Orbán Viktor: ez egy őrület, nem lehet hitegetni egy országot, amely vért ad minden nap a szabadságáért

Véget ért a beszélgetés a miniszterelnökkel a rádióban.

Orbán Viktor Kapu Tibor űrutazásáról úgy fogalmazott: most mindannyian büszkék lehetünk. Szerinte Kapu Tibor 15 millió magyart képvisel az űrben, és okot adott arra, hogy ismét büszkék legyünk arra, hogy magyarok vagyunk. Hangsúlyozta, már 2021-ben megkezdődtek az előkészületek a küldetésre. Mint mondta, ez is azt bizonyítja, hogy ha időben és következetesen építkezik az ország, akkor akár néhány éven belül is kézzelfogható eredményeket lehet elérni.

Arról is beszélt, hogy Magyarországnak komoly képességei vannak az űriparban, és emlékeztetett arra is.

A Pride kapcsán arról beszélt, hogy a rendőrség döntésén múlik egy rendezvényt meg lehet tartani, vagy sem. Emellett szerinte a fővárosnak inkább az önkormányzat gazdálkodásának helyreállításával kellene foglalkoznia.

Nem is volt napirenden a téma – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök arra a kérdésre, hogy milyen tárgyalások folytak arról a bizottsági tervről, hogy 2027-től betiltanák az orosz energiahordozók importját.

Mondjanak egy olyan érvet a magyar miniszterelnök, ami miatt a magyar háztartásoknak három és félszeres árakat kelljen fizetni a gázért!

– jelentette ki a kormányfő, aki szerint alternatív megoldásokról várnak tájékoztatásokat az orosz energiahordozók helyett.

A miniszterelnök szerint hiába csak 2027-2028-tól lenne hatályos egy ilyen döntés, a piacok már azt kezdik árazni, hogy nem lesznek olcsó hosszútávú gázszerződések, így azonnal felmehetnek a gázárak.

A miniszterelnök szerint a fő probléma az, hogy tudni kell, hogy milyen országot vesznek fel az Európai Unióban, annak mik a határai, mekkora a lakossága van. A háború miatt Ukrajna esetében ez teljesen bizonytalan. „Ukrajna önhibáján kívül egy definiálatlan identitás. Mi most, mi marad belőle?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor.

A kormányfő úgy látja, hogy a keleti blokk országainak felvételekor is tisztázni kellett ezeket a kérdéseket, így lettek NATO-tagok ezek az államok. Ezután jött az EU, amely így már tisztázott határokkal, felmért népességgel, kellő biztonsági garanciákkal csatlakoztak az egykori KGST-országok. Most viszont Ukrajnánal nem világos, mik a keleti határok.

Hitegetnek egy országot, ilyet nem lehet tenni!

– mondta el véleményét Orbán Viktor az EU-csúcs hangulatáról, ahol az ukrán csatlakozásról is szó volt.

A miniszterelnök kifejtette, hogy szerinte Ukrajna „minden nap vért ad a szabadságáért”, ezért is tisztességtelen, hogy a csatlakozás kapcsán nem zajlik őszinte párbeszéd.

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy nem örültek az Európai Tanács találkozóján, hogy Magyarország nem támogatta, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet Ukrajna EU-csatlakozásáról.

„Mi értjük az ukránokat, látjuk a hősies küzdelmüket, hogy támogatásra van szükségük, de ehhez nem tesszük tönkre magunkat. Számos lehetőség van a tagságon kívül, partnerségek, együttműködések” – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a tagság viszont túl sok jogot biztosítana.

Ez egy ország, amely háborúban áll, nyilvánvalóan megtámadták őket, de ettől még ez egy háború, ha felvennénk Ukrajnát, akkor felvennénk a háborút is – mondta el Orbán Viktor miniszterelnökként.

Elsőként Ukrajna EU-csatlakozásának kilátásairól lesz szó.

Pénteki szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor várhatóan több fontos témáról is beszél majd.

A beszélgetés fókuszában ezúttal a csütörtökön zárult brüsszeli EU-csúcs állhat, ahol a tagállami vezetők több kényes kérdésről is tárgyaltak. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna még nem áll készen a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és

a 18. uniós szankciós csomag elfogadása is elmaradt, mivel Magyarország és Szlovákia közösen blokkolta azt az orosz energiahordozók kivonásának tervei miatt.

A miniszterelnök várhatóan kitér a csúcstalálkozón folytatott viták hátterére, valamint arra is, milyen feltételek mellett képzelhető el Budapest számára a szankciós politika folytatása. Beszélhet arról is, hogyan látja az ukrán csatlakozás perspektíváját, illetve a tagállamok közötti törésvonalakat ebben az ügyben.

A brüsszeli események mellett valószínűleg szó esik a NATO-szövetségesek varsói találkozójáról is, ahol a tagállamok védelmi kiadásainak emeléséről tárgyaltak.

A NATO új célkitűzése szerint a tagországok a védelmi költségvetésüket a GDP legalább 5 százalékára emelik. Orbán Viktor beszélhet arról, milyen hatással lehet ez a magyar költségvetésre, és hogyan illeszkedik mindez a 2026-ra tervezett pénzügyi pályához.

Az interjúban minden bizonnyal szóba kerül a magyar űrprogram is: Kapu Tibor személyében a héten egy második magyar űrhajós is pályára állt. A kormányfő várhatóan méltatja az eseményt, amely a nemzeti büszkeségen túl a magyar tudományos és technológiai kapacitások fejlődését is szimbolizálja.

Az interjú legfontosabb kijelentéseit élőben közvetítjük.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher