„A zöld átmenet nem lehet palotaforradalom” – Gondola Csaba az EKR átalakításának hátteréről

2025. április 29-én fogadták el az energiahatékonyságról szóló törvénymódosítási tervezetét, amely részletezi az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) kapcsolatos legfontosabb változásokat. A módosítás 2025. június 12-én, azaz tegnaptól hatályos - arról, hogy mi változott, részletesen itt írtunk:

Portfolio: Kezdjük az elején: mit értünk el eddig és hova szeretnének eljutni a mostani módosításokkal?

Gondola Csaba: Szerintem az EKR egyértelműen az ország legsikeresebb energiahatékonysági programja. A 2021 és 2025 közötti időszakban több mint 10 000 energiahatékonysági intézkedést hajtottunk végre, összesen 16 PJ energiamegtakarítással. Az új célunk az, hogy a rendszer módosításával ezt a halmozott megtakarítást 2030-ig 101 PJ-ra növeljük.

Ez a szám elsőre elvontnak tűnhet, de könnyebb megérteni, ha tudjuk: egy nagyobb magyar város – mint például Debrecen, Szeged vagy Pécs – éves energiafogyasztása nagyjából 8–10 PJ között mozog. Ez azt jelenti, hogy az Energiahatékonysági Program segítségével 10–12 ilyen város éves energiafelhasználását takaríthatjuk meg országos szinten. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak megújulóenergia-termelőkkel lehet zöldítést elérni, hanem úgy is, hogy egyszerűen kevesebb energiát használunk el.

Mostanra eljutottunk oda, hogy az EKR nem csupán egy energiahatékonysági program, hanem egy új szemléletben, új pozícióban tekintünk rá - immár gazdaságpolitikai eszközként is funkcionál.

Mi volt a fő cél az energiahatékonysági jogszabályok módosításával: egy meglévő rendszer finomhangolása, vagy inkább egy új stratégiai irány kijelölése?

Az indulás óta eltelt négy évben számos eredményt értünk el, de az időközben felmerült tapasztalatok világossá tették, hogy a rendszer tovább kell fejleszteni. Így nem pusztán finomhangolásról van szó – a módosított szabályozással tulajdonképpen egy új stratégiai irányt is kijelöltünk. A legfontosabb tanulság az volt, hogy korábban sok rövid élettartamú, néhány éves megtakarítás halmozódott fel. Az új rendszer azokat támogatja, akik legalább hat évig fennálló, mérhető és elszámolható megtakarítással rendelkeznek. Ezek sokkal hosszabb távú hatással bírnak, így valódi energiamegtakarítási potenciált teremtenek.

Az új irány tehát nemcsak technikai módosításokat hozott. Milyen egyéb célkitűzések jelentek meg?

Három fő szempontot emelnék ki. Az első a megtakarítások minőségének javítása. A második az, hogy az EKR-t mostantól gazdaságpolitikai eszközként is kezeljük. A harmadik pedig az új lakossági fókusz. A háztartások ugyanis a teljes hazai energiafelhasználás mintegy 32%-át adják, ezzel a legnagyobb energiafelhasználó szektor Magyarországon, melyet közlekedés követ, mintegy 28%-kal. Ezért világos volt, hogy ha valódi hatást akarunk elérni, akkor a lakosságot további célzott programokkal kell támogatni, hiszen ennek társadalompolitikai és energiaszuverenitási előnyei is vannak.

Magyarországon nagyjából 2,1 millió felújítandó háztartás van, ebből terveink szerint 150 ezret tudunk energetikailag megújítani viszonylag rövid idő alatt, ami jelentős energiamegtakarítást hozhat. 

Miért volt szükség a kötelezettségi szint megemelésére, és hogyan fog alakulni ez a jövőben?

A jelenlegi 0,5%-os kötelezettségi szint a törvénymódosítás hatályba lépésével év végéig 2,3%-ra emelkedik. Ezt követően 2026-ban 1,4%-ra, majd 2027-ben 1%-ra csökken.

Emellett fontos kiemelni, hogy a programot 2035-ig meghosszabbítjuk, így hosszútávon kiszámítható keretrendszert biztosítunk minden szereplő számára.

Nem tartanak attól, hogy a hirtelen megugró célértékek túlfeszíthetik a piacot, különösen a kivitelezői kapacitásokat?

A jelenlegi emelés volumene összességében megegyezik azzal, amit egy folyamatos, 1,4%-os pálya mentén értünk volna el.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy hosszú hónapok óta folyamatosan kapcsolatban vagyunk az érintett szektorok kulcsszereplőivel. A törvénymódosítást, a végrehajtási rendeletet és az új katalógust is széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg. Több szereplő is megerősítette, hogy előremutatónak tartják az átalakítást. Ezúton is szeretném megköszönni nekik az együttműködést, mert közösen tudtuk úgy kialakítani a rendszert, hogy a piac felkészült legyen a változásokra.

