Mit hozott a modellváltás a Szegedi Tudományegyetemen? (Interjú)

A modellváltás óta már a negyedik tanév zajlik az egyetemen. Ez talán már elég hosszú idő ahhoz, hogy össze lehet foglalni a főbb tapasztalatokat, tanulságokat. Melyek ezek?

A modellváltás egyik legpozitívabb hozadéka, hogy az egyetemek finanszírozása teljesítményhez, indikátorokhoz kötött, ez is ösztönöz minket arra, hogy minden területen egyre jobbak legyünk. Az indikátorok természetesen tükrözik a társadalmi és kormányzati prioritásokat is. Emellett fontos a normativitás és kiszámíthatóság – öt évre, 2026 végéig kötött velünk az állam egy közfeladat-finanszírozási szerződést, melyben megállapodtunk az elérendő célokban és azok ellentételezésében. Bár a szerződés bonyolult és néha módosítani kell, az alapelvárások változatlanok, így az egyetem tudja, mire számíthat.

Hogyan változtak a főbb mutatószámok az elmúlt négy évben, és mire számítanak a jövőben?

A számok jellemzően pozitívan alakulnak nálunk. Az egyetem átalakult költségvetési intézményből gazdasági társasággá.

A korábbi költségvetési intézményi forma nem ösztönözte a takarékoskodást, gátolta beruházások indítását, most viszont tudunk tervezni.

2021-ben 22 ezer hallgatónk volt, most csaknem 25 ezer van. De ez önmagában keveset jelent, hiszen az állam meghatározza, mely képzést milyen mértékben finanszíroz. Elsődleges érdekünk az államilag finanszírozott helyek feltöltése, emellett

fontos a fizetős hallgatók toborzása is, legyen az hazai vagy külföldi.

Dr. Fendler Judit

Szegedi Tudományegyetem, kancellár

A szegedi Tudományegyetem kancellárja, közgazdász, MBA, egészségügyi menedzser. Pályáját nemzetközi cégnél auditorként kezdte, majd banki és biztosítói közép-és felsővezető volt. 2007-től dolgozik a

Tovább

A szegedi Tudományegyetem kancellárja, közgazdász, MBA, egészségügyi menedzser. Pályáját nemzetközi cégnél auditorként kezdte, majd banki és biztosítói közép-és felsővezető volt. 2007-től dolgozik a… Tovább

Hogyan befolyásolja a képzési struktúrát, hogy tudományegyetemként működnek?

Tudományegyetemként szélesebb a képzési palettánk, mint egy szakegyetemnek. Vannak területek, ahol nagy a túljelentkezés, máshol viszont nekünk kell aktívan toboroznunk hallgatókat.

Ilyen például a tanárképzés vagy az egészségügyi szakdolgozói képzés, ahol társadalmi szinten hiány van, de nekünk felelősségünk,

hogy minél több ápolót, tanárt, tanítót képezzünk. Négy karunkon folytatunk tanárképzést az óvodapedagógustól a középiskolai tanárokig. Ezeken a területeken más a toborzási taktikánk, mint a népszerűbb szakokon, például pedagógus-ösztöndíjakat alapítottunk.

Hogyan változott a finanszírozási modell, és milyen elemekből áll most az egyetem bevételi struktúrája?

Mi többféle közfeladatot látunk el, így több ágazati irányítónk van. Vannak közoktatási intézményeink, általános iskolánk, középiskolánk, van szakképzésünk. De a legnagyobb tétel a felsőoktatás és az egészségügy. Vannak átfolyó bevételeink, például a hallgatói önkormányzatok, hallgatók támogatása, vannak fix bevételeink, mint a közoktatás finanszírozása, és vannak teljesítményfüggő bevételeink, ezek a felsőoktatási és az egészségügyi bevételek. Mindegyiket más ágazati irányítás és más típusú finanszírozás jellemzi.

A bevételeink több mint a duplájára nőttek 2021 vége óta, 120 milliárdról körülbelül 275 milliárdra, de ebből jelentős részt tesznek ki az ágazati, egészségügyi és pedagógus béremelések.

