A magas inflációt az az illúzió is hajtja, hogy még feszes a munkaerőpiac

Virovácz Péter előadásában a hazai gazdaság aktualitásairól, különösen a friss GDP- és inflációs előrejelzésekről adott áttekintést, amelynek az is adott apropót, hogy az MNB tegnap ismertette a GDP-re és az inflációra vonatkozó friss előrejelzéseit. Előadásának sokatmondóan a Rövidtávú gazdasági kilátások - Földre kényszerítve címet adta.

Általános képként bevezetőként azt emelte ki, hogy 2022 közepe óta stagnál a magyar gazdaság, és képtelen kitörni a grafikonokon látható fűrészfogazásból.

A másik fő problémakörnek azt nevezte meg, hogy a stagnáló gazdaságban kormányzati intézkedések nélkül számolva nagyjából 5%-os az infláció.

Az idei évre vonatkozóan 1%-os növekedést vár az ING. Ezzel kapcsolatban elmondta, nem gondolta volna, hogy az MNB előrejelzése még az ő előrejelzésünknél is alacsonyabb lesz. Mint ismert, az MNB tegnap 0,8%-os növekedési előrejelzést vázolt fel.

A lényeg az, hogy örülhetünk, ha lesz egy 1%-os gazdasági növekedésünk

- tette hozzá.

"Elvileg ilyen GDP-növekedési mutató mellett azt kellene látnunk, hogy az gyengébb inflációs nyomást generál a gazdaságban, de pont nem ez történik." Az elmúlt 1-2 évben fölfelé kellett módosítani az előrejelzéseket, idénre pedig 4,5%-os inflációt vár az ING.

Továbbra is egy alapvető inflációs problémával küzd a magyar gazdaság.

Az ING Bank az MNB tegnapi előrejelzéséhez hasonlóan arra számít, hogy a 3%-os inflációs cél 2027-ben érhető el.

A Portfolio arra vonatkozó kérdésére, hogy az inflációs előrejelzésnél az ING Bank mivel számolt, meddig maradhatnak fenn az árrésstop-intézkedések, elmondta, abból indultak ki, hogy a jelenleg érvényes szabályozások szerint az árréstop-intézkedések augusztus 31-ig lesznek hatályban. "Hogy mikor érnek véget az árrésstop-intézkedések, az egy dolog, a másik az, hogy miként térnek vissza az árak a kvázi normális állapotukba, ahol lettek volna az árrésstop nélkül. Ez utóbbi a fő kérdés. Szerintem viszonylag gyors lesz a visszaigazodás." Egyben azt is jelezte, nem lenne meglepve, ha 2026 tavaszáig fennmarad az árrésstop.

Javulhat a külső környezet

Ami az esetleges pozitívumokat illeti, itt azt emelte ki az elemző, hogy 2026-2027-ben megnyílhatnak külső növekedési lehetőségek a német költségvetési lazítás, költekezés eredményeként. "Nagyon komoly költségvetési fordulat történik most Németországban, és ez adhat egy komoly lendületet a növekedésnek a következő években. És nem csak Németországban, hanem az egész Európai Unióban."

Ami pedig a növekedés belső motorjait illeti, itt a fogyasztói bizalom helyreállatásának szükségességét emelte ki. A beruházások kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy

az utóbbi időszakra jellemző beruházási volumen lassan már arra sem elég, hogy az amortizációt fedezze a magyar gazdaságban.

A feszes munkaerőpiac illúziója

A munkaerőpiac kapcsán némi pozitívumként említette meg, hogy nincsenek nagyon brutális elbocsátási hullámok, inkább rejtett leépítések zajlanak, például ha elmegy valaki szülési szabadságra,vagy nyugdíjba, őt nem pótolják.

Kiemelte:

a munkaerőpiac feszessége könnyen lehet, hogy nem több mint egy illúzió.

Ebből az illúzióból egy inflációs nyomás keletkezik a magyar gazdaságban. Mivel feszesnek gondolják a munkaerőpiacot, ezért magas béreket szeretnének a munkavállalók. Kiemelte:

Ez a fajta munkaerőpiaci illúzió képes fenntartani a magas inflációt.

A deficit terén nincs nagyobb gond

A költségvetési hiányról szólva, amely kapcsán a kormányzat idei célja 4,1%, kiemelte: az elmúlt pár évet tökéletesen megmagyarázza költségvetési szempontból a fogyasztás terén kimutatható elmaradás, amely hiányzik a költségvetésből. A hazai költségvetés ugyanis alapvetően a fogyasztási adókra épül, talán az egyik legaránytalanabb módon az Európai Unión belül.

A deficit kapcsán azonban kiemelte, alapvetően nincs itt probléma. Egyrészt az EU-ban is lazább fiskális politikát látni.

A legfontosabb, hogy tudjuk magunkat finanszírozni. Vannak költségei ennek természetesen, de alapvetően egyelőre azért ez nem egy vállalhatatlan történet.

A jegybanki alapkamat kapcsán kiemelte, ez alapvetően nem sokat jelent a magyar gazdaságban, mivel a vállalati oldalon a kkv-k kapják a támogatott hiteleket, a nagyvállalatok pedig sok esetben devizában adósodnak el, míg a lakosság esetében a különböző moratóriumok, kamatsapkák érvényesülnek. Az alapkamat így alapvetően a nemzetközi befektetőknek fontos, abból a szempontból, hogy mekkora a kamatkülönbözet az EU-hoz, eurózónához, régiós országokhoz képest. Emiatt látjuk stabilnak most a forintot, mert van kellő kamatkülönbözet, hangsúlyozta. Az ING idénre a 6,5%-os alapkamat tartását valószínűsíti, amely akár 2026 végéig is megmaradhat. Év végére pedig 410-415 körüli euró/forint-árfolyamot várnak.

Címlapkép forrása: ING Bank