Kifejezetten pozitív várakozásokkal találkoztunk a kivitelezhetőség kapcsán. A szereplők készen állnak, és aktívan szeretnének részt venni az új szakasz megvalósításában.

A 75%-os lakossági projekt arány bevezetése, valamint az, hogy a megemelt célértékek nem vonatkoznak az üzemanyag-felhasználásra - nem okoz torzulást a piacon?

Nem, ettől nem tartunk, hiszen a jogalkotónak minden lehetősége megvan arra, hogy a különböző szektorokat eltérően szabályozza. A rendszer teljes mértékben összhangban van az európai uniós előírásokkal.

Fontos kiemelni, hogy a közlekedési üzemanyag-szektorra vonatkozó kötelezettségi szint nem változik, továbbra is 0,5% marad. Ezen belül azonban a kötelezettség 30%-áig el lehet számolni az új tárgyévben megvalósuló, legalább 6 éves megtakarítást is – ez kifejezetten kedvező a technológiai beruházások szempontjából.

A lakossági célkitűzés erősítése mellett az ipari fejlesztések lehetőségét tehát továbbra is biztosítjuk. Sőt, az EKR-katalógus alapján a maradék 25% középület-felújításból és közlekedésfejlesztésből is teljesíthető. A rendszer tehát egyensúlyt tart: lakossági fókuszú, de ipari és közintézményi beruházásokra is lehetőséget ad.

A katalógusjegyzék módosítása milyen logika mentén történt? Milyen szempontok vezérelték az átalakítást?

A korábbi katalógus összesen 51 intézkedési kategóriát tartalmazott. Ezt a számot tudatosan csökkentettük 23-ra, hogy egy koncentráltabb, jól átlátható és kezelhető rendszer jöjjön létre. Az egyszerűsítés nem tartalmi szűkítést jelent, hanem strukturáltabb, célzottabb megközelítést és ebben európai uniós példákat is figyelembe vettünk

Az új rendszerben három fő intézkedéscsoportot határoztunk meg. Az első az épületszerkezeti beavatkozások köre, ide tartozik például a homlokzati hőszigetelés, a födém- és padlásszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje. Ezek mind olyan intézkedések, amelyek közvetlenül és jelentős mértékben csökkentik egy épület energiafogyasztását.

A második csoportot az épületgépészeti vagy technológiai fejlesztések jelentik – például split klímák vagy hőszivattyúk telepítése. Ezek az elektrifikáció irányába mutató, korszerű hűtési-fűtési megoldások, amelyek hosszú távon is fenntartható energiahasználatot tesznek lehetővé. A harmadik pillér a közlekedési intézkedéseké, amelyek a fenntartható mobilitást célozzák, például az alternatív hajtású járművekkel vagy közlekedési rendszerek fejlesztésével.

Ez a hármas struktúra lehetőséget ad arra, hogy különböző célcsoportok és élethelyzetek szerint lehessen megtakarítást elérni – akár egy családi ház felújításáról, akár egy vállalati flottakezelés korszerűsítéséről van szó.

Nem tartanak attól, hogy a kínálat szűkítése bizonyos termékek vagy megoldások árát felhajthatja?

Nem szűkítésről van szó, hanem sokkal inkább egy tudatos egyszerűsítésről. A célunk az volt, hogy a rendszer átláthatóbb, kezelhetőbb és összehangoltabb legyen.A kevesebb tétel nem jelent szűkebb kínálatot vagy minőségi visszalépést. Épp ellenkezőleg: a mostani struktúrában lehetőség nyílik komplex, kombinálható és akár egyedi felújítások megvalósítására is.

Ráadásul kifejezetten ösztönözni fogjuk az ilyen jellegű, átfogó felújításokat, mert csak így lehet a legnagyobb hatékonyságot és modernizációt elérni. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a rendszer teljes mértékben kompatibilis más szakpolitikai eszközökkel, például az otthonfelújítási vagy a vidéki otthonfelújítási programmal. Ezek együttes alkalmazásával azt reméljük, hogy nemcsak nagyszámú beruházás, hanem valódi, mérhető energiamegtakarítás is megvalósul.

A katalógus jövőjét illetően: számolnak azzal, hogy idővel visszakerülhetnek bizonyos termékek vagy technológiák? Nyitott marad a rendszer az új megoldások befogadására?

Természetesen. Egy jó katalógus nem lehet statikus – követnie kell a piaci mozgásokat, a technológiai fejlődést és a társadalmi igényeket is. Ezért a mostani katalógust úgy alakítottuk ki, hogy szükség esetén rugalmasan módosítható legyen.