Azaz ez nem jelenti azt, hogy ilyen mértékben nagyobb forrásból gazdálkodunk, de azt igen, hogy lehetőségünk van a prioritások mentén gazdálkodni, takarékoskodni, beruházni saját forrásból. A 275 milliárd forintos bevételből 47%-ot, 130 milliárd forintot tesz ki az egészségügyi finanszírozás, a felsőoktatás állami finanszírozási lába körülbelül 25-30%-ot tesz ki, a többi pedig különböző ágakon érkező saját bevétel, pl. a fizetős hallgatók tandíja is.

A két legnagyobb ág, ami körülbelül 80%-át teszi ki az egyetem bevételeinek, az közfeladat ellátásra kapott állami forrás. Mindkettő teljesítményhez kötött, bár az egészségügy és a felsőoktatás finanszírozása nagyon eltérő módon működik.

Ez alapján tehát több minisztériummal is aktív az egyetem kapcsolata.

Így van, a KIM-en kívül a Belügyminisztérium egészségügyi és közoktatási államtitkárságával is szoros a kapcsolat, de több állami intézménnyel is együttműködünk. Például a HIPA-val erős a kapcsolatunk, hiszen az egyetem körül zajló fejlesztések, a régió fejlődése érinti az intézményünket. A nagy cégek betelepülésekor, mint például a BYD, a Rheinmetall, az egyetem jelenléte az egyik stratégiai szempont volt a cégek választásánál.

Bár még csak az építési szakaszban van a BYD gyára, már most sok területen együttműködünk velük. Igénybe vesznek tőlünk foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást, környezetvédelmi méréseket, és folyamatosan egyeztetünk, hogyan fogjuk majd a képzésben támogatni őket. Elsősorban a mérnökkar, természettudományi kar, informatikusok azok a területek, ahol munkaerőre számítanak, de már beiskoláztak kollégákat angol nyelvű jogi és HR képzésekre is.

Tehát nem magyarokról, hanem külföldi diákokról beszélünk.

Igen. Ami lényeges az oktatásunkban, hogy egyre nagyobb a szerepe a megrendelőre igazított, rugalmas formáknak, lett légyen az cég vagy egyéni hallgató.

Említette, hogy fontos bevételi forrás lehet a magánfinanszírozott oktatásban részt vevő, külföldről érkező hallgatók. Van-e valamilyen megfigyelhető trend ezen a téren? Az ő igényeiket ki lehet-e szolgálni megfelelő tanárokkal, akár külföldi oktatókkal?

Ez valóban jó kérdés. Az egyetemek már a '80-as, '90-es években elindították az angol nyelvű képzéseket, elsősorban az orvosképzés területén, ami akkor egy természetes piac volt. Ma már nem az, óriási versenyben vagyunk a térség egészségügyi képzéseivel. Ez már túlmutat az orvosképzésen - ki kellett alakítanunk angol nyelvű képzéseket a gyógyszerészképzésben, egészségügyi szakdolgozó képzésben, fogorvosképzésben és más területeken is. Emellett illeszkedni kellett a külföldi képzési struktúrákhoz.

Elindítottuk a német nyelvű orvosképzést is, bár kezdetben csak az első két évfolyamot tudtuk oktatni a megfelelő német nyelvű oktatók hiánya miatt. Most már 3 éve mennek tovább az évfolyamok, idén már ötödévesek is lesznek német nyelvú képzésben Szegeden. Az infrastruktúra is nagyon fontos, a külföldi hallgatók jelentős összeget fizetnek, és elvárják a megfelelő képzési infrastruktúrát és lakhatási lehetőségeket. Sokat fejlesztettünk ezen a téren is.

Ez nemcsak épületeket jelent, hanem IT rendszereket és online oktatási lehetőségeket is?

Igen, IT rendszereket, online oktatási platformokat. Az SZTE-vel a régióban egyedül szakmai együttműködést folytató Coursera képzései egyre jobban beépülnek az egyetemi oktatásba. A külföldi és magyar hallgatók is szeretik, mert rugalmas módon, sok cég által elfogadott un. mikrokrediteket tudnak szerezni. Az egészségügyi képzésben nagyon fontosak még a skill laborok.

