Atomcsapdába zárta magát Európa: 180 fokos fordulatra van szükség

Az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU-országok több mint 200 milliárd eurót fizettek Oroszországnak a fosszilis energiahordozókért, de már nem sokáig. A szén- és olajimportra már több szankció is érvényben van, a földgázt pedig 2027-ig fokozatosan kivezetnék:

Ebből a nukleáris fűtőanyag a Bruegel think-tank kimutatása szerint csak mintegy 700 millió eurót tett ki a 2024-ben Oroszországnak fizetett 22 milliárd euróból - de a szakértők figyelmeztetnek:

az EU komoly ellátásbiztonsági kihívásokkal állna szembe, ha hirtelen leállítaná az orosz importot

- írja a Financial Times.

Az orosz nukleáris üzemanyag behozatalának kérdése talán a legösszetettebb mind közül: "Technikailag az uránellátási lánc nagyon komplex", mondta Ben McWilliams, a Bruegel klíma- és energiaügyi szakértője, ezért fokozatos kivezetésre lenne szükség.

Az EU 101 nukleáris reaktorral rendelkezik, amelyek közül 19 szovjet VVER típusú. Az EU uránszükségletének körülbelül 20-25 százalékát továbbra is Oroszországból szerzi be. Ráadásul ezek a reaktorok gyakran orosz alkatrészeket használnak, vagy orosz karbantartási szakértelmet igényelnek. A híroldal úgy tudja, hogy az Európai Bizottság azt szeretné, hogy

ha az európai nukleáris szektor a 2030-as évekre függetlenedni tudna Oroszországtól

- tehát pár évvel később, mint az olaj- és gáz esetében. Az EU jelezte, hogy ehhez kereskedelmi intézkedéseket alkalmazna, amihez csak a tagállamok minősített többségének jóváhagyására lenne szükség, nem pedig egyhangú döntést igénylő szankciókra, amelyeket Magyarország és Szlovákia megvétózhatna. E két ország azon öt uniós tagállam közé tartozik, amelyek orosz típusú VVER reaktorokkal rendelkeznek - Csehország, Bulgária és Finnország mellett. 

Az EU 2022 óta dolgozik uránforrásainak diverzifikálásán olyan országok segítségével, mint Kazahsztán, Kanada és Niger. De egy pénteken közzétett dokumentumban arra figyelmeztetnek az uniós szakértők, hogy 241 milliárd eurós beruházásra lenne szükség a helyi nukleáris ellátási lánc kiépítéséhez.

Oroszország ágazati dominanciája azonban súlyos kihívást jelent.

"A Roszatom az egyik legnagyobb vállalat a nukleáris piac minden szektorában" - mondta Dmitrij Gorcsakov, a Bellona civil szervezet nukleáris tanácsadója. Oroszország a globális urándúsítási piac 55 százalékát uralja. Bár ez hatalmas dominanciának tűnhet, az Orano és az Urenco (két európai vállalat) is jelentős szereplő a piacon, hiszen a globális dúsítási kapacitás mintegy 40 százalékát teszik ki az oroszok és kínaiak mellett. Boris Schucht, az Urenco vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat már megkezdte a meglévő dúsítócentrifugák felújítását az EU-ban a megnövekedett kereslet kielégítésére.

Frédéric Lelièvre, az állami irányítású EDF leányvállalata, a Framatome vezető alelnöke a múlt héten egy konferencián kijelentette, hogy a régiónak fel kell gyorsítania a folyamatokat:

rendelkeznünk kell megfelelő gyártókapacitással és képzettséggel Európában, hogy ne kelljen másokra támaszkodnunk.

Nem csak az EU szeretne leválni: az orosz import fokozatos kivezetése összhangban van más nyugati országok erőfeszítéseivel. Kanada nemrég betiltotta az összes orosz uránimportot, az Egyesült Királyság 35 százalékos vámot vetett ki az onnan érkező dúsított uránra, az Egyesült Államok pedig tavaly májusban törvényt fogadott el az oroszországi uránimport 2028-ig történő leállításáról.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images