Tíz nap maradt, amíg a Magyarországnak legfájdalmasabb amerikai csapáshullám elkezdődhet

Az Európai Uniónak tíz napja maradt, hogy megállapodásra jusson Donald Trumppal a vámokról, különben július 9-én lejár a vámháborúban meghirdetett tűzszünet. Az Egyesült Államok jelenleg csak Kínával és az Egyesült Királysággal kötött egyezményt, így az EU-ra 10 százalékos általános, és akár 20–50 százalékos célzott vámemelés is várhat.

A tét óriási: 2024-ben 532 milliárd euró értékű export ment az Egyesült Államokba, arra a piacra, mely a világ fogyasztásának közel harmadát adja.

Trump politikájának hatása nem csak fenyegetés: egy 30 százalékos vám 3,8 százalékkal csökkentené az amerikai GDP-t 2026-ra, míg az EU-t csupán 0,8 százalékos visszaesés érintené. Ha a vámok elérik az 50 százalékot, az európai export az USA-ba akár a felére is zuhanhat.

Ez azért van az asztalon, mert június elején Trump már belengette ezt a tételt is, bár erről elnöki rendelet soha nem jelent meg, és az amerikai elnök azt pár napon belül elnapolta július 9-ig.

A legnagyobb vesztesek az exportorientált iparágak lennének, különösen Franciaországban. Németország eközben belső keresletet élénkítő csomaggal próbál ellensúlyozni, 850 milliárd eurós ösztönzővel.

Ahogy arról a hétvégi elemzésünkben írtunk, Magyarország esetében a BNP Paribas elemzői úgy számolnak, hogy az exportra gyakorolt negatív hatásokhoz kapcsolódó kumulatív aktivitáscsökkenés a GDP -1,4% és -2,3%-a között lehet.

A gazdasági károk miatt Brüsszel nem hagyná válasz nélkül, ha Trump nem ütne pecsétet semmilyen megállapodásra: az Európai Bizottság készül célzott ellenintézkedésekre, például amerikai termékek megadóztatására, közbeszerzésekből való kizárásra, vagy az amerikai digitális és szellemi tulajdonjogok korlátozására.

A probléma annyi, hogy a két vezető gazdasági hatalom nem ért egyelőre egyet a konfliktus kezeléséről: a francia–német álláspont különbözik, míg Párizs harcra kész, Berlin inkább kompromisszumos hangot üt meg. A gazdasági elemzők szerint egy „szabályozott megtorlás” csökkentheti az aszimmetrikus hatásokat, de minden válasz további eszkaláció kockázatát hordozza.

A Les Echos szerint a legkeményebb eszköz az európai megtakarítások amerikai állampapír-piacról való visszavonása lenne, de ez visszaüthetne az európai bankrendszerre is.

Trump ráadásul pénteken nagyon keményen támadt Kanadára, amiért az észak-amerikai ország különadókat vetett volna ki a nagy digitális szolgáltatókra, amelyek jellemzően az USA-ban működnek. Miután az amerikai elnök bejelentette, hogy leállítja a tárgyalásokat Kanadával, az ország miniszterelnöke, Mark Carney jelezte, hogy az egyeztetések érdekében egyelőre visszavonják a tervezett új teher kivetését.

Az Európai Unió számára ez azért lehet intő jel, mert Brüsszel egyrészről tervezi digitális adók kivetését, másrészről már kőkemény szabályozások alá vonta az olyan szereplőket, mint a Google, a Meta vagy az Amazon. Teresa Ribera versenypiaci biztos pedig már pénteken közölte:

ezekből a szabályokból nem enged az Európai Unió.

Az Európai Unió inkább kiszervezi a világot Trump mögül

Azonban közben az Európai Bizottság nemcsak Trumppal készül háborúzni, hanem új partnereket keres. Mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) képtelen a mostani kereskedelmi konfliktus rendezésére, egy új szervezetet hoznának létre, hogy a világ másik felével kereskedhessen az EU. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti uniós csúcstalálkozón bemutatta terveit, hogy a Trump-féle vámfenyegetések helyett az EU a csendes-óceáni térségre fókuszálhat, és az úgynevezett CPTPP-országokkal dönthet együttműködésről.

Ez a blokk adja a világgazdaság 30 százalékát és nagy pofon lenne az Egyesült Államoknak, ha a nyersanyagokban gazdag térség országait von der Leyen kiszervezné az USA mögül.

Valójában Kínával szemben sokkal élesebb a konfliktus

A vámháborús ellenlépések tehát kétélű fegyverek, amelyben az EU csak korlátozott mozgástérrel bír. Ha sikerül is elkerülni az amerikai konfliktust, az európai ipart így is új kihívás fenyegeti: Kína egyre agresszívebben hódít meg harmadik országokbeli piacokat, és növeli exportját az európai kontinensre.

Az EU-nak ezért párhuzamosan Pekinggel is kvótatárgyalásokra kell készülnie.

Kínával szemben eddig harciasabb volt Brüsszel: az Európai Bizottság már kitiltotta a kínai egészségügyi eszközök gyártóit az uniós közbeszerzésekből, büntetővámot vetett ki az e-autók importjára, valamint dömpingellenes lépéseket hoztak a faipari, valamint fémipari termékekkel szemben.

Ráadásul az EU nem is vetette be a teljes arzenálját: előzetesen már értékelik a belső piacra települő kínai cégek Pekingtől kapott állami támogatásai miatt a külföldi támogatásokról szóló rendelet alkalmazását is.

Egyelőre azt tudni, hogy a BYD épülő, Szeged melletti gyára ügyében folyik a vizsgálódás, de várhatóan célkeresztbe kerülhetnek az akkumulátorgyártók is.

Így Kínával is nagyobb tárgyalásokra készül az Európai Unió: július 24-25. között a legmagasabb szinteken egyeztetnek majd a kínai vezetéssel, hogy új, igazságosabb, a korábbi világkereskedelmi szabályokra épülő feltételek mellett kössenek újabb megállapodást.

Miközben az Atlanti fronton óránként csökken a mozgástér, Brüsszelnek egyre inkább a globális játéktér egészében kell gondolkodnia. A világkereskedelem újraszabása már nem opció, hanem kényszer: vagy az EU alakítja, vagy mások alakítják helyette a helyzetet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images