A magyar egészségügyi képzés nagy versenyelőnye, hogy a hallgatók sokkal többet látnak beteget, több valós gyakorlati tapasztalatot szereznek,

de emellett a skill laborokban minden modellezhető, és ezekre már komoly, igen drága eszközparkok, technológiák állnak rendelkezésünkre.

Az egészségügyi képzés után a többi kar is elkezdte kifejleszteni az angol nyelvű képzéseit. Ebben sokat segített a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok beáramlása, ami rákényszerítette az oktatási struktúránkat a változásra. Ezek közül sok már eladható kurzussá vált.

A kutatási tevékenységről kevesebbet beszéltünk. A modellváltás egyik előnyeként szokták emlegetni, hogy a kutatási forrásokról rugalmasabban tud dönteni egy egyetem. Van-e olyan indikátor, amit az egyetem tekint teljesítményként, és van-e ebben fejlődés?

A szerződésünkben kutatási indikátorok is vannak. Ezek tartalmazzák a publikációk számát, különösen a felső decilisben (D1) és a felső 25%-ban (Q1) megjelenő cikkeket. Meghatározott folyóiratok és szakmai periodikák számítanak bele ebbe a versenybe. Mérjük az innovációs bevételeket, vagyis hogy el tudunk-e adni valamit a kutatásainkból, illetve a szabadalmakat. Eddig jól teljesítettünk ezekben, és most kezdenek igazán termőre fordulni ezek a tevékenységek. A SZTE kiemelten figyel arra, hogy a sajnos elterjedt „tudomány-metriai” teljesítményeket elkerülve valós eredményekkel járuljon hozzá a tudomány fejlődéséhez.

Az egyetemeknek új szemléletre volt szükségük, a piacon kell eladniuk magukat. Ez egy szemléletváltást jelentett kutatóink, oktatóink, kollégáink számára. Mára már ez evidencia, van erre szakosodott technológia transzfer cégünk, a kiemelkedő kutatási kapacitásainkat, képességeinket a piacon is értékesítjük.

Az elmúlt évben is értékesítettünk fejlesztéseket, például tanulássegítő szoftvert, vagy olyan fejlesztést, ami a beszédből ismeri fel korai módon a demencia jeleit. Ez nem korlátozódik egy-egy területre, a bölcsészkartól az informatikáig mindenkinek lehetősége van rá, és a vevőkör is sokféle lehet.

Tehát vannak aktív céges kapcsolataik.

Nagy lehetőséget látok abban, hogy rengeteg világcéggel állunk kapcsolatban. Ezek a kapcsolatok idővel eljutnak oda, hogy nemcsak vásárlóik vagyunk, hanem kutatási együttműködéseket is kialakítunk. Például egy világcég, mint a GE vagy a Medtronic, a HP esetében nemcsak arról van szó, hogy eladnak nekünk valamit, hanem valódi kutatási és oktatási, képzési együttműködések alakulnak ki.

Ez a szakemberek megtartása és az egyetemre vonzása szempontjából is értékes lehet?

Igen, a diákok és végzőseink számára nagyon fontos, hogy fejlett technológián dolgozhatnak.

Például Karikó Katalin támogatásával nemrég adtunk át egy gazdapatogén labort, ami több százmillió forintos beruházás volt.

Az ő kutatócsoportja Szegeden is továbbviszi azokat a kutatásokat, melyeket ő megkezdett. A végzős biológusoknak, orvostanhallgatóknak fontos, hogy ilyen eszközparkkal dolgozhatnak.

Az Ön és az egyetem rektorának jelen ciklusából két év van még hátra, ilyenkor van egyfajta összegző tevékenység. Mik lesznek a következő két év fő prioritásai? Van-e az egyetemnek új stratégiája, amiben Ön is aktív szerepet vállal?