A mostani verzió széles körű szakmai egyeztetés eredménye, és bízunk benne, hogy középtávon stabil alapot ad. Ugyanakkor ha a gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy technológia bekerülése indokolt, vagy ha új piaci trendek jelennek meg, akkor természetesen készen állunk arra, hogy a katalógust ezekhez igazítsuk. A cél továbbra is az, hogy a rendszer továbbra is jól és hatékonyan működjön.

A padlás- és födémszigetelés eddig fontos szerepet játszott az EKR-ben, de a HEM árak bezuhanása megtörte a lendületet. Lesz folytatás, vagy ez egy időszakos prioritás volt csupán?

Való igaz, hogy a padlás- és födémszigetelés az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb, legnépszerűbb és legköltséghatékonyabb beavatkozássá vált. Az új szabályozás célja többek között az volt, hogy kiszámíthatóvá és ösztönzővé tegye ezt a piacot.

A padlásfödém-szigetelés továbbra is fontos része marad a programnak, de nem szeretnénk, ha kizárólag erre korlátozódna az energiamegtakarítási fókusz. Ezért úgy alakítjuk ki a rendszert, hogy más típusú beruházások – például homlokzatszigetelés, nyílászárócsere, vagy hűtő-fűtő rendszerek – is vonzóvá váljanak.

Ennek kulcseleme, hogy a valós, mérhető, hosszú távú megtakarítást megfelelő módon kompenzáljuk. Ez az új rendszerben minimumkompenzációs elvként jelenik meg: a kedvezményezett vagy végső felhasználó olyan mértékű ellenszolgáltatást kap, ami arányban áll a megtakarítás értékével. Ez segíti azt is, hogy csökkenjen az önrész vagy a saját ráfordítás, így még szélesebb kör számára válik elérhetővé az energiahatékonysági beruházás.

A hitelesített energiamegtakarításoknál tapasztalható árvolatilitás nem tartja vissza a szolgáltatókat vagy beruházókat attól, hogy belépjenek az EKR piacra? Ez a fajta bizonytalanság nem kockázat a rendszer számára?

Az egyik legfontosabb célunk az volt, hogy egy jól működő, kiszámítható környezetet teremtsünk. Ennek érdekében ösztönözzük a kötelezett szereplőket, valamint a hitelesített HEM-et előállító feleket, hogy elsősorban a szervezett piacon – jelenleg a CEEGEX platformon – bonyolítsák le az ügyleteiket. Ez az egyetlen hivatalos, átlátható, anonim módon működő kereskedelmi platform.

Aki figyelte a fejleményeket, láthatta, hogy a CEEGEX a tranzakciós díjait jelentősen, egyharmadára csökkentette – párhuzamosan a mi szabályozási lépéseinkkel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy vonzóbbá tegyük a szervezett piacot.

Ezen felül az egymás közötti, nem szervezett ügyletekre egy új tranzakciós díjat vezettünk be, 100 forint/gigajoule mértékben. Ezzel is arra ösztönözzük a szereplőket, hogy a hivatalos platformot használják. Célunk tehát nemcsak a stabilitás, hanem a piaci átláthatóság és kiszámíthatóság megteremtése is.

Az emelkedő kötelezettségi szintek után a rendszer 2027 végével visszatér az évi 0,5%-ra. Ez nincs ellentmondásba az Európai Unió emelkedő energiahatékonysági célkitűzéseivel?

A jelenlegi magyar kötelezettségi szintek megfelelnek az uniós elvárásoknak, és összhangban állnak az ország gazdasági teherbíró képességével is.

Végezetül, hogyan látja: mi a zöld átmenet valódi tétje, és hogyan illeszkedik ebbe az EKR szerepe?

Úgy gondolom, a zöld átmenetet nem lehet elszigetelten, kizárólag környezetvédelmi szempontból szemlélni. Akkor lehet valóban hatékony, ha egyszerre épít a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra is. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a legjobb szándékú zöld célok is vissza fognak szorulni. Ezért mi nemcsak vízióban gondolkodunk, hanem működő, mérhető és finanszírozható megoldásokban.

A klímapolitika gyakran a jövőről szól, de ezt a jövőt nem lehet megérteni a jelen nélkül. A zöld átmenet nem egy hirtelen lezajló „palotaforradalom”, hanem hosszú távú, megtervezett folyamat. Az EKR ebben a folyamatban egy kulcsfontosságú eszköz – olyan rendszer, amely egyszerre képes zöld célokat szolgálni, a gazdaságnak lendületet adni, miközben élvezi a társadalmi támogatottságot.

A mostani jogszabály-módosítás éppen ezt célozza: hogy a meglévő rendszerünket továbbfejlesszük, és egy új szemlélet mentén új szintre emeljük. Olyan rendszert építünk, amely valódi választ ad a zöld átállás kihívásaira – nem csak ma, hanem hosszú távon is.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.