Az európai adórendszerek gyakorlatilag a II. világháború óta – a volt keleti blokkban a '90-es évek óta – ugyanúgy, ugyanazon elvek szerint működnek, mint egy jól beállított gépezet. A bevételeik működtetik a közszolgáltatásokat, fenntartják a társadalmi újraelosztást, finanszírozzák az infrastruktúrát, és az elmúlt évtizedekben alapvetően stabilnak mutatkoztak biztosítva a jólétet. Ám a felszín alatt egyre több hajszálrepedés jelenik meg. Demográfiai átrendeződés, gyorsuló éghajlatváltozás, fokozódó védelmi kiadások, technológiai átalakulás – ezek a folyamatok egyre élesebben vetik fel a kérdést: fenntarthatók-e a jelenlegi adórendszereink?
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2024-es adójelentése ezt a kérdést tette fel, és a válasz, amit a számok mögött találunk, nem sok jóval kecsegtet. A gazdasági fellendülés évei után az uniós adóbevételek növekedése megtorpant a koronavírus-járvány és az energiaválság után, a társadalmi kiadások viszont változatlanul emelkednek.
A tagállamok többsége eddig csupán rövid távú intézkedésekkel próbált egyensúlyt teremteni a növekvő kiadások kigazdálkodására – átfogó szerkezeti reformok nélkül.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
