„Merülőrajt”, helyben toporgás: nehéz most jót mondani a magyar gazdaságról

„Merülőrajt” a gazdaságban

Az első negyedéves meglepően gyenge GDP-adat részletei megerősítették azt a félelmünket, hogy a fogyasztás lassulása is felelős volt a magyar gazdaság váratlan visszaeséséért – írja friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Éppen ezért rontották növekedési előrejelzésüket, most

mindössze 1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak 2025-ben, ráadásul ebben is lefelé mutató kockázatokat látnak.

Virovácz szerint a jó hír, hogy a magas frekvenciájú adatok a második negyedév elejével kapcsolatban javulást mutatnak, így jelentősen csökkent egy újabb technikai recesszió esélye, vagyis várhatóan nem lesz még egy „mínuszos” negyedév. Az ipar áprilisi adata pozitív meglepetés volt, ugyanakkor az elemzők szerint egy inkább egyszeri visszapattanás volt, nem pedig a negatív tendencia megfordulása.

Hosszabb távon élénkülhet a gazdaság, de az ING Bank kiemeli, hogy a 2026-27-es 3 százalék körüli növekedés is pesszimistább a korábbi prognózisuknál.

Szintén 1 százalékos gazdasági növekedést várnak 2025-re a Raiffeisen Bank elemzői, akik a miniszterelnök korábbi repülőrajtra vonatkozó prognózisára utalva

„merülőrajtnak” nevezik a gazdaság jelenlegi helyzetét friss negyedéves elemzésükben.

Kiemelik, hogy az első negyedévben részben a külső környezet okozta a kellemetlen meglepetést Magyarország számára is, az ipar és a beruházások botladozását a reálbéremelkedés következtében élénkülő fogyasztás csak részben tudta ellensúlyozni. Regionális összehasonlításban a magyar gazdaság teljesítménye 2025 első negyedévében jelentősen elmaradt a közép-európai és eurózónás társakétól. Míg az eurózóna gazdasága éves összevetésben 1,2 százalékkal, Csehországé 2 százalékkal, Lengyelországé pedig 3,2 százalékkal bővült, addig Magyarországon 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak – teszik hozzá.

A távolabbi kilátások már valamival derűsebbek, az európai üzleti ciklus hosszú ipari recessziót követően javulhat, illetve új termelőkapacitások aktivizálódnak. Ezek a hatások azonban csak az év vége felé, illetve fokozatosan erősödve a következő években fejthetik ki a hatásukat az elemzők szerint. Jövőre a Raiffeisen is a gazdaság élénkülésére számít, így 2026-ban 2,7%-kal, 2027-ben pedig 2,4%-kal bővülhet a GDP.  

Tényleg legyőztük az inflációt?

Az elmúlt hónapokban a magyar gazdaságpolitika irányítói igyekeztek azt hangsúlyozni, hogy sikerült letörni az inflációt, ugyanakkor az adatok nem feltétlenül ezt támasztották alá. Májusban a bevezetett önkéntes és előírt árkorlátozások ellenére is emelkedett az inflációs ráta, ráadásul egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a mostani árrésstopok előbb-utóbb visszaütnek majd, hiszen a kivezetéssel várhatóan 2026-ban jöhet egy újabb megugrás az inflációban.

Az ING elemzői szerint 2026-2027-ben átlagosan 4%-os éves áremelkedésre kell számítani, az idei évi átlagos 4,6%-ról jövőre 4%-ra csökkenhet az áremelkedési ütem, majd még 2027-ben is 3,8% lehet.

Arra számítunk, hogy az infláció csökkentését célzó kormányzati intézkedések nem kerülnek kivezetésre a 2026-os országgyűlési választásokig – hangsúlyozza a Raiffeisen Bank elemzése. 2025 végéig 4-5 százalék közötti sávban maradó inflációra számítanak, sőt, az előttünk álló adatok a májusi 4,4 százaléknál is magasabbak lehetnek. 2026 legelején átmenetileg a bázishatás miatt mélybe zuhanhat az inflációs ráta, de 2026 második felében ismét 4 százalék fölé szökő pénzromlási ütemmel számolnak.

Borulhat a hiánycsökkentés, jönnek a leminősítések?

A költségvetési hiánnyal kapcsolatban sem tűnnek optimistának mostanában az elemzők, hiszen a várttól elmaradó gazdasági növekedés és a 2026-os parlamenti választások komoly kockázatot jelentenek. Az ING kiemeli, hogy ugyan a kormány már 4,1%-ra emelte hiánycélját, azonban még ehhez képest is a GDP 0,5%-ának megfelelő elcsúszás látszik, vagyis 4,6% lehet az idei hiány.

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Évről évre a legnevesebb hazai és külföldi elemzőket, közgazdászokat, döntéshozókat hozzuk el Budapestre, idén sem lesz ez másként. Ne csináljon programot október 7-ére, a részletekkel hamarosan jelentkezünk!

Információ és jelentkezés

A vártnál rosszabb költségvetési pálya várhatóan nem okoz finanszírozási gondot, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) már az első félévben bevonta gyakorlatilag a teljes évre tervezett forrást a piacról, ugyanakkor a magasabb deficit növelheti az esélyét egy negatív hitelminősítői lépésnek – olvasható az ING előrejelzésében.

A Raiffeisen Bank elemzői szerint elsősorban a kiadások túlteljesülése és az uniós források elmaradása okoz gondot a költségvetésben, ezért április végére már az egész éves pénzforgalmi hiánycél 71%-a teljesült, a deficit mintegy 330 milliárd forinttal volt magasabb ebben az időszakban, mint 2024-ben. Éppen ezért szerintük

a kormány 2025-re tervezett hiánycélja várhatóan nem tartható, az év végére a GDP-arányos hiány 5,5 százalék körüli szintre emelkedhet.

A költségvetés stabilizálásához elengedhetetlen lenne a kiadások szigorúbb kontrollja, az uniós források gyorsabb beáramlása, valamint a kamatkiadások csökkentése – áll a Raiffeisen elemzésében.

Az elemzők szerint a választások előtt az ország hitelminősítésének romlására és így az országkockázat emelkedésére lehet számítani.

A három nagy hitelminősítő október közepe és december eleje között vizsgálja felül a tervek szerint a magyar adósbesorolást. A legfájdalmasabb az lenne, ha a Standard & Poor’s (S&P) lépne október 10-én, mivel náluk csak egy fokozattal vagyunk a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) kategória határa felett, ráadásul negatív kilátással, így esetükben könnyen elveszíthetjük a befektetésre ajánlást. Ez pedig akár piaci hatásokkal is járhat, hiszen, ha a háromból két hitelminősítő is a bóvliba sorol egy országot, akkor jellemzően a konzervatív intézményi befektetőknek, akik csak befektetésre ajánlott eszközöket tarthatnak, el kell adniuk kitettségüket. Ez elsősorban a forint és a magyar állampapírok piacán okozhatna komolyabb eladói nyomást.

Meddig tarthat a forint ereje?

A gyenge belső kereslet és a viszonylag alacsony energiaárak segíthetnek fenntartani Magyarország kedvező külső pozícióját, ami tartós támogatást nyújt a forint árfolyamának – olvasható az ING Bank elemzésében. Mindezek ellenére a szakemberek a magyar deviza kismértékű gyengülésére számítanak, a nyári nyugalom után az év végére 410 körüli euróárfolyamot valószínűsítenek. Hosszabb távon folytatódhat a forint lassú leértékelődése, hiszen 2026-ra átlagosan 415 körüli, 2027-re pedig 420 feletti árfolyamot jósolnak.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Virovácz Péter szerint a forint érzékenysége nem tűnt el az elmúlt hónapok viszonylagos nyugalma ellenére, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről továbbra is indokolt az óvatosság. Éppen ezért az év végéig a jelenlegi 6,5%-on maradhat az alapkamat.

A Raiffeisen szerint legalább 2026 közepéig maradhat az alapkamat jelenlegi szintje, ugyanakkor a forint hosszútávú kilátásaival kapcsolatban pesszimisták. Szerintük az idén év végi 410-ről

2026-ban 430-ig, majd 2027-ben 440-ig emelkedhet az euróárfolyam, utóbbi új történelmi mélypontot jelentene a forint szempontjából.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images