Jön a 700 forintos benzin? Súlyos következményekkel fenyeget a közel-keleti háború

Berobbant a háború, ugrik az olajár

Az iráni-izraeli konfliktus elmérgesedése bár sokként érte a globális piacokat, de nem derült égből villámcsapásként érkezett a háború: már a januári elemzésünkben felhívtuk a figyelmet az éppen kialakulóban lévő helyzet lehetőségére, amiről már akkor lehetett tudni, hogy komoly nyomást fog gyakorolni az olajárra. A tavalyi év legnagyobb vesztese ugyanis a közel-keleti régióban egyértelműen Irán volt, mivel az ország libanoni és gázai proxiszervezetei meggyengültek, az általa támogatott szír kormány megbukott, ráadásul egy olyan elnök került az Egyesült Államok élére, aki finoman szólva sem szimpatizál Teheránnal. Donald Trump hivatalba lépése után elkezdte kivonni az amerikai csapatokat a térségből, többek között ez is teret adott a tavaly többször is fellángoló izraeli-iráni konfliktus eszkalációjára.

A sokáig csak vészforgatókönyvnek tekintett lehetőség viszont most napról napra elevenedik meg a szemünk előtt, erre pedig a pénzpiacok is reagálnak: a klasszikus menekülőeszközként tekintett arany emelkedése mellett valósággal kilőtt az olaj ára, pénteken a Brent jegyzése 12%-kal emelkedett,

hasonló áremelkedésre öt éve nem volt példa ilyen rövid idő alatt.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Miért ilyen kényes a helyzet?

A konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan azért ugrott meg az olaj ára, mert Irán nagyon fontos szereplő a globális olajpiacon: az OPEC harmadik legfontosabb tagjaként jelenleg naponta mintegy 3,2 millió hordónyi olajat termel, ami a globális kitermelés 3%-a, és

ha ennek egy része kiesne a háború elmérgesedése miatt, az további komoly áremelkedést hozhat magával.

Márpedig a hétvégén Izrael az iráni energia-infrastruktúrát támadta, ha átterelődik a fókusz az ilyen jellegű akciókra, annak jelentős áremelő hatása lesz a Brentnél.

Emellett az a félelem is hajtja most az árakat, hogy Irán az izraeli lépésekre válaszul lezárhatja a Hormuzi szorost. A Perzsa-öböl bejáratát képező szűk tengerszoros kiemelkedő geopolitikai jelentőséggel bír, hiszen az északról Irán, délről pedig Omán és az Egyesült Arab Emírségek által ellenőrzött tengerszoroson halad át a világ olajforgalmának jó húsz százaléka (naponta akár 25 millió hordó olaj), és a cseppfolyósított földgáz körülbelül egyharmada.

Ez a lehetőség a tavalyi év során többször is felmerült, egyébként - a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt erről úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges lezárás

DRÁMAI, AKÁR 70-80 SZÁZALÉKOS ÁREMELKEDÉST IS OKOZHATNA AZ OLAJ ÁRÁBAN.

Mi jöhet most?

De persze nem kell tavalyig visszanyúlni, ugyanis számos szakértő megnyilvánult már a friss konfliktus potenciális hatásairól. A legrosszabb forgatókönyv egyértelműen a Hormuzi-szoros lezárása lenne, ebben az esetben Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője szerint

könnyen 100 dollár fölé lőhet a Brent jegyzése, az európai gázár pedig akár 60-80 euróra is ugorhat.

Warren Patterson, az ING Groep árupiaci stratégiai vezetője ennél is drasztikusabb hatást vár a legrisszabb esetben, szerinte akár 120 dollár/hordóra is kerülhet a Brent ára, a JP Morgan elemzői pedig 130 dollárra számítanak ebben az esetben.

Fontos kiemelni, hogy Irán az utóbbi években többször fenyegetett a Hormuzi-szoros lezárásával, azonban eddig sosem lépték meg ezt, hiszen azzal saját exportjukat állítanák le például Kína felé is. Az elemzők többsége most is arra számít, hogy csak fenyegetés marad a radikális lépés, de a következő napok háborús eseményei megjósolhatatlan reakciókat válthatnak ki.

Ha viszont tényleg jelentősen emelkedne az olajár, akkor sincs feltétlenül minden "veszve", hiszen

az OPEC-olajhatalmak akár még tovább növelhetik a kitermelést,

ezzel tovább pörgetve a korábbi önkéntes termeléscsökkentések visszafordítását. Az elmúlt években meghozott, jelentős termelés-visszavágások nyomán bőven van puffer a rendszerben, aminek a további felszabadítása (már így is napi 411 ezer hordóval növelik havonta a kitermelést) valamennyire visszafoghatja az olajpiaci ralit. Mint ismert, az olajhatalmak. Egy 100 dolláros olajár-környezetben Donald Trump amerikai elnök már vélhetően összehívná az OPEC+ országokat Szaúd-Arábia vezetésével, hogy tárgyaljanak a kitermelés növeléséről - ahogy arra mi is rámutattunk, nem példa nélküli, hogy Trump ilyen jellegű machnikációkhoz folyamodjon.

Tovagyűrűző hatások

Ha valóban kilőne 130 dollárig és tartósan ilyen magasan maradna az olaj hordónkénti ára, az vélhetően

világszerte komoly inflációs nyomást okozna.

Amennyiben az olaj árának emelkedése tartósnak bizonyul (itt még nem tartunk), akkor érdemben erősödnek a stagflációs kockázatok egy olyan helyzetben, amikor amúgy is azt mérlegeli mindenki, hogy a Trump által bevezetett vagy belengetett vámok mennyivel dobhatják meg az inflációt, és ronthatják a növekedést.

A folyamatosan magasan ragadt bizonytalanság miatt kitolódik az az idő, amíg a vállalatok el tudják dönteni, hogy milyen eseményre hogyan is kellene reagálni. Ez elmaradt vagy később megvalósított beruházásokat jelent, a foglalkoztatottság bővülésének lassulását, a munkaerőpiac befagyását. Eközben a vállalatok óvatosabbak lehetnek a béremelésekkel, ami a fogyasztókat is óvatosságra ösztönzi. A lakosság elbizonytalanodása pedig általános gazdasági lassulást hozhat.

Egy tartósan magas olajár-környezet és az inflációs kockázatok emelkedése miatt az amerikai jegybanktól egy óvatosabb, türelmesebb hozzáállás lenne az elvárható, amivel elméletileg Trump sem vitatkozhatna.

A földgáznál is vannak kérdőjelek

Az izraeli–iráni konfliktus miatt nem csak az olajpiac került veszélybe: jelentős emelkedést láthatunk a holland TTF gáztőzsdén is. A piaci szereplők attól tarthatnak, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek

kockázatot jelentenek az európai LNG-ellátás biztonságára is

- ráadásul nem csak Európában okozhat gondot a helyzet.

A 2024-es adatok alapján az Európai Unióba érkező gáz mintegy 63% érkezett vezetéken, míg 37% cseppfolyósított földgázként (LNG), különféle országokból. A vezetékes gáz legnagyobb része Norvégiából, Észak-Afrikából és részben még mindig Oroszországból érkezik. Az LNG területén az USA dominál, de jelentős részt vállal Katar, Oroszország, Algéria és Nigéria is, közülük Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáztermelője. Az EU-ba irányuló katari LNG-szállítmányok – bár nem dominánsak – fontos szerepet töltenek be, főleg a dél-európai terminálok esetében (például Olaszország, Spanyolország).

Az LNG-ellátás zavarai esetén ráadásul Európa alternatív lehetőségei korlátozottak. Ugyan az USA jelenleg az EU legnagyobb LNG-beszállítója, de a szállítási idők hosszúak, és az amerikai exportkapacitások sem végtelenek.

Mi lesz a benzinárral?

A kisebb kitérő után térjünk vissza az olajpiaci hatásokra és azok következményeire: a hazai fogyasztók számára talán az a legfontosabb kérdés, hogy az esetleges árugrás az olajárban mit jelenthet az üzemanyagok, elsősorban a benzin árára nézve. Bár a bonyolult és több lépcsős és tényezős költségszerkezet miatt olyan összefüggést nem lehet egzaktan levonni, hogy "egy x dolláros Brent drágulás y forinttal növeli a hazai benzinárat", de az irány persze egyértelmű: az olajár drágulását néhány napon belül lekövetik a hazai üzemanyagárak is, igaz, holnap még nem kell drágulásra számítani.

De ez nem sokáig marad így: Pletser Tamás szerint akár 20 forinttal is emelkedhet az üzemanyagok literenkénti ára ezen a héten, és még nagyobb drágulással kellene szembe nézni, ha Irán meglépné a Hormuzi-szoros lezárását - ebben az esetben nagyon jelentős,

akár 100 forintos nagyságrendű áremelés lenne indokolt.

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője szerint is átlépheti a 600 forintos szintet az üzemanyagok ára, ami lélektani határ a magyar autósok számára, a korábbi tapasztalatok szerint ilyenkor elkezdenek spórolni az emberek.

Az olajtermékek finomítói prémiumai az iráni konfliktus múlt heti kirobbanása óta egyébként jelentősen nem változtak, ebből az irányból tehát nincs extra nyomás az üzemanyagárakon. A forint viszont trendszerűen erősödik a dollárral szemben, ami egyfajta "öröm az ürömben" a hazai autósok számára, hiszen az árazás alapjául szolgáló Brent nyersolajat dollárban jegyzik, így a zöldhasú alulteljesítése kedvez a más devizákban értékesített üzemanyagot vásárolók számára.

USD/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Fontosnak tartjuk kiemelni: ha a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek valósulnának meg és tényleg az egekbe szökne az olajár és ezzel párhuzamosan a hazai benzin ára is,

ebben az esetben sem lenne szerencsés állami beavatkozáshoz nyúlni az üzemanyagpiacon,

hiszen láthattuk, hogy milyen káros piactorzító hatásai voltak ezeknek az intézkedéseknek az üzemanyagár-stop idején.

Hosszú távú trendek

A nyersolajár tekintetében két ellentétes tényező, ha tetszik, a rövid és a hosszú táv dimenziója feszül egymásnak, ezek rángatják szinte napról napra az árfolyamot: ezek a csökkenő kínai olajkereslet és a fokozódó közel-keleti konfliktusok. Előbbivel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás mellett az a tendencia okozza még a csökkenő kínai igényt, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a kommunista ország vezetése számára, hogy csökkenjen a fosszilis energiafüggőségük. Míg a személyautók terén az EV-piac irányába indultak el nagyon látványosan, addig a szállítmányozás területén a dízelhajtást fokozatosan LNG-flottára cserélik le, ennek következtében tavaly 220 ezer hordónyival kevesebb gázolajat fogyasztott Kína. Kontextusba helyezve, ez Magyarország éves dízelfogyasztásának a kétszerese.

A fokozódó geopolitikai konfliktusok azonban - ahogy most is láthatjuk - bármelyik pillanatban megfordíthatják a történetet és

okozhatnak nagy olajár-robbanást, az a legfontosabb kérdés, hogy ez hosszú távú hatás-e.

Ennek a kérdésnek a megválaszolására nem vállalkozunk, mivel nincs a birtokunkban jövőbe látó üveggömb - a hasonló kaliberű történelmi példák azonban jó fogódzkodók lehetnek a kilátások megítélésében, ezzel kapcsolatban korábban már írtunk egy részletes elemzést, amit itt lehet elolvasni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images