Óriási változás jön, érdemes résen lenni: 150 ezer otthon újulhat meg ingyen

A társadalmi egyeztetésen megjelent tervezet azt határozza meg, hogy

egyes energiahatékonysági intézkedésekkel – például szigeteléssel vagy fűtéskorszerűsítéssel – mekkora energiamegtakarítás érhető el.

Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy új lendületet kapjon az ingyenes szigetelési program, amely tavaly november óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban van a HEM-ek tőzsdei árának bezuhanása miatt. De mielőtt rátérnénk a mostani módosítások lényegére, érdemes egy lépést hátralépni.

EKR gyorstalpaló

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021-ben indult piaci alapú szakpolitikai eszköz, amelyet az EU energiahatékonysági irányelvének végrehajtására hoztak létre Magyarországon.

A keretrendszer alapján az energiapiac bizonyos szereplőit (villamosenergia-, földgáz- és üzemanyag-kereskedők) jogszabály kötelezi arra, hogy

a végső felhasználóknál energiahatékonysági beruházásokkal bizonyos mértékű energiamegtakarítást érjenek él éves szinten.

Végső felhasználónak azt tekintjük, aki az energiát saját célra használja fel – legyen szó lakossági fogyasztóról, vállalkozásról vagy közintézményről – és nem értékesíti azt tovább.

Eszerint az energiamegtakarítást többféleképpen teljesíthetik a kötelezett energiacégek:

• saját beruházásokat eszközölnek, amivel működésük során energiamegtakarítást érnek el saját felhasználásukban;
• ha nem érik el adott évben az előírt kötelezettséget vagy mert úgy döntenek, akkor energiahatékonysági járulék befizetésével is teljesíthetik;
• vagy a végső felhasználóknál eszközölt energiahatékonysági beruházások (például a födémszigetelések) során keletkezett HEM-ek megvásárlásával igazolhatják a megtakarítást.

A HEM-ek adnak számot arról, hány gigajoule energiát sikerült megspórolni az adott intézkedéssel.

És ez a lényeg. A kötelezettek számára néha egyszerűbb megvásárolni a hitelesített megtakarításokat a piacon, mint saját fogyasztásuk csökkentéséhez szükséges beruházásokat elvégezni. Ráadásul a rendszer éves szinten ír elő jelentős energiamegtakarítást, amit sok esetben nehéz teljesíteni a hosszú kivitelezési idők és a reálisan elérhető megtakarítások korlátai miatt - ekkor jön képbe a lakosság.

A födém vagy homlokzati szigetelés, fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere során létrejövő energiamegtakarításért a lakosság HEM-et kap. Ezeket rendszerint a kivitelező (vagy közvetítő) cégek gyűjtik be, hiszen ők végzik a munkát a saját költségükön ezért cserébe a lakástulajdonos átengedi azt. Ekkor, ha a megtakarítás értéke meghaladja az építőanyag, a kivitelezés és az egyéb kapcsolódó költségek összegét, egy olyan helyzet alakul ki amelyben:

• a lakástulajdonos ingyenes jut hozzá egy jelentős beruházáshoz, amely csökkenti az energiafogyasztását és növeli ingatlanának értékét;
• a kivitelező az energiamegtakarítások értékesítésével profithoz jut, ráadásul az ingyenesség miatt hatalmas a keresletet a szolgáltatására;
• az energiaszolgáltató pedig a HEM-ek megvásárlásával teljesítheti a törvényi kötelezettségét;

Így minden szereplő jól jár – de nem csak ők: a kormányzat számára is jól kommunikálható programról van szó, ami a lakossági és vállalati szegmenst is segíti. Ráadásul a megtakarítások révén a kötelező uniós energiahatékonysági célok elérését is segíti. Egyedüli "vesztesként" a villamos-, földgáz- és üzemanyag-kereskedőket lehet említeni, akik lényegében a HEM-eken keresztül finanszírozzák az egészet.

Fontos megjegyezni, hogy június végén megjelent az Energiahatékonysági törvény és annak végrehajtási rendeletének módosítása, amely jelentős mértékben megemeli a kötelezettekre vonatkozó energiahatékonysági elvárásokat. A változtatások nem titkolt célja, hogy új lendületet adjon a hitelesített energiamegtakarítások piacának - erről részletesen itt írtunk:

Már láthatáron a segítség

Az egyik legsikeresebb EKR-program tavaly az ingyenes padlásfödém-szigetelés volt. 2024-ben megközelítőleg 40 ezer ingatlanban valósult meg ilyen fejlesztés - ahol lakásonként akár 20-30%-os energiamegtakarítás is elérhető a beruházással.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Juhász Attila - aki az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke - szerint az ingyenes padlásfödém-szigetelési program biztosan folytatódik, mivel a most megjelent új részletszabály alapján 0,46 GJ/m² elszámolható energiamegtakarítás kapcsolódik hozzá, ami

előreláthatólag lehetővé teszi a teljes anyag- és kivitelezési költség fedezését az EKR keretében.

Egyik fontos változás, hogy födémek esetében az elvárt minimum hőszigetelő vastagság 25 cm-re csökken, a korábban kötelezően előírt 30 cm-es vastagsághoz képest. Ez teremti meg a jogszabályi alapját annak, hogy a lakosság számára a szigetelés anyag és munkadíja együttesen továbbra is teljesen ingyenes maradhasson.

Ez két szám szorzatából jön össze: a szigetelőanyag hővezetési tényezője nem lehet nagyobb mint 0,039 [W/mK], valamint a tervezet meghatároz egy úgynevezett 6,25-ös „R” értéket, ami a szigetelőanyag minimális hőellenállási tényezőjére utal.

A soron következő bő két évben akár további 150 ezer ingatlan is részesülhet ilyen típusú korszerűsítésben. Ez különösen fontos, hiszen Magyarországon a 2,8 millió családi házból 2,2 millió energetikai szempontból korszerűtlen. A padlásfödém-szigetelés viszonylag gyorsan kivitelezhető, költséghatékony, és látványos megtakarítást eredményezhet

- tette hozzá Juhász Attila.

További fontos változás, hogy mostantól csak olyan ingatlan lehet érintett a programban, amely életvitelszerűen lakott. Ennek igazolására a tulajdonosnak be kell mutatnia az adott címre szóló érvényes lakcímkártyát (lakcím igazolványát) vagy annak másolatát.

Ezen felül az új szabályozás ösztönzi a komplex korszerűsítéseket. Ha egy ingatlanon több energiahatékonysági intézkedést egyszerre hajtanak végre (pl. padlásszigetelés és homlokzati hőszigetelés), akkor az elért megtakarításért járó HEM-mennyiséget 10%-kal értékkel meg lehet növelni. Ez alól kivételt képeznek a nyílászáró cserék, valamint a homlokzat szigetelések. Ennél a két felújítási formánál ez a bónusz érték 25% amennyiben az érintett ingatlan valamennyi nyílászárója lecserélésre kerül, vagy homlokzat szigetelés esetén az ingatlan valamennyi oldalfala leszigetelésre kerül.

Ez a „bónusz” jelentős plusz támogatást jelent, és arra fogja ösztönözni a tulajdonosokat, hogy „mély felújításba” fogjanak, azaz egyszerre több területen is korszerűsítsenek – hiszen így nagyobb mértékű támogatást tudnak kihasználni

- mondta az ÉVOSZ tagozati elnöke.

Az is kiemelendő az új rendszerben, hogy a korábbi szabályozásban az egyszerűsített elszámolás úgynevezett katalógusértékei viszonylag alacsony megtakarítást tulajdonítottak a homlokzati hőszigetelésnek a padlásfödém szigeteléséhez képest. Ez azt jelentette, hogy a padlás hőszigetelése aránytalanul jobban megérte HEM elszámolás szempontból, mint a homlokzaté, noha utóbbi akár 30–40 százalék fogyasztáscsökkenést is hozhat egy családi ház esetében.

Az új rendelet ezen változtatott. A homlokzati hőszigetelés elszámolható megtakarítási értékeit megnövelték, így

egy négyzetméter utólagos falszigetelésért most már pontosan ugyanannyi HEM jár, mint a padlás szigetelésért.

A szakember elmondta, hogy ennek köszönhetően a homlokzati szigetelések anyagköltsége is nagyobb arányban finanszírozható lesz a HEM-ből, azaz a lakosság számára lényegesen kedvezőbbé válhat a homlokzati hőszigetelés is. Jó eséllyel az anyagköltség jelentős része akár ingyenes is lehet, azonban a munkadíjat az ingatlan tulajdonosának kell majd megfizetni. A jogalkotó ezzel szeretné elérni, hogy ne csak a padlások, hanem a homlokzatok is tömegével korszerűsödjenek, hiszen ebben rejlik a nagyobb energia megtakarítási potenciál

Az új katalógusban például egy külső fal utólagos szigetelése családi házak esetében 0,46 GJ/m² értékkel szerepel a meglévő falvastagságtól függetlenül, ami jóval kedvezőbb a korábbi 0,27–0,37-es tartománynál.

Mindezek mellett a szigetelőanyagok elvárt vastagságában is változás történt. Homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében, ha a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője 0,038 W/mK vagy annál jobb (ezek pl. a fehér színű EPS polisztirol termékek), akkor minimum 15 cm vastagságú szigetelés alkalmazása az elvárás, míg a 0,032 W/mK vagy annál jobb szigetelő képességű anyag használatánál (ezek pl. a grafitos EPS polisztirol termékek) a 12cm-es vastagság is elegendő.

Felkészült a piac?

Vélhetően nem lesz hiány szigetelőanyagból - mondta Juhász Attila. A 2024-es padlásszigetelési hullám során komoly ellátási problémák is jelentkeztek: szeptembertől kezdve hiány alakult ki az üveggyapot szigetelőanyagból, és akár több hetet is kellett várni a kiszállításra a megnövekedett kereslet miatt.

Az üveggyapot gyártási piac, amely jelenleg kizárólag külföldi gyártói kapacitásokra támaszkodik, tavaly nem volt felkészülve ekkora rohamra, hiszen egyik pillanatról a másikra tízezrével rendelték a kivitelezők a padlásszigeteléshez szükséges szigetelőanyagokat. A jó hír az, hogy ez a helyzet várhatóan jelentősen javul 2025-re. Ennek fő oka, hogy új gyártókapacitások lépnek be a piacra, hosszú évek után újraindul Magyarországon az üveggyapot gyártás

- fogalmazott. Nyilván szállítási csúszások benne lehetnek a rendszerben, amelyet az is befolyásolhat, hogy a lakosság és a vállalkozások milyen gyorsan reagálnak a lehetőségre, az épület szigetelések egy, vagy két évre elosztva fognak megvalósulni.

A szakemberek tekintetében is kedvezőbb a helyzet, mint pár éve. Az építőipar 2023–2024-ben jelentős visszaesést élt meg a lakásépítések és állami beruházások csökkenése miatt. Emiatt a korábbi szakemberhiány átmenetileg mérséklődött, sok kivitelező cégnek csökkent a rendelésállománya, felszabadult kapacitások vannak a szektorban.

Az építőipar jelenleg nincs a legjobb időszakában, épp ezért a szakma üdvözli az olyan intézkedéseket, amelyek növelik a keresletet és munkát adnak a szakembereknek

- értékelt az az ÉVOSZ tagozati elnöke. Az EKR-kötelezettségek emelése – és az ezzel járó ingyenes korszerűsítési projektek – fel fogják pezsdíteni a piacot, és ez munkát ad a kivitelezőknek. Jelenleg tehát bőségesen rendelkezésre áll építőipari kapacitás a program kiszolgálására, ami biztosítja, hogy a növekvő igényeket (legyen az padlás- vagy homlokzatszigetelés) az iparág le tudja követni.

Juhász Attila végezetül hozzáteszi: a következő hetekben amint a jogszabályi változások életbe lépnek várhatóan rengeteg vállalkozó keresi majd meg a lakosságot közvetlenül, vagy akár az önkormányzatokon keresztül is ajánlkozva.

Érdemes óvatosnak és körültekintőnek lenni, mert ahol létezik 0 forintos szigetelés, ott megjelennek a kókler és csaló szereplők is, ahogy ez tavaly is történt. Az interneten és közösségi médiában is számos hirdetés kering, és nem mindegyik vállalkozó megbízható. Előfordultak olyan esetek is, ahol apró betűs trükkökkel vagy nem megfelelő minőségű munkával próbálkoztak a vállalkozók a saját profitjukat növelni. Ettől függetlenül az ingyenes szigetelés – legalábbis a födémszigetelés – valódi lehetőség, amivel érdemes élni, tehát ne gondoljuk, hogy minden ilyen ajánlat átverés

- húzta alá Juhász Attila, aki szerint az ingatlantulajdonos válasszon tapasztalt, sok éve működő, megbízható céget a kivitelezéshez. Érdemes utánanézni a vállalkozás referenciáinak, esetleg megkérdezni ismerősöket, hogy végeztek-e már náluk hasonló munkát.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