Az oktatási, egészségügyi és kutatási kiválóság további fejlesztése, az új technológiákhoz és elvárásokhoz való alkalmazkodás alapvető, emellett az eddig a modellváltás óta elindított beruházások nagy része most fordul termőre, azaz egyre inkább jellemző ránk a jelenlét a KFI scénában a legfejlettebb technológiákkal. De azért kiemelten fontosnak tartom, hogy jól teljesítsünk azokban a mérőszámokban, amelyekben mérnek minket. Például a rangsorokban, ahol mindenütt a magyar egyetemek közül az első háromban vagyunk, és szeretnénk is ott maradni. Új mérőszámok is megjelentek, mint a vállalkozó egyetem vagy a zöld egyetem koncepciója - ezekben is igyekszünk kiemelkedően teljesíteni nemzetközi szinten.

Számomra kiemelten fontos a társadalmi felelősségvállalás, hogy az egyetem kapacitásaival, képességeivel közvetlenül is szolgáljuk a közösséget, erre egyre több programunk van, amik kiteljesednek a következő években.

Pár éve alapítottunk egy karokon túlmutató, interdiszciplináris kutatási és kiválósági központot.

Ez olyan kutatásokat támogat az egyetemen belül, amelyek több területet érintenek. Emellett fejlett eszközparkokat hozunk létre, amelyek piacosíthatóak is. Ezeket úgy indítjuk el, hogy az egyetem négy alaptevékenységéből - oktatás, kutatás, gyógyítás és piaci bevételek - legalább háromnak megfeleljenek, de a piaci bevételtermelés minden esetben kritérium.

Tudna konkrét példát mondani ezekre a fejlesztésekre?

Például a biobankunk európai szinten is egyedülálló. Ez egy IT-vezérelt, rendkívül fejlett technológia, amely tárolja és feldolgozhatóvá teszi az egészségügyi intézményként kötelezően tárolt mintáinkat. Emellett bértárolást is tudunk vállalni. Fontos, hogy nem csak kapacitást, hanem szakértelmet is biztosítunk ehhez. De említhetem a szekvenáló központunkat, fázis 1 vizsgálóhelyünket, szuperszámítógépünket, a hamarosan átadásra kerülő ciklotronunkat, és sorolhatnám még a kiemelt technológiát képviselő eszközparkunkat.

Hogyan kapcsolódnak ehhez a külső kutatások, például a klinikai vizsgálatok?

A saját bevételeinkben szerepelnek a klinikai kutatások is, ezeket mindenképpen fejlesztjük.

A top 10 gyógyszergyárral már stratégiai megállapodásunk van.

Számukra a minőségbiztosítás, az emberi erőforrás és az eszközpark a legfontosabb - ezeket tudjuk biztosítani. Ahogy említettem, van fázis 1 kutatóhelyünk, ami Magyarországon ritkaságnak számít. Ez fekvőbetegeken végzett gyógyszervizsgálatokat tesz lehetővé, amihez speciális klinikai háttér, minőségbiztosítás, szakembergárda és elkülönített betegellátó egység szükséges.

Beszéljünk az egészségügyi ellátásról, mint feladatról. A legtöbb állami intézmény, de magánklinikák is arra panaszkodnak, hogy nincs elég szakember. Hogy áll ezen a téren a tudományegyetem?

Itt folyamatosan dolgoznunk kell, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, mind az orvosok, mind az ápolók, szakdolgozók tekintetében fontos a megfelelő szakembergárda biztosítása.

Az egyik legfőbb célunk az egészségügyi humánerőforrás megőrzése, ami elsősorban a betegellátás miatt fontos, de ugyanez a szakembergárda végzi az oktatást is az orvos-, szakdolgozó-, gyógyszerész- és fogorvosképzésben.

Nincs külön erőforrásunk az oktatásra a gyakorlati oktatás területén, emellett részben ugyanazon szakembereink végzik a kutatásokat is. Alapvető érdekünk, hogy

megtartsuk ezeket a kiváló kollégákat és nekik is érdekük legyen a Szegedi Egyetemen maradni.

Vannak erre konkrét eszközeik?

A Szegedi Egyetemnek van egy magánegészségügyi ellátó cége.

Ennek segítségével teljesen transzparens módon, térben és időben elválasztva tudunk plusz kereseti lehetőséget nyújtani saját dolgozóinknak, mind szakdolgozóknak, mind orvosoknak, és ezzel a lehetőséggel is igyekszünk az egyetemen tartani őket.

A fizetős fekvőbeteg-ellátást Szegeden az egyetem tulajdonában álló Mediversal kft végzi,

az ott megtermelt haszon beruházásokra, fejlett technológiákra fordítjuk, például a régióban elsőként a Mediversal által vásárolt eszköz révén lehetséges helyben lézeres látásjavító beavatkozásokat végezni.

Milyen előnyei vannak ennek a típusú működésnek?

Említek egy konkrét példát, hogy megértsék az olvasók ezt a helyzetet. A cégünk, amely könnyebben mozog a piacon, vásárolt egy térdrobotot. Ez eddig Magyarországon csak magánellátás keretében volt hozzáférhető. Olyan konstrukciót találtunk ki, hogy a robot kapacitásának felével ki tudja termelni az árát a térítéses ellátásban, a másik felét pedig átadja a közellátásnak egy igen kedvező bérleti konstrukció keretében. Ez azért nagyon úttörő megoldás, mert a közellátásban nem lehetséges ilyen eszközt venni, nincs rá finanszírozás, de így lehetővé válik azon betegek részére is, akik nem tudják kifizetni a magánellátást, részesülni azokból az előnyökből, amit ez a preciziós technológia képvisel.

Milyen fejlett technológiákra van megfelelő állami finanszírozás?

Egy robottechnológiát finanszíroz jelenleg a NEAK, a sebészeti, un. lágyrészi beavatkozásokat, de magát a beruházást mindenütt valamilyen pályázati pénzből tették meg. Az egészségügy finanszírozása nem  tartalmaz forrást fejlett technológiákra,  mivel az a  működést támogatja, ezért ez csak  pályázati vagy saját forrásból lehetséges.

Miért fontos az egyetemek számára a legfejlettebb technológia biztosítása?

Ez az egyetemeknek kötelessége, hiszen ezen tudnak tanulni a medikusok, a rezidensek, emiatt hozzák ide a külföldi cégek a projektjeiket, válhatunk referencia-központokká. De ahogy hangsúlyoztam ehhez nem elegendő a technika, hanem a motivált, legjobban képzett munkaerőre kell támaszkodnunk.

Milyen szerepe van a külföldi betegeknek ebben a modellben?

Nálunk sok a romániai és szerbiai beteg. Próbáljuk azokat az ellátásokat is térítés ellenében ajánlani, amiket a magyar betegek nem fognak igénybe venni,

mert Magyarországon hozzáférnek az ellátáshoz, ilyenek például az igen költséges idegsebészeti beavatkozás. A külföldi betegeknek, különösen Romániában, már megszokott, hogy ha gyorsan akarnak valamit, meg kell fizetniük. A térítéses ellátásunk jelentős része onnan jön, és ezt próbáljuk fokozni.

Hogyan viszonyul a magyar magánellátás a romániaihoz?

Romániában a magánellátás sokkal fejlettebb, mint nálunk, éppen a fentebb említett működés miatt. Például úgy tudom, hogy míg Magyarországon egy gerincrobot sincsen, míg Romániában van olyan klinika, ahol kettő is van, de csak fizetős formában működik. Szerencsére Magyarországon nem tartunk ott, és remélhetőleg nem is fogunk, hogy ilyen mértékben a magánellátásra szoruljon a lakosság, az nem lenne emberséges.

Meg kell találni az optimális együttműködést az állami ellátás és a magánellátás között, ki kell szolgálnunk a klinikákon a hozzánk fordulókat, és a magánellátás, ezt kiegészítendő,

fogadja a külföldi betegeket illetve azokat, akik egyéb szempontok miatt a magánellátást választják.

Címlapkép forrása: Berecz Valter, Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.