapcsolatban sem tűnik reálisnak, már az 1%-os növekedés is kellemes meglepetésnek tűnne), egyenlegrontó kormányzati intézkedések, amelyekről a kormány alig pár hónappal a 2025-ös költségvetés elfogadása után döntött (anyák szja-mentessége).

A vártnál rosszabban alakulnak az idei költségvetési folyamatok

Lényegében épp kedden ismerte el a kormány, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb folyamatok tapasztalhatóak az idei büdzsében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a keddi nap jelentette be ugyanis, a májusi államháztartási adatok publikálása előtt alig néhány órával, hogy megemeli az idei pénzforgalmi hiánytervet.

Eddig 4122 milliárd forint volt az éves deficitterv, mostanra ez 4774 milliárd forintra emelkedett.

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2 800,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 747,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 45,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 99,0 milliárd forintos hiányt mutattak - részletezte kedd délelőtti közleményében az NGM.

Az eredeti, 4122 milliárd forintos pénzforgalmi deficittervhez képest május végéig 68%-os teljesülésről beszélhetünk. A májusban beérkezett plusz befizetések tehát átmenetileg segítik a deficit lefutását. Ha pedig az időközben megemelt pénzforgalmi éves hiánytervhez viszonyítunk, akkor az első 5 havi teljesülés mértéke 58,6%.

Lássuk a részleteket!

A kiadási oldalon május végéig 2 217,7 milliárd forint kamatkifizetés történt, ami 457,1 milliárd forinttal magasabb az előző év első öt hónapjában történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete - magyarázta a tárca.

Magasabban teljesültek a nyugellátásokra fordított összegek is. Május végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3 292,9 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1 250,6 milliárd forintot fordított az állam.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal magasabban alakultak, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében csaknem 12 százalékos növekedés figyelhető meg; mind az általános forgalmi adó, mind pedig a jövedelemadó-bevételek meghaladták az előző évi értéket - közölte az NGM.

Címlapkép: Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára felszólal Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 23-án. Forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán