Brutális áramfogyasztás Magyarországon: bármelyik pillanatban jöhet az újabb rekord

A pillanatnyi fogyasztást jelző rendszerterhelési érték 6082 megawattra (MW) emelkedett június 23-án hétfő este a 19:45 és 20:00 óra közötti negyedórás időszakban a MAVIR adatai szerint, meghaladva a június 5-én 21:00 óra után mért 6036 MW-os bruttó rendszerterhelését.

Ez ugyan meg sem közelíti a 2024. július 16-án elért 7036 MW-os historikus nyári csúcsot, de

a rekord a következő napokban látótávolságon belül kerülhet,

mivel a meteorológiai előrejelzés szerint a hőség csütörtökön tetőzhet.

A nyári villamosenergia-felhasználás növekedését a hűtési igény erősödése, illetve a Magyarországon is egyre terjedő klímaberendezések fokozott használata magyarázza, a nyári rendszerterhelési csúcsok ugyanakkor még mindig elmaradnak a fűtés elektrifikációja miatt szintén egyre emelkedő téli rekordoktól.

Noha az esti órákban már néhány fokkal alacsonyabb a külső hőmérséklet, mint a délutáni tetőzés idején, az utóbbi években mégis rendre alkonyatkor, 20-21 óra körül születtek a rendszerterhelési rekordok.

Ennek oka, hogy a napjainkban már igen jelentősnek mondható, több, mint 300 ezer egységből álló hazai háztartási méretű napelemes kiserőmű (HMKE) állomány és a cégek saját célra termelő (SCTE) naperőművei napközben képesek érdemben hozzájárulni az áramigény kielégítéséhez.

A HMKE-k és SCTE-k hivatalosan nem képezik a villamosenergia-rendszer részét, így a termelésük által helyben fedezett áramigény sem jelenik meg a rendszerterhelési értékben, hanem lényegében mérsékli azt. Derült időben a HMKE-k a napenergia-termelés csúcsidőszakának számító dél körüli órákban közel 2000 MW-tal, az SCTE-k pedig körülbelül 450 MW-tal képesek mérsékelni a rendszerterhelést, majd ez a hatás fokozatosan gyengül napnyugtáig, amikor a munkából hazatérő családtagok fogyasztása is emeli a háztartások hálózati villamosenergia-felhasználását, így a rendszerterhelést.

Az akkumulátoros energiatárolók már a hazai lakosság és cégek körében is terjednek állami pályázati támogatással, így ezek a hibrid rendszerek valamelyest a naplementét követően is csökkentik a villamosenergia-rendszer terhelését, de ezek aránya egyelőre meglehetősen csekély.

Az áramfogyasztás kánikula miatti növekedése ismét rávilágít arra, hogy az energiatárolókra és telepítésüket lehetőleg állandó jelleggel elősegítő támogatásokra az ellátásbiztonsági (és klímapolitikai) célok mellett az ország energiaszámlájának mérséklése érdekében is szükség van.

Az esti rendszerterhelési csúcsok idején ugyanis az ország nagyrészt importból fedezi a megnövekedett fogyasztást, ráadásul míg napközben jellemzően alacsony vagy egyenesen negatív áron exportálja az itthon igényen felüli napenergiát, addig az esti import általában a nap legmagasabb, nem ritkán több 100 EUR/MWh-s piaci áramárán.

A magyar áramimport általában éppen ezeknek az esti fogyasztási csúcsoknak az idején éri el legmagasabb értékeit, és ez így történt a mostani rendszerterhelési csúcs idején is. Az ország villamosenergia-behozatala hétfő este szintén idei nyári csúcsára emelkedett és 21:00 óra előtt 3386,88 MW-on tetőzött.

A felhasználáson belül az import aránya körülbelül 19:30-tól 50% fölé emelkedett, és az áramigény csökkenése ellenére éjjel 01:00 óráig ebben a tartományban is maradt.

A hazai árampiaci árak a másnapi piacon ugyan "csak" valamivel a 200 euró/megawattórás, az utóbbi időben már megszokottnak mondható szint fölött tetőztek a 19:00-20:00 órás idősávra vonatkozóan a HUPX-en, nagyrészt az elérhető európai kínálatnak köszönhetően, de a következő időszakban a hőség, az európai folyók vízszintjének apadása, illetve az ehhez esetlegesen járuló szélcsendes időszakok

könnyen jelentős áremelkedéseket idézhetnek elő a megemelkedett áramigényhez társulva.

Így nem lenne meglepő, ha a magyar áramtőzsdén akár ismét a tavaly nyáron látott 1000 EUR/MWh körüli órás árcsúcsok alakulnának ki az esti időszakokra vonatkozóan. Ennek valószínűségét növelik a villamosenergia-termelést korlátozó körülmények. Az európai folyók alacsony vízállása és felmelegedése visszafogja a nukleáris-, illetve vízenergia-termelést, hazai forrásoldalon pedig a Paksi Atomerőmű 4. blokkjának tervezett karbantartás miatti kiesése csökkenti a kínálatot.

Ezzel együtt a páneurópai villamosenergia-rendszerben idén nyárra vonatkozóan nem azonosított rendszerszintű megfelelőségi kockázatot az ENTSO-E (az európai rendszerirányítói szövetség), de a hosszan tartó extrém hőség és szárazság szélsőséges esetben akár ellátási válságforgatókönyvet is életbe léptethet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images