Szélsőséges időjárás sújtja a gyümölcsöket - Ez hajtja feljebb a magyar árakat?

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Az alábbiakban Kisfaludy Tamás – Gazdasági koordinációért felelős helyettes államtitkár, Suppan Gergely – Költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkár, Talián Izabella – Kereskedelempolitikai főosztály vezetője írását közöljük.

Az árréscsökkentés lefékezte az inflációt – az árak már márciusban fordulatot vettek

Az élelmiszerárak emelkedésének megfékezése érdekében 30 élelmiszerkategória esetében bevezetésre került az árrésszabályozás. Az érintett élelmiszerek fogyasztói árai átlagosan mintegy 20 százalékkal mérséklődtek az intézkedés hatására. Az Árfigyelőben közel ezer árréscsökkentés alá tartozó hideg élelmiszer ára figyelhető meg, és ezen termékek 90 százalékának csökkent az ára. Az árrésszabályozás alá eső, de árcsökkenésben nem érintett termékek egy része esetében már korábban is 10 százalék alatti volt az árrés, vagy a referenciaidőpontban éppen akciózás vagy kiárusítás alatt álltak.

Az év elején még kiugró ütemben emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025. január-februárban összességében az élelmiszerek (vendéglátás nélkül) átlagosan 3,3 százalékkal drágultak. Ez az ütem az EU tagállamai között a leggyorsabbnak számított, és a márciusi hónapban is további árnyomásra lehetett számítani.

A március közepén életbe lépett kormányzati árréscsökkentési intézkedés azonban érdemi fordulatot hozott a trendben. Már márciusban megtört a drágulás lendülete: a hideg élelmiszerek éves inflációs rátája 6,5 százalékra mérséklődött a februári 6,8 százalékról, mivel havi összevetésben már 0,5 százalékos árcsökkenést regisztrált a KSH. A korábbi trendek alapján márciusban akár 9 százalékos éves drágulás is elképzelhető lett volna, az intézkedés azonban jelentősen fékezte az árnövekedést.

Áprilisban tovább folytatódott a kedvező tendencia: az éves alapú áremelkedés mértéke 3,9 százalékra lassult, havi alapon pedig 2,3 százalékos árcsökkenés következett be a hideg élelmiszerek körében.

Összességében a március és május közötti időszakban a hideg élelmiszerek ára átlagosan 2,2 százalékkal csökkent Magyarországon. Ez éles ellentétben áll az Európai Unió egészében mért 1,2 százalékos, illetve a V4 többi országában jellemző drágulással. Így 2025 első öt hónapját tekintve 1 százalékkal emelkedett a hideg élelmiszerek ára Magyarországon, amely a második legalacsonyabb árindex az EU rangsorában, tehát az év eleji legmagasabb ütemű drágulás a kormányzati intézkedés hatására végül a második legalacsonyabb áremelkedésbe fordult át.

Tavaszi sokk a piacokon – Európa-szerte megugrottak a gyümölcsárak

A kedvező tavaszi árdinamika után májusban ismét élénkülni kezdett a hideg élelmiszerek inflációja: éves alapon 4,5 százalékos drágulást regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, havi szinten pedig 0,6 százalékkal emelkedett a termékkör átlagos ára.

A májusi áremelkedés mögött elsősorban a szezonális élelmiszerek – különösen a gyümölcsök – jelentős drágulása állt,

amelyet az online Árfigyelő adatai is világosan alátámasztanak.

Az Árfigyelő júniusi adatai szerint a szabályozott termékek ára 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem szabályozott élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak. Utóbbi növekedést elsősorban a szezonális gyümölcsök okozták: a citrom, az alma, a körte és a narancs ára 4-9 százalék közötti mértékben emelkedett. Ezek a gyümölcsök a KSH szerinti friss gyümölcs termékkör közel felét teszik ki, így drágulásuk a nyári hónapokban várhatóan az élelmiszer- és a teljes inflációban is megjelenik.

A gyümölcsárak idei felfutása nem új keletű: a statisztikai hivatal szerint már márciusról áprilisra 4,4 százalékos, áprilisról májusra pedig további 3,5 százalékos havi áremelkedés történt a friss hazai- és déligyümölcsök esetében. Az online Árfigyelő júniusi adatai alapján ez a trend tovább folytatódott, ami alapján a szezonális termékek piacán tartós kínálati feszültségek rajzolódnak ki.

A gyümölcsök drágulása nem csupán a kiskereskedelem szintjén jelentkezett: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss adatai szerint több termék nagybani piaci átlagára is érdemben emelkedett, ami arra utal, hogy az áremelkedés a teljes termékpályán végiggyűrűzött.

A szezonális termékek árnövekedése azonban nem magyar sajátosság. Az Eurostat adatai alapján 2025 májusában az uniós tagállamok mintegy 80 százalékában nőttek a friss gyümölcsök árai, átlagosan 3,8 százalékos ütemben az előző hónaphoz képest.

Jelentős meglepetést okozott az Egyesült Királyság piaca is: a British Retail Consortium júliusi jelentése szerint az élelmiszerinfláció júniusban a szokatlanul száraz időjárás gyümölcs- és zöldségtermésre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt gyorsult az elmúlt több mint egy év legmagasabb szintjére.

Az éghajlatváltozás átvette az irányítást az árak felett

Nemcsak az elmúlt évek folyamatai, hanem több évtizedes adatokon alapuló empirikus kutatások is alátámasztják, hogy az éghajlati szélsőségek érdemi hatást gyakorolnak az élelmiszerárak alakulására. Kotz et al. 2024-es tanulmánya arra jutott, hogy a 2022-es nyári hőhullám 0,4-0,9 százalékponttal is emelhette az élelmiszerek inflációját. A tanulmány szerint a klímaváltozás inflációs hatása tovább erősödhet, így 2035-re a hőmérséklet további emelkedése 30-50 százalékkal is fokozhatja az élelmiszerinflációs nyomást Európában.

A jövő inflációs pályáját nemcsak monetáris és piaci tényezők, hanem egyre inkább a klímakockázatok is alakítják majd.

A gyümölcsök és zöldségek áralakulásában az adott termék szezonalitásán kívül számottevő szerepet játszanak a természeti környezeti hatások. A szélsőséges időjárási viszonyok – mint a késő tavaszi fagyok, illetve a nyár eleji aszály – Európa-szerte jelentős károkat okoztak. Az egyes időjárási hatások következtében a különféle kártevők, illetve fertőzések elterjedése is sújtja a terméshozamokat:

• 2025-ben az Európai Unió és a Földközi-tenger térségének citrustermelése számottevő kihívásokkal szembesült, amit elsősorban a tavalyi hosszan tartó nyári hőség és az igen enyhe tél okozott. A legnagyobb visszaesést Törökországban regisztrálták, ahol a citrustermés mintegy 30 százalékkal csökkent, míg Olaszországban különösen Szicília citromtermelő vidékei szenvedtek el komoly károkat.
• Az almaárak alakulására 2024-ben erőteljes hatást gyakoroltak a kedvezőtlen időjárási körülmények. A forró, aszályos nyár és a korai vegetációs kihajtás jelentős terméshullást eredményezett, így a termés mintegy 150 ezer tonnával maradt el az előző évi szinttől. A kínálati szűkösség hatása már ősszel megjelent a felvásárlási árakban, és tovább erősödött a szezonális áremelkedés nyomán. Az európai árakat Lengyelország – az EU legnagyobb almatermelője – gyenge tavalyi hozamai és a 2025 tavaszi fagykárok is felfelé hajtották, miközben a lengyel raktárkészletek már kimerültek, korlátozva az importlehetőségeket is.
• A tavaszi fagykárok következtében az idei év során hasonlóan kedvezőtlenül alakulnak a terméshozamok számos más gyümölcs, kiemelten az őszibarack, a kajszibarack, a cseresznye és a meggy esetében is.

A 2025 tavaszán bevezetett árrésszabályozás látványosan mérsékelte a szabályozott termékek árait, és a hideg élelmiszerek inflációja a régiós és uniós átlag alatt maradt. A kormányzati beavatkozás hatékonyan csillapította az inflációs nyomást. Ugyanakkor a szezonális termékek, különösen a friss gyümölcsök és zöldségek esetében egyre erősebben érvényesülnek a kedvezőtlen időjárási hatások, amelyek nemcsak a hazai termést rontják, hanem az importot is nehezítik.

Az online Árfigyelő és a nagybani piacok ármegfigyelései szerint a szezonális élelmiszerek, különösen a gyümölcsök drágulása a tavaszi hónapokat követően is folytatódott. A gyümölcsök számottevő áremelkedése a következő hónapokban mind az élelmiszerinflációt, mind a teljes inflációt felfelé hajtja.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás