Így üti meg a Trump-sokk Magyarországot

A BNP Paribas közgazdászai azzal kezdik elemzésüket, hogy a magyar gazdaság 2024 második és harmadik negyedévében technikai recessziót élt át, de az év egészében mérsékelt, 0,5%-os GDP-növekedést könyvelhetett el. 2025 I. negyedévében a növekedés váratlanul 0,2%-kal csökkent negyedév/negyedév viszonylatban.

Mindezek alapján friss prognózisukban azt jelzik előre, hogy a magyar gazdaság idén 0,9%os növekedésre lesz képes,

ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző előrejelzés. Az elemzők a növekedési előrejelzés rontását

Donald Trump amerikai elnök által elindított vámsokkal magyarázzák.

Nem a BNP Paribas elemzői az elsők, akik rontották növekedési előrejelzésüket:

Ez ugyanis szerintük rövid távon az export visszaesését és a beruházási projektek elhalasztását eredményezheti. Ennek ellenére a növekedés 2025-ben várhatóan szerény mértékben javul 2024-hez képest - írták.

De mégis milyen gazdasági jövő vár ránk?

Az idei GDP-növekedés némiképp jobb lehet a tavalyinál, ezt pedig a gazdaság ellenálló képessége segíti, azon belül is elsősorban a háztartások fogyasztása. Ez utóbbi tényező pedig azzal függ össze, hogy az infláció fokozatosan csökken, ezzel párhuzamosan pedig erősödnek a bérek - vélekednek az elemzők, akik egyetértenek azokkal az elemzői és hitelminősítői várakozásokkal, hogy

a 2026-os parlamenti választások előtt a magyar kormány új költségvetési lépésekre készül.

A 2026-ra tervezett általános választások előtt várhatóan nagyvonalú fiskális intézkedések támogatják majd a fogyasztást

- vetítik előre a bank elemzői, akik felidézik, hogy a 2025-ös költségvetésben milyen már ismert hasonló lépések vannak (13. havi nyugdíj, béremelések, szja-mentesség elindulása).

Arra is kitérnek, hogy a 2026-os költségvetés célja a családok támogatása, annak ellenére, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak a kiadások jelentős növelésére. Az ország ellen már most is túlzottdeficit-eljárás folyik, ezért az EU-val szembeni kötelezettségvállalások részeként ki kell igazítania államháztartását (Magyarországnak négyéves határidővel) - teszik hozzá.

Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy a túlzottdeficit-eljárásban egyelőre elégedett az Európai Bizottság, hogy Magyarország tartja a korábban vállalt kiigazítási pályát, amelyet az is segít, hogy Magyarország aktiválta azt a záradékot, amely könnyebbé teszi a védelmi kiadások növelését.

Azzal számolnak a bank közgazdászai, hogy a magyar gazdasági növekedés 2026-tól várhatóan felgyorsul, de valószínűleg a hosszú távú trend (2010-2019: 2,9%) és a középtávú potenciál (az IMF becslése szerint 2,8%) alatt marad. Az export tekintetében kedvező lehet, ha a német gazdaság a kilátásba helyezett élénkítési csomagok hatására magára talál. A német védelmi és infrastrukturális gazdaságélénkítési terv (1000 milliárd euró 12 év alatt) hatásai kedvezőek lehetnek a közép-európai országok számára - írták.

Bizonyos ágazatok, mint például a fegyvergyártás, a gépgyártás és az elektromos berendezések, kétségtelenül növekedni fognak a következő években (2022-ben a magyar feldolgozóipar hozzáadott értékének 29%-át tették ki), akárcsak az építőipar. A gazdaságélénkítési terv végrehajtása azonban időbe telik, és hatásai valószínűleg csak 2027-től lesznek láthatóak - vetítik előre. A magyar állami beruházások volumene pedig nagyban függ az uniós forrásoktól - teszik hozzá.

Arról is megemlékeznek az elemzők, hogy az infláció mérséklődik, többek között a kormány élelmiszerinflációval szembeni fellépésének köszönhetően. 2025-ben az átlagos infláció az év eleji magas számok miatt valamivel magasabb lesz, mint 2024-ben. A 3%-os inflációs célhoz való visszatérés 2027-ben várható - fogalmaznak.

Csökkenhetnek végre a kamatok

Mindezek ellenére a magyar jegybank óvatos maradhat a forint érzékenysége miatt, annak ellenére, hogy időközben a forint visszanyerte erejét a dollárral szemben. Az irányadó kamatláb ezért 2025 végén 5,75%-ra, 2026 végén pedig 4,50%-ra csökkenhet - prognosztizálják.

Az MNB épp a héten tartott kamatdöntő ülést:

A Trump 2.0 hatás

Az elemzők azt is megállapítják, hogy a közép-európai gazdaságok sem úszták meg az amerikai vámok emelkedését, még akkor sem, ha kereskedelmi deficitjük az Egyesült Államokkal szemben marginális.

Kiemelik:

Magyarországon az amerikai vámok átlagos effektív vámtétele a 2025. március végi 1,4%-ról mára 18,8%-ra emelkedett.

Majd részletezik:

• Az Egyesült Államokba irányuló jármű- és alkatrészkivitelre 25%-os vámot vetnek ki;
• az acélra és az alumíniumra kivetett vám június 4-én 50%-ra emelkedett.
• A többi exportált árura 10%-os vámtétel vonatkozik.

A tényleges vámtétel tovább emelkedhet 25,8%-ra, ha a kölcsönös vámtételt 20%-ra emelik. A gyógyszeripari és az elektronikai ágazat is Donald Trump kormányának célkeresztjébe kerülhet. Ezek teszik ki az Egyesült Államokba irányuló magyar export 16%-át - folytatják az elemzést, bemutatva, hogy miért is veszélyes a magyar gazdaságra az amerikai elnök kereskedelempolitikája.

Majd úgy folytatják a közgazdászok, hogy "Közép-Európában Magyarország az egyik leginkább kitett ország a kereskedelmi sokknak, mivel nagyon nyitott gazdaságról van szó". A 2022 és 2024 közötti időszakban az áruk együttes exportja és importja átlagosan a GDP 154,8%-át tette ki (csak az export esetében 77,1%). Igaz, az Egyesült Államokba irányuló export aránya alacsony (az összes export 4,1%-a és a GDP 2,9%-a 2024-ben), de tekintettel a Németországgal fennálló kereskedelmi kapcsolat fontosságára (az export 25,1%-a 2024-ben és a GDP 17,5%-a irányul oda),

Magyarországot közvetve és a régió más országainál markánsabban érinti a sokk

- állapítják meg. Úgy számolnak, hogy az exportra gyakorolt negatív hatásokhoz kapcsolódó kumulatív aktivitáscsökkenés a GDP -1,4% és -2,3%-a között lehet.

Számításukat több hatásra is lebontják:

• a közvetlen USA-magyar kereskedelmi kapcsolatok miatti negatív vámhatás a GDP-re 0,5%-ot tenne ki,
• ehhez jön hozzá a közvetett hatás, elsősorban a Németországba irányuló exporton keresztül, ami 0,9-1,8%-os negatív hatást jelentene.

Külön szólnak arról is az elemzők, hogy a globális kereslet jelenlegi lassulása mellett, és mivel valamennyi kereskedelmi partnert érintik az amerikai vámintézkedések, az exporttermékek számára csak korlátozottan tud egy-egy nyitott gazdaság új értékesítési lehetőségeket találni.

Nem zárható ki, hogy az Ázsiából, különösen Kínából származó termékek versenyezni fognak a helyben gyártott, exportra szánt termékekkel, különösen a közép- és csúcstechnológiai szegmensben - hívják fel a figyelmet az elemzők. Magyarország a gépek és szállítóeszközök gyártására specializálódott, amelyek 2024-ben átlagosan az ország teljes exportjának 55,5%-át tették ki. Magyarország 2000-es évek óta elért németországi piaci részesedésnyeresége ebben a szegmensben némileg erodálódhat Kína javára, amely az UNCTAD mutatója szerint is feltárt komparatív előnnyel rendelkezik ezen áruk terén - figyelmeztetnek.

Másik oldalról viszont fontos kapcsolódás van Kína és a magyar gazdaság között - ismerik el az elemzők. Kína a közvetlen külföldi befektetések (FDI) tekintetében is Magyarország egyik legfontosabb partnerévé vált. Közép-Európában Magyarország kapta a kínai közvetlen külföldi befektetések legnagyobb részét, elsősorban az autóiparban. Ez része annak a stratégiájának, hogy kulcsfontosságú szereplővé váljon az elektromos akkumulátorok és elektromos járművek gyártásában. Magyarország stratégiája középtávon a közvetlen külföldi befektetések ösztönzésére irányul - foglalják össze, majd megemlítik, hogy Magyarország továbbra is vonzó célpont a közvetlen külföldi tőkebefektetések számára, és rövid és középtávon továbbra is profitálhat a nearshoringból.

Összességében az elemzők kiemelik, hogy rövid távon a vámintézkedések negatív hatása érvényesülhet. A monetáris és fiskális politika mozgástere e hatások ellensúlyozására viszonylag korlátozott.

Rövid távon még esetleg kompenzáló tényezőként hathat az EU védelmi kiadásokra vonatkozó új mentesítési szabályrendszere. Az ország, más tagállamokhoz hasonlóan, aktiválta a védelmi kiadásokra vonatkozó mentességi záradékot, amely lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokat 4 éven keresztül évente a GDP legfeljebb 1,5%-ával kivonják a költségvetési szabályok alól - emlékeztetnek.

Címlapkép: Donald Trump amerikai elnök az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új amerikai vámrendszerről beszél a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án. Forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo