Az európai adórendszerek gyakorlatilag a II. világháború óta – a volt keleti blokkban a '90-es évek óta – ugyanúgy, ugyanazon elvek szerint működnek, mint egy jól beállított gépezet. A bevételeik működtetik a közszolgáltatásokat, fenntartják a társadalmi újraelosztást, finanszírozzák az infrastruktúrát, és az elmúlt évtizedekben alapvetően stabilnak mutatkoztak biztosítva a jólétet. Ám a felszín alatt egyre több hajszálrepedés jelenik meg. Demográfiai átrendeződés, gyorsuló éghajlatváltozás, fokozódó védelmi kiadások, technológiai átalakulás – ezek a folyamatok egyre élesebben vetik fel a kérdést: fenntarthatók-e a jelenlegi adórendszereink?
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2024-es adójelentése ezt a kérdést tette fel, és a válasz, amit a számok mögött találunk, nem sok jóval kecsegtet. A gazdasági fellendülés évei után az uniós adóbevételek növekedése megtorpant a koronavírus-járvány és az energiaválság után, a társadalmi kiadások viszont változatlanul emelkednek.
A tagállamok többsége eddig csupán rövid távú intézkedésekkel próbált egyensúlyt teremteni a növekvő kiadások kigazdálkodására – átfogó szerkezeti reformok nélkül.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja jelenleg 2490 forint, ami augusztus 13-tól 2990 forintra emelkedik. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29845 forint, így tehát még jobban megéri éves előfizetésre váltani. